Az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága módosításokkal átlendítette az EU géntechnológiai módosítását. Negyvenheten szavaztak Jessica Pjolfärd svéd EP-képviselő előterjesztése mellett, 31-en ellene, 4 bizottsági tag pedig tartózkodott – olvasható az Európai Parlament sajtóközleményében.


Az NGT (génszerkesztés) annyiban jelent mást, mint a GMO (génmódosítás), hogy a növényekben végrehajtott változások nemcsak géneljárással, hanem hagyományos nemesítéssel, illetve a természetben is kialakulhatnak, csupán hosszabb idő alatt. Tehát ez esetben arról van szó, hogy az ember felgyorsítja a természetben amúgyis zajló folyamatokat.

Felgyorsul a nemesítés

A most elfogadott új szabályozás szerint az új „nemesítési technikákkal" (NGT1) létrehozott fajtákat nem kell majd átfuttatni bonyolult jóváhagyási eljárásokon, a laboratóriumi és üvegházi fejlesztés után egyszerűbbé válnak a szabadföldi kísérletek. A klasszikus génmódosított növényektől eltérően az egyes EU-tagállamok nem tilthatják meg ezek termesztését. A képviselők azt is szeretnék, ha a vetőmagokon jelölnék az újfajta genomikát és létrejönne egy nyilvános online lista az összes NGT 1 növényről. Így a termelők választhatnának a régi és az új technológia között. az NGT 1 kategóriába sorolt növények mentesühetnek a GMO-kra vonatkozó jogszabályok követelményei alól, így teremhetne a kertben például a klímaváltozásnak ellenálló krumpli, vagy törpe növésű kukorica. A képviselők azt is szeretnék, ha a bizottság hét évvel a hatálybalépés után jelentést készítene arról, hogyan alakul a fogyasztók és a termelők felfogása az új technikákról.

A 2. kategóriába tartozó növények esetében azonban továbbra is kockázatértékelési és jelölési követelmények alkalmazandók. Ide tartoznak az idegen fajok képességeivel felvértezett, régi technológiával előállított génmódosított növények, például a rovarölő kukorica, vagy a gyomirtónak ellenálló tök. Az NGT 2 növények esetében a képviselők egyetértenek a GMO-kra vonatkozó jogszabályi követelmények fenntartásával, beleértve a termékek kötelező címkézését is. Elterjedésük ösztönzése érdekében azonban gyorsított kockázatértékelési eljárást vezetnének be, figyelembe véve, hogy ezzel hozzájárulhatnak egy fenntarthatóbb agrár-élelmiszeripari rendszerhez, de hangsúlyozzák, hogy tiszteletben kell tartani az úgynevezett elővigyázatosság elvét.

Háttér

Az NGT-k olyan technikák széles skálája, amelyek megváltoztatják egy szervezet genetikai anyagát. Jelenleg az NGT-vel előállított összes növényre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a GMO-kra, amelyek a világon a legszigorúbbak közé tartoznak. Az NGT-k hozzájárulhatnak élelmiszerrendszerünk fenntarthatóbbá és ellenállóbbá tételéhez olyan jobb növényfajták kifejlesztésével, amelyek ellenállóak az éghajlatváltozással, a kártevőkkel szemben, nagyobb hozamot adnak, vagy kevesebb műtrágyát és növényvédő szert igényelnek.


Számos NGT-termék már elérhető vagy elérhetővé válik az EU-n kívüli piacon (például a Fülöp-szigeteken a banán, amely nem barnul meg, és ezzel csökkentheti az élelmiszer-pazarlást, illetve a CO2-kibocsátást). Hozzátették: az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság is értékelte az NGT-k lehetséges biztonsági kérdéseit.

A Parlament a tervek szerint a 2024. február 5–8-i plenáris ülésen fogadja el a módosított javaslatot, ezt követően pedig készen áll arra, hogy megkezdje a tárgyalásokat az uniós tagállamokkal.

Ha a Parlament február elején kompromisszumra jut, akkor az EU mezőgazdasági minisztereinek is dönteniük kell álláspontjukról.

Indexkép: Pixabay