Kettős ünnep volt a halász-, halas társadalomnak március 20-a. A Magyar Haltani Társaság Elnökségének javaslatára a Földművelésügyi Minisztérium Horgászati és Halgazdálkodási Főosztálya, a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ), a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MAHAL), valamint az Akvaristák Magyarországi Egyesülete közös döntést hozott arról, hogy 2017-től kezdve minden év március 20. napja legyen a halak napja. Ezen a napon a MOHOSZ és a MAHAL stratégiai együttműködést írt alá.
E jeles nap elsődleges célja a halak további népszerűsítése, mert az a tapasztalat, hogy a halak még ma sem mindig kapják meg azt a társadalmi figyelmet, amelyet jelentőségüknél fogva megérdemelnének.
Március 20-án, illetve e nap naptári környezetében valamennyi, halakkal kapcsolatban álló vagy azokkal akár csak érintőlegesen is foglalkozó szervezet a saját profiljának legjobban megfelelő módon hívhatja fel a figyelmet a halakra, azok megbecsülésére, és a halakkal, az élőhelyekkel kapcsolatos általános és aktuális témák, feladatok jelentőségére.
Közösen szeretnénk további partnereket is találni a jelentős hagyományokkal és tudományos háttérrel, szakmai tapasztalattal rendelkező, őshonos magyar halfajokra fókuszáló magyar halgazdálkodás, a halas kutatás-fejlesztés, a haltermelés, az akvakultúra, a halfogás mint rekreációs tevékenység, a horgászsport és horgászturizmus, valamint iparágai, az akvarista tevékenység vagy éppen az egészséges halfogyasztást is népszerűsítő minőségi halas gasztronómia, a halas táplálékkiegészítők gyártása területén – mindenhol, ahol a halakkal kapcsolatban állnak.E szereplők a későbbiekben saját rendezvényeiket is ráépíthetik erre a kiemelt eseményre, és mindez együttesen jelentősen hozzájárulhat a magyar „halas” ágazat, a szakma, az érintett társadalmi csoportok egységes fellépéséhez a halak és a vizek érdekében is.
A halak napja első központi eseményét a MOHOSZ Korompai utcai székházában rendezték meg. A konferencián a szervezők által felkért előadók egy-egy népszerű vagy aktuális témát jártak körül a halakkal kapcsolatban, több oldalról is megvilágítva az egyes folyamatokat. Az előadások szünetében, ünnepélyes keretek között írták alá a MOHOSZ-MAHAL stratégiai együttműködési megállapodást.
A konferencia fővédnöke dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter volt, aki személyesen is részt vett a rendezvényen. A megállapodásban a felek a rendelkezésükre álló hatályos szervezeti alapdokumentumok ismeretében együttesen kinyilvánítják, hogy azonosulni tudnak a társ együttműködő szervezet általános céljaival és tevékenységével, így azokat elfogadják a stratégiai együttműködési megállapodás alapjául.
A MOHOSZ kiemelt társadalmi szervezetként, a Földművelésügyi Minisztérium stratégiai partnereként jelenleg 28 megyei és területi horgászszövetség közös érdekképviseleti és szakmai szervezete, így a tagszervezeteken keresztül közel 1200 horgászegyesületben több mint 400 ezer horgász érdekeit védi és képviseli országos szinten, ellátva egyes igazgatási és koordinációs feladatokat is.
Fazekas Sándor köszöntötte a konferencia résztvevőit – fotó: Agroinform.hu
A MOHOSZ egyben haszonbérlőként az állami tulajdonú természetes vizek döntő részének halgazdálkodási hasznosítója. A MOHOSZ elsődleges célja a halgazdálkodás, benne a horgászat és a horgásztatás általános feltételrendszere biztosításának elősegítése, érdekeinek előmozdítása és megvédése.
A MAHAL ellátja a hazai haltermékpálya szereplőiből kikerülő tagság szakmai érdekképviseletét, valamint a 2015. évi XCVII. törvényben meghatározott szakmaközi szervezeti funkciókat. Az ágazati lefedettsége meghaladja a 90 százalékot. A MAHAL általános célja, hogy javítsa Magyarország területén a haltermékpálya szereplőinek a versenyképességét, ellássa a halászati és akvakultúra ágazat szakmai érdekképviseletét, hosszú távon elősegítse a hazai haltermelés fenntarthatóságát, elérje a halgazdálkodási tevékenységet végzők szakmájának kedvezőbb társadalmi megítélését.
A megállapodással az a szándék jut érvényre, hogy megerősítse a felek közötti kapcsolatokat, és megalapozzon közös cselekvési programokat.
A MOHOSZ és a MAHAL képviselői egyetértenek abban, hogy a felek közötti hosszú távú együttműködés kialakítása annak érdekében szükséges, hogy a hazai halgazdálkodás, valamint a horgászat (sporthorgászat és horgászsport) fenntartható fejlődése biztosított legyen. Különös tekintettel a társadalmi haszonelemekre (pl. rekreáció, turizmus, környezettudatos nevelés, vidéki térségek népességmegtartó és eltartó képessége stb.), az innovációra, a munkahelyteremtésre, a szakképzésre, a szaktanácsadásra, a támogatáspolitikára, az élelmiszer-biztonságra, valamint kiemelten a környezet és természet védelmére.
