Az 1996. évi erdőtörvény osztatlan közös tulajdonban álló erdő esetében – a társult erdőgazdálkodás egy formájaként – lehetővé tette, hogy a tulajdonosközösség az erdőgazdálkodási feladatok ellátására erdőgazdálkodót bízzon meg.

A 2009. évi új erdőtörvény az osztatlan közös tulajdonban álló erdőkre vonatkozóan a fentiektől eltérően már úgy rendelkezett, hogy azt a tulajdonosközösség köteles egy személy használatába adni. Mivel az 1996. évi erdőtörvény szerinti megbízási jogviszony nem tekinthető használatba adásnak, így ilyen szerződést a 2009. évi erdőtörvény hatályba lépését követően már nem lehetett kötni.

A 2009. évi törvény nem rendelkezett az 1996. évi törvény alapján létesített megbízási jogviszonyok további sorsáról. Erre tekintettel az erdészeti hatóság a megbízott erdőgazdálkodókat továbbra is erdőgazdálkodási tevékenységre jogosult személynek tekintette.

Megbízási szerződésként általában az erdészeti hatóság által köröztetett formaszerződés-nyomtatványt használták a felek, amely elsősorban az erdőgazdálkodó erdőtörvény szerinti szakmai kötelezettségeit és jogait tartalmazta, a megbízás polgárjogi vonatkozásait (pl. felek közötti kapcsolattartás, elszámolási kötelezettség, a szerződés módosítása, megszüntetése) csak a kötelező szerződéses kellékek mértékéig. Ennek köszönhetően a magánerdők meghatározó részén meglehetősen bizonytalan jogi keretek között folyik az erdőgazdálkodás, ami számos esetben eredményezi a tulajdonosok közötti, illetve a tulajdonosok és az erdőgazdálkodó közötti konfliktusokat.

A helyzet további fenntartása különösen annak ismeretében vált kérdésessé, hogy a földforgalmi szabályozással 2013 óta a termőföldek használatba adása meglehetősen jól szabályozottá vált.

Az előbbiekre tekintettel az erdőtörvénybe – annak 2017. évi átfogó módosításakor – bekerült egy átmeneti rendelkezés, amely a még fennálló megbízási szerződéseket 2018. december 31-ei határnappal érvényteleníti (Evt. 113. § (25) bekezdése). Ennek értelmében az érintett erdőtulajdonosoknak az erdőgazdálkodás folytatása érdekében a hatályos szabályozás szerinti új jogviszonyt kell létesíteniük.

erdő

A magánerdők meghatározó részén bizonytalan jogi keretek között folyik az erdőgazdálkodás – fotó: Shutterstock

Az erdők hasznosítására, használatára vonatkozó teljes körű szabályozás azonban a 2017. évi törvénymódosítás óta sajnos még nem készült el. Az említett átmeneti rendelkezés így viszont az erdőtulajdonosokat méltatlan helyzetbe hozhatná, ugyanis 2018. december 31-ét követően vagy nem folytathatnák az erdőgazdálkodást, vagy arra a szándékaikkal ellentétes formát kellene választaniuk.

Ennek elkerülése érdekében az erdészeti érdekvédelmi szervezetek és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az őszi jogalkotási ciklusban kezdeményezni fogják az átmeneti rendelkezésben foglalt határnap 2019. december 31-ig való kitolását. Kezdeményezik továbbá a rendelkezés tartalmának a módosítását is, miszerint ha a feleknek egyébként nincs szándékuk a megbízási szerződéses jogviszonyt megszüntetni, akkor az egy megfelelően szabályozott jogviszonyként érvényben maradhasson.

A várható törvénymódosításra tekintettel az érintett erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók részére azt javasoljuk, hogy az érvényben lévő szerződés módosításával vagy megszüntetésével várják meg az erdő hasznosítására, használatba adására vonatkozóan tervezett szabályozás 2019 tavaszáig várható teljes körű megjelenését, hogy az erdőgazdálkodás kereteként a szándékaiknak és élethelyzetüknek legjobban megfelelő megoldást választhassák.