A program célja a veszettség terjedésének megfékezése, amely továbbra is komoly járványügyi kockázatot jelent hazánkban. Az immunizálás ideje alatt ebzárlat és legeltetési tilalom lesz érvényben az érintett területeken.
A veszettség egy súlyos, halálos kimenetelű vírusos betegség, amely nemcsak a vadon élő állatokra, hanem a háziállatokra és az emberre is veszélyt jelent. Magyarországon a rókaállomány az egyik legfőbb terjesztője a vírusnak, ezért a hatóságok minden tavasszal és ősszel kiterjedt vakcinázási programot hajtanak végre. A 2025. tavaszi kampány március 29-én indul az ország déli és keleti részein.
Hogyan történik a rókák vakcinázása?
A vakcinázás során kisrepülőgépekről juttatják ki a veszettség elleni oltóanyagot tartalmazó csalétkeket az érintett térségekben. A művelet kizárólag külterületeken zajlik, így a sűrűn lakott településeket nem érinti. A programba bevont területeken plakátok figyelmeztetik a lakosságot és a kirándulókat, emellett az érintett járási állategészségügyi hivatalok és önkormányzatok is tájékoztatást adnak az intézkedésekről.
A vakcinázás hatékonyságát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrzi, mégpedig a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával. Az előző évek adatai alapján a vakcinázásban érintett területeken a rókák több mint háromnegyede felvette a csalétket, így jelentősen csökkent a veszettség kockázata.
Ebzárlat és legeltetési tilalom a vakcinázás idején
A vakcinázási kampány ideje alatt az érintett térségekben ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe.
Ez azt jelenti, hogy:
- A kutyákat zárt területen kell tartani, sétáltatásuk csak pórázon és szájkosárral engedélyezett.
- A macskák szabad kijárása sem megengedett, bár oltásuk nem kötelező, erősen ajánlott.
- A legeltetési tilalom értelmében a vakcinázott területeken az állatokat nem lehet szabadon legeltetni.
A korlátozások időtartamáról és pontos helyszíneiről az érintett települések lakosai helyi hirdetményekből és a Nébih weboldalán található térképekből értesülhetnek.
Hosszú szünet után újra terjed Magyarországon
Magyarország hosszú éveken keresztül mentes volt a veszettségtől, azonban a 2022-es évtől kezdődően a betegség ismét megjelent az ország keleti részén, főként Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán és román határ közelében.
- 2022-ben: 4 veszettségeset igazolódott.
- 2023-ban: 16 esetet azonosítottak.
- 2024-ben: 18 esetet regisztráltak.
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 2022 szeptemberében elveszítette veszettségmentes státuszát, emiatt az érintett területeken a vakcinázás fokozott intenzitással, dupla csaléteksűrűséggel történik.
A fertőzés behurcolása nagy valószínűséggel természetes úton, a vadállomány Ukrajna és Románia felől történő mozgásával történt. Az ukrán és román állategészségügyi hatóságok az elmúlt években nem tudták megfelelő rendszerességgel elvégezni a vakcinázási programokat, ami növelte a járványügyi kockázatot a határ menti térségekben.
Mit tehet a lakosság?
A veszettség elleni védekezés nemcsak az állategészségügyi hatóságok, hanem a lakosság közös felelőssége is. A következő intézkedések segíthetnek a betegség terjedésének megakadályozásában:
- A kutyák kötelező veszettség elleni védőoltása: minden kutyatulajdonosnak be kell adatnia az éves kötelező oltást.
- Macskák beoltása: habár nem kötelező, erősen ajánlott.
- Veszettség gyanújának jelentése: a betegség jogszabály szerint bejelentésköteles. Bármilyen szokatlan idegrendszeri tünetet mutató vad- vagy háziállat észlelésekor azonnal értesíteni kell az állategészségügyi hatóságot.
- Elhullott állatok bejelentése: ha veszettségre gyanús elhullott állatot találunk, ne érintsük meg, hanem értesítsük a hatóságokat.
Indexkép: Pixabay
