A 2023-as év vizsgálatai alapján végre elkészült a hazai erdők egészségi állapotáról szóló jelentés, ami cseppet sem mutat jó képet. A 2022-es, aszályos évhez képest bár van egy kis javulás, hosszabb távon azonban az erdőkárok mértéke, valamint azok kiterjedése sokkal inkább növekvő tendenciát mutat. Egyes fajok kapcsán pedig ugrásszerű romlást figyeltek meg - írta meg a Sokszínűvidék.

Magyarország erdeinek egészségi állapota

A Nemzeti Földügyi Központ (NKF) Erdészeti Főosztályának munkatársai elkészítették a hazai erdők 2023-as egészségiállapot-felmérését, mindezt a 16x16 km-es Erdővédelmi Hálózat (EVH I. szint) alapján. Az Erdészeti Mérő- és Megfigyelő Rendszer részét képező EVH-t először 1988-ban készítették el, azóta éves adatokat szolgáltat Magyarország erdeinek egészségi állapotáról. A megfigyelt abiotikus és biotikus károk mellett képet ad azoknak idő- és térbeli változásairól is.

Az évente közzétett jelentés a folyamatokról több szempontból is képes átfogó képet nyújtani. Többek között csoportosítja az erdőkárokat a károsított részek szerint, mint a levélkárok, a törzs-, valamint a gyökfőkárok. Emellett számba veszi még a károkozókat, rovarokat, gombákat, az erdei vadakat, illetve az abiotikus károkat egyaránt. Bemutatásra kerül benne a főbb fafajcsoportok egészségi állapota is. A jelentés ezeket az adatokat értékeli tágabb idő- és térbeli kontextusba helyezve.

2022-es aszály és a 2023-as változások

Mindenki emlékszik még a 2022-es év borzalmas aszályára, ami után talán nem meglepő, hogy 2023-ban sok pozitív változás történt a hazai erdőkben, ennek ellenére hosszú távon továbbra is növekvő trendet mutat az erdőkárok mértéke és azok kiterjedése. Néhány faj esetében ugrásszerű romlást állapítottak meg. A legnagyobb veszélyben a tölgyfajok vannak, amelyek esetében évek óta folyamatos az egészségromlás. A mintapontokon egészséges kocsánytalan tölgy gyakorlatilag már nem is volt látható.

Egyes fajok kapcsán pedig ugrásszerű romlást figyeltek meg - fotó: pexels.com

Ami az akácokat illeti, a vizsgált évek átlaga szerint az egészségesebb fafajok közé tartoznak, a gyertyánok állapota közelített az aszály előtti értékekhez, de még így is elmaradt a sokéves átlagtól.

A legfőbb károkat még mindig a rovarok és a gombák okozzák, de a helyzet romlásában szerepet játszanak még az abiotikus tényezők, mint a forró nyarak és a szárazság.