Ferincz Árpád, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Természetesvízi Halökológiai Tanszékének vezetője szerint természetes vízbe nem való az amur. Felhívta a figyelmet arra, hogy a halgazdálkodási létesítmények, halastavak, horgásztavak és az idegenhonos fajok terjedése között komoly összefüggés van – írja a pecaverzum.hu.
Dérer István, a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) elnökhelyettese nemrég ismertette a szervezet álláspontját az idegenhonosnak számító amurok telepítéséről. Azt mondta, indokolt lehet és van létjogosultsága bizonyos zárt víztípusok esetében, és nem tart a Mohosz attól, hogy elszaporodnának. Párbeszédet szeretnének elindítani a témában. A Mohosz elnökhelyettese szerint bár nem őshonos halról van szó, ugyanakkor több évtizedes tapasztalat áll rendelkezésre nemcsak Magyarországon, hanem a világon is az amur jelenlétével kapcsolatban. Ezért alakult ki ez az álláspont a Mohosz részéről ezzel kapcsolatban.
"Egy szentély holtágba nem szabad amurt telepíteni, ahol értékes növényfajok is vannak. Egy ipari jellegű csatornába viszont javallott, ha és amennyiben a kijutást meg tudjuk akadályozni, gondoljunk a halrács példájára" – fogalmazott a Mohosz elnökhelyettese. Ugyanis jól horgászható, nem véletlenszerű fogással lehet zsákmányul ejteni; jó a húsminősége, nagyon jó gasztronómiai termékeket lehet belőle elkészíteni.
Bár bizonyos víztípusoknál megfelelő peremfeltételek alkalmazása mellett indokolt lehet az amur telepítése, azonban az nem mehet az őshonos halállományok rovására. Egész egyszerűen nem tudunk máshogy jelentős eredményt elérni horgászati, halgazdálkodási szempontból – fogalmazott.
Azonban az M4 Sport Pecatúra horgászmagazinja legutóbbi epizódjában Ferincz Árpád, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Természetesvízi Halökológiai Tanszékének vezetője az alábbi álláspontot fogalmazta meg az amurtelepítésekkel kapcsolatban.
Az amurt 1963-ban az akkori Szovjetunó területéről importálták hazánkba azzal a céllal, hogy a kiépített öntözőcsatorna-hálózatot tartsa karban. Biológiai fűnyíró gyanánt alkalmazták – fogalmazott. Véleménye szerint már abban az időben is ellentmondásos volt a megítélése a szakemberek körében, úgy gondolták, hogy vigyázni kell vele, mert a növénypusztító tevékenységével a természetes élőhelyekben komoly károkat tud okozni.
A 60-es évektől kezdve évtizedeken át a szakemberek úgy vélték, hogy a szóba jöhető folyószakaszaink vize – az alacsony hőmérséklet miatt – nem adhat esélyt az amurok szaporodásának. Ez azonban az utóbbi időben változni látszik, hiszen – valószínűleg a klímaváltozás hatására – elsősorban a Tisza vízrendszerében rendszeressé vált az amurívás, szinte minden évben fogható amurivadék.
A vizsgálatok egyelőre nem tudták meghatározni azt a biztonságos amurmennyiséget, amikor még nem okoz problémát – fogalmazott.
"A vizsgálatok egyelőre nem tudták meghatározni azt a biztonságos amurmennyiséget, amikor még nem okoz problémát" – illusztráció: Shutterstock
Szerinte hazánkban is vizsgálatokat kellene végezni annak érdekében, hogy a különböző víztípusokon milyen valós hatásai lehetnek a faj kihelyezésének. „Az mindenképpen elmondható, hogy idegenhonos fajként természetes vízbe nem való az amur" – jelentette ki.
A csatornák kapcsán azt mondta, azok hiába mesterségesek, a legfontosabb másodlagos élőhelyei kiemelkedő természetvédelmi értéket képviselő értékes lápi fajoknak, és nagyon nehéz lesz olyan szakaszokat találni, ahol nem él természetvédelmi értéket képviselő halfaj.
A halastavakkal kapcsolatban is szkeptikusan tekint arra a kérdésre, hogy valósan mi nevezhető zárt víznek. Egy vizsgálat kimutatta, hogy a halgazdálkodási létesítmények, halastavak, horgásztavak és az idegenhonos fajok terjedése között komoly összefüggés van. Azok a technikai dolgok, melyek e létesítményekben azt szolgálják, hogy a halak ne menjenek ki, tökéletlenül működnek, és bizonyos esetekben ezek a halfajok kikerülnek. Olyan esetekben, ahol bizonyítható, hogy nem tud élővízbe – kis vízfolyásba, közepes vízfolyásba – kijutni az amur, a tulajdonos belátása szerint, a hatályos jogszabálynak megfelelően is telepíthető – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az amur kitűnő horgászhal.
2021 és 2023 között összesen 48.348 kilogramm amurt helyeztek ki a magyar vizekbe, idén februárban pedig az utóbbi évek legnagyobb amurtelepítését hajtották végre Dunakeszin.