A két szervezet feladatának tekinti, hogy tagjaikat ezen a területen segítsék és támogassák. A megállapodás keretében a felek elősegítik a MOHOSZ és a MAHAL, illetve a képviselt szervezetek és vállalkozások közötti partnerség erősítését, hozzájárulnak a szakmai közösségépítéshez, valamint előmozdítják a MOHOSZ-nál és a MAHAL-nál meglévő és folytonosan fejlődő információ- és tudásbázis minél hatékonyabb kihasználását a hazai halgazdálkodás és horgászat fejlesztéséért.
A megállapodás általános céljait öt pontban fogalmazták meg. Eszerint a felek közös kezdeményezéseihez kapcsolódóan a halgazdálkodásban érdekelt hazai horgászszervezetek és hazai vállalkozások közötti bizalmat erősítik. A hazai horgászat és a halgazdálkodás fenntartható fejlesztése, társadalmi elismertségének és elfogadottságának javítása mindkét félnek feladata. Nem mondanak le a horgászat, a halászat és a halgazdálkodás hagyományainak megőrzéséről és ápolásáról. A hazai termelésű hal mint egészséges élelmiszer fogyasztásának támogatása ugyancsak közös cél. Végül, a hazai haltermelés és a halkereskedelem, valamint a hazai vízterek horgászati célú hasznosításának az átláthatósága és költséghatékonysága, szakmai támogatása mindkét fél érdeke.
A megállapodásban azt is rögzítették, hogy a felek egyetértenek abban, hogy az Európai Unió 2014-2020-as költségvetési időszakában rendelkezésre álló közösségi és nemzeti pénzügyi források igénybevétele csak akkor lehet sikeres, ha a különböző stratégiai tervek, programok között a megfelelő összhangot biztosítani lehet. Szükség van az eljárások egyszerűsítésére, a gazdasági/társadalmi élet szereplői felé a tájékoztatási tevékenység javítására, az érintettek számára mind a megfelelő szaktanácsadás, mind pedig más, a támogatás igénybevételét segítő szolgáltatások biztosítására.
A felek vállalják, hogy ezeknek a szempontoknak a kialakítása, illetve érvényre juttatása érdekében minden rendelkezésükre álló lehetőséget és eszközt kihasználnak. A MAHAL vállalja, hogy a döntéshozók felé a MAHAL és a MOHOSZ tagsági körét is érintő javaslatait a MOHOSZ-szal történt előzetes egyeztetést követően teszi meg. A MOHOSZ vállalja, hogy a haltermelést és területi vízgazdálkodást érintő önálló szakmai javaslatai megtétele előtt a MAHAL-lal egyeztet.
Németh István és Szűcs Lajos Fazekas Sándor miniszter jelenlétében kézfogással is megerősítette a stratégiai megállapodást – fotó: Hajtun György
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, a rendezvény fővédnöke a tanácskozáson elmondta, hogy a fenntarthatóság elve mentén a halgazdálkodási vízterületek hasznosítása során a horgászat és a horgászturizmus fejlesztése élvez elsőbbséget. A miniszter üdvözölte a kezdeményezést, hogy az év egy napján, március 20-án, az ágazatban és az ágazatért tevékenykedő szakmai szervezetek ráirányítják a figyelmet a halakkal összefüggő különböző területekre a horgászattól a turizmuson és a kutatáson, valamint az ismeretterjesztésen keresztül a halgazdálkodásig, a tógazdák munkájáig.
Az új halgazdálkodási törvény 2014-től biztosítja és szabályozza a horgászatból és halgazdálkodásból származó állami bevételek felhasználását; ennek köszönhetően Magyarország költségvetésében
évente mintegy 514 millió forint áll az ágazat rendelkezésére.
A támogatott tevékenységek között megtalálható a kecsege- és széleskárász-visszatelepítési program, valamint a hazai őshonos halállományokat veszélyeztető nagy kárókatona gyérítésének támogatása. Ebből a forrásból finanszírozható továbbá a Balaton, a Tisza-tó és a Ráckevei (Soroksári)-Duna halas élőhelyeinek fejlesztése, valamint a halászati őrzést segítő eszközök beszerzésének támogatása is, mondta a miniszter.
A miniszter hangsúlyozta, hogy az utóbbi évek eredményes munkájának köszönhetően mintegy
harmadával emelkedett az egy főre jutó halfogyasztás Magyarországon,
ami most 6,2 kilogrammot tesz ki. Hozzátette: a halfogyasztás növelését ösztönözheti a halhús általános forgalmi adójának (áfa) mérséklése, erről azonban majd az Országgyűlés dönthet a jövő évi költségvetés tárgyalásakor.
Dr. Szűcs Lajos, a MOHOSZ elnöke örömmel hangsúlyozta, hogy a stratégiai megállapodással remélhetően egy hosszú ideje tartó horgász-halász ellentétnek vetnek véget. A két szervezet megtalálta azokat a fontos együttműködési célokat, amelyek megvalósításával a halas ágazatok erősödnek.
A halász és a horgásztársadalom egymásra utaltsága nem kérdés,
hiszen a hazai természetes vizek biodiverzitásának fenntartása, fejlesztése közös feladat. Dr. Németh István, a MAHAL elnöke a megállapodás aláírását követően elmondta, hogy a dokumentumban megfogalmazott célok biztosítják, hogy a két szervezet közösen tevékenykedjen az ágazat érdekében. Külön kiemelte, hogy a természetes vizekben a magyar őshonos halfajok szerepét növelni kell, s ebben a munkában a tógazdaságoknak meghatározó szerep jut.
