A vaddisznók évszázadok óta kóborolnak az Egyesült Államok erdőiben és eddig komoly gondot nem okoztak, de most valami megváltozott. Úgy tűnik, ezek a hagyományos vaddisznók most kereszteződnek a házi sertésekkel, hatalmas hibrid sertéseket hozva létre, amelyek tömegesen ereszkednek le Kanadából az Egyesült Államokba és a szokásosnál is nagyobb pusztítást okoznak – írja a Newsweek. (Hasonló jelenség egyébként a magyar erdőkben is megesik néha, de nem tömegével. A vadászok a házi sertés és a vaddisznó nászából született foltos bundájú egyedeket "babos" disznóknak nevezik.)

Ezek az úgynevezett "szuperdisznók", amelyek Kanadából délre költöznek, "hihetetlenül intelligensek, gyakorlatilag megfoghatatlanok", nagyobb termetűek, mint erdei, vagy akár házi rokonaik.

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) adatai szerint körülbelül 6 millió vaddisznó él 31 államban. Ezeket – amelyek sok generáció óta távol éltek az emberektől – ma invazív fajnak tekintik. Általában 40-120 kilogrammot nyomnak, de ennél nagyobbak is lehetnek.

"A vaddisznók nagyon sikeres fajok az általános étrendjük és élőhelyi preferenciáik, az éghajlati viszonyok széles skálájával szembeni toleranciájuk és a viszonylag magas populációnövekedési ütemük miatt" – mondta Jim Hone, az ausztráliai Canberra Egyetem emeritus vadökológia professzora.

A vaddisznók károsítják a mezőgazdasági területeket, a növényeket, az ingatlanokat és az állatállományt, feltúrják a mezőket, táplálék után kutatnak, feldúlják a madárfészkeket.

Az Egyesült Államok mezőgazdaságában becslések szerint évente legalább 2,5 milliárd dollár kárt okoznak és széles körű hatást gyakorolnak a biológiai sokféleségre az egész országban.

vaddisznó

A vaddisznók legalább 70-féle zoonózist hordoznak, amelyek emberre vagy más állatokra egyaránt átvihetők – fotó: pixabay

"Nem őshonos invazív fajként versenyeznek az őshonos vadon élő állatokkal, sőt, zsákmányul is ejtik őket, beleértve a védett fajokat is" – mondta Joshua A. Gaskamp, a Noble Research Institute vadon élő állatokkal és területekkel foglalkozó munkatársa. "Egyre nő a vaddisznó-autó találkozások száma is. A vaddisznók legalább 70-féle zoonózist hordoznak, amelyek emberre vagy más állatokra egyaránt átvihetők. Ahogy a vaddisznók populációi terjednek és a sűrűség növekszik az egész országban, ezek a károk egyre elterjedtebbé válnak."

A betegségek közé tartozik a leptospirózis, a toxoplazmózis, a brucellózis, a sertésinfluenza, a szalmonella, a hepatitis és a patogén E. coli.

Hogy mi lesz a vége, ha a vaddisznók továbbra is házi sertésekkel párosodnak? Attól függ, milyen tulajdonságokat örökölnek, beleértve a reprodukciós rátát is.


Bizonyos tulajdonságok gyakoribbak a különböző házi sertésfajtákban, amiket generációkon átívelő szelekció során tenyésztenek ki. A sertéstenyésztők általában olyan tulajdonságokat erősítenek, amelyek pénzügyileg előnyösek lehetnek, mint például a magas reprodukciós potenciál és a gyors növekedési ütem. Ez csak akkor válik problémává, ha ezek a rendkívül produktív sertések szabadon vannak a vadonban.

Az európai vaddisznónak általában évente egy fialási időszaka van, és almonként átlagosan három-hat sertést termel. A házisertések almonként rendszeresen több, mint nyolc malacot hoznak világra, évente kétszer.

"A hibridizált vaddisznók (házi sertéssel kereszteződött vaddisznók) szaporodási aránya almonként körülbelül 6 malac és évente átlagosan 1,5 alommal lehet számolni kocánként" – mondta Gaskamp. Ez azt jelenti, hogy a vadgazdálkodásnak egységesnek kell lennie, nem lehet külön-külön, államonként eltérő vadgazdálkodást folytatni.


"Az invázió megfékezéséhez a közösségeknek, az államoknak és a nemzeti kormánynak következetes kezelési tervvel kell rendelkezniük" – mondta Gaskamp. "A nagy földrajzi területen átnyúló stratégia mellett a földtulajdonosoknak is együtt kell dolgozniuk azon, hogy a vaddisznókat távol tartsák gazdaságaiktól. Együttműködve hatékonyabban tudunk fellépni."

Eközben Kelet-Európában a nagyra nőtt vaddisznó-populációt az amerikai sertésinfluenza tizedeli. Egyes területeken szinte a teljes állomány kipusztult emiatt. Nyugat-Európában még kevéssé van jelen a betegség, s hogy ez így is maradjon, az EU jelentős forrást különített el a kórokozóval szemben hatásos vakcina kikísérletezésére. A készítményt a Telex információi szerint éppen valamelyik magyarországi erdőben tesztelhetik. Ha minden jól megy, a készítményt, amit a vad táplálékként, csalétekként fogyaszthat el, valamikor 2024-ben vagy 2025-ben kezdhetik majd el használni, és a kutatók szerint kisebb dózisban a házisertések immunizálásához is használható lesz, komolyabb negatív hatások nélkül.