Jó gyakorlatok az agrárerdészetben

A CEEweb a Biológiai sokféleségért szervezésében, az AGROMIX (Horizon 2020) projekt keretében egy agrárerdészeti témájú terepi nap került megrendezésre az “Jó gyakorlatok az agrárerdészetben” címmel augusztus 9-én, a Sárvár Arborétum területén.

Az elméleti háttér mellett fontos a gyakorlati példák bemutatása – fotó: CEEweb

Az Agromix projekt bemutatása

Az első előadást Varga Ádám (CEEweb) tartotta, aki bemutatta az Agromix projektet, a projekt szakpolitikai munkacsomagját, megosztva a korábbi rendezvények eredményeit és a szakpolitikai műhelytalálkozók első fordulójának tanulságait.

Az első műhelytalálkozók során tapasztaltak alapján kiderült, hogy szükség van olyan eseményekre, amelyek a gazdálkodók, döntéshozók és más érdekelt felek közötti megbeszéléseket és az agrárerdészeti gyakorlatok előnyeivel kapcsolatos szemléletformálást célozzák.

Az elméleti háttér mellett fontos a gyakorlati példák bemutatása, amely segíthet az agrárerdészeti megoldások megvalósításában. Ez alapozta meg a második műhelymunka tematikáját, mely végül a gyakorlat-központúságot tette előtérbe.

Jó gyakorlatok az agrárerdészetben – elmélet

A délelőtt további részében Dr. Borovics Attila erdészeti szakértő előadásában beszélt az agrárerdészet hagyományos, ősi és holisztikus megközelítéseiről, külföldi, leginkább indiai és dél-amerikai példákból merítve. Kiemelte, hogy a lehetőségek újraértékelésére van szükség, melynek során a hagyományos módszerek és jelenlegi adottságok kombinálandók modern megoldásokkal, például gépesítéssel és a termékek felvevő piacának kialakításával.

A modern agrárerdészeti rendszerek elterjesztésében esszenciális jelentősége van a klímavédelmi, talajvédelmi, biodiverzitás védelmi céloknak és funkcióknak. A hosszú távú tervezéshez fontos lenne a támogatás-vezérelt döntéshozást kiegészíteni fenntarthatósági célok figyelembe vételével. Az előadó bemutatta a SiteViewer nevű alkalmazást, mely a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézet klímaváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében fejlesztett, erdészeti döntéstámogató alkalmazása. Ez utóbbi itt érhető el (http://www.ertigis.hu/siteviewer.htm)

A hagyományos módszerek és jelenlegi adottságok kombinálandók modern megoldásokkal – fotó: CEEweb

Az előadás során felmerült problémakörök között szerepelt a mezővédő erdősávok által bevonzott természetvédelmi vagy vadászati szempontból jelentős fajok károkozása. Itt megoldásként szóba került az adott szektor által való kártérítés fontossága; vad esetén vadgazdálkodó által, védett faj esetén természetvédelmi kezelő feleljen a kárért, annak érdekében, hogy ne a gazdálkodóra háruljon az ezzel járó valamennyi kár elviselése.

A gazdáknál jelenleg meglévő géppark és infrastruktúra által való korlátozottság is felmerült. Itt kiemelésre került, hogy jópár modern agrárerdészeti rendszer alkalmas nagy, már meglévő, nem feltétlenül speciális géppark fogadására. Ezekre a megoldásokra szükséges adott esetben fókuszálni.

Végül szóba került a hazai környezetben jelen lévő földbérlet magas aránya, valamint a kis- és közepes méretű területet megművelő gazdálkodók a téma iránt magasabb fokú nyitottsága nagygazdálkodókkal szemben. Itt is esszenciális lenne a megoldások keresése, tehát első körben a nem bérelt földeken gazdálkodók megcélzása. Ez utóbbi témakör egyébként rávilágított az agrárerdészet bevezetése során felmerült gazdasági, technológiai, ismeretterjesztési hiányosságok mellett a szociális problémakörre is.

Terepi bemutató a Bajti Kísérleti Csemetekertben – fotó: CEEweb

Jó gyakorlatok az agrárerdészetben – terepi bemutató

A délutáni terepi bemutató során a Bajti Kísérleti Csemetekertben kerültek megtekintésre a kísérleti ültetvények – köztes termesztés I-214 nemesnyárral, sóskával, kis meténggel; lándzsás utifűvel és méhlegelővel kombinálva, valamint nemesnyár energiaültetvény kerültek meglátogatásra.

A terepi nap végén a témához szervesen kapcsolódó; klímaváltozással, genetikai diverzitással számoló tartamos erdőgazdálkodási gyakorlatba kaptak a résztvevők betekintést a sárvári Farkas-erdőben található gyertyános-tölgyesekben.

A rendezvény eredményesnek tekinthető, hiszen több szektor részvételével, és az azok közötti párbeszédek létrejöttével az agrárerdészet ügyében további előrelépések várhatóak a jövőben. A projekt konzorcium a projekt szakpolitikai munkacsomagja alapján kidolgozott tanulmányt nyújt majd be az Európai Bizottság felé.

A résztvevők a sárvári Farkas-erdőben található gyertyános-tölgyesekben is jártak – fotó: CEEweb

Amennyiben többet szeretne megtudni az agrárerdészetről, az Agromix projektről, valamint a CEEwebről, keresse Magyar Linda vezető szakértőt (CEEweb) az lmagyar@ceeweb.org, vagy Varga Ádámot (CEEweb) az avarga@ceeweb.org email címen.