Bár kisebb mértékben, mint az előző hónapok, az ország túlnyomó részén összességében az október is enyhébb, melegebb volt az átlagosnál. A havi középhőmérséklet a Dunántúl nyugati és déli vármegyéiben sokfelé 2 °C körüli, míg a Dunától keletre jellemzően 1 °C-nál kisebb mértékben haladta meg a sokévi átlagot, ahogy az alábbi térképen látható.
Az októberi középhőmérséklet eltérése a sokévi átlagtól 2024-ben – forrás: HungaroMet
A hónap első hetében folytatódott a szeptember végén kezdődött hideg idő. A nagyrészt borús, esős napokon sokfelé délutánra is alig emelkedett 10 °C fölé a hőmérséklet, ugyanakkor az éjszakák csak 2–3 °C-kal voltak hidegebbek, nagyon kicsi volt a napi ingás. 7-e után – néhány napra – az átlag fölé emelkedett hőmérséklet, ez volt a hónap legmelegebb időszaka. A 10-ét követő lehűlés után a második dekád hőmérsékleti szempontból átlagos volt, a hónap utolsó hete ugyanakkor az átlagosnál tartósan enyhébb időt hozott, ahogy a mellékelt grafikon is mutatja.
Az októberi napi minimum- és maximum-hőmérsékletek változása 2024-ben, valamint a hőmérsékleti minimumok, maximumok és napi középértékek sokévi átlagainak (országos területi átlagok) alakulása – forrás: MeteoPlaza
Az októberben regisztrált legmagasabb hőmérséklet a 10-én a Baranya vármegyei Sellyén mért 27,2 °C volt, ami pontosan 1 °C-kal alacsonyabb az adott naphoz tartozó hőmérsékleti rekordnál, az 1997. október 10-én, Kisteleken rögzített 28,2 °C-nál. Ezen a napon – a hegyvidéki területek kivételével – az ország túlnyomó részén 20 °C fölé emelkedett a hőmérséklet, az Alföldön és a Dunántúl déli részén sokfelé a 25 °C-ot is meghaladta.
A hőmérséklet legmagasabb értékei 2024. október 10-én – forrás: MeteoPlaza
A hónap leghidegebb éjszakáin, 18-a és 22-e között, főleg a Dunától keletre fordultak elő fagyok. 20-án, 21-én fagyott legnagyobb területen, akkor az Alföld és az Északi-középhegység túlnyomó részén 0 °C alá csökkent a hőmérséklet a hajnali órákban. A hónap legalacsonyabb hőmérsékletét mégsem ezeken a napokon, hanem 18-án mérték a Nógrád vármegyei Zabarban. Az akkor és ott mért -4,4 °C több mint 4 °C-kal magasabb az ehhez a naphoz tartozó hidegrekordnál, a 2011. október 18-án, Kakucson mért -8,7 °C-nál. A Dunántúlon azonban ezen a napon sem voltak fagyok, ott általában +5 °C felett maradt a hőmérséklet, ahogy a 4. ábrán is látható.
A hőmérséklet legalacsonyabb értékei 2024. október 18-án – forrás: MeteoPlaza
A csapadékos szeptember után a második őszi hónap is az átlagosnál több csapadékot hozott az ország nagy részén. Míg a legszárazabb területeken, a délkeleti határszélen a 20 mm-t sem érte el a havi csapadékösszeg, addig az ország északi felén és a nyugati vármegyékben nagy területen meghaladta az 50 mm-t, sőt a Dunántúl nyugati vidékein sokfelé 70 mm-nél is többet mértek, ahogy a mellékelt térképen is látható.
Az októberi csapadékösszeg 2024-ben – forrás: MeteoPlaza
A csapadék időbeli eloszlása azonban korántsem volt egyenletes: az egész havi mennyiség több mint háromnegyed része az első négy napban esett le egy ciklon, illetve tartósan felettünk húzódó, hullámzó frontrendszer hatására. Ezt követően országos eső már nem volt, eleinte keleten, majd a nyugati és északi területeken fordult elő kisebb-nagyobb eső.
A hónap közepétől döntően anticiklonális hatások alakították az időjárást, így az ország túlnyomó részén egy csepp csapadékot sem regisztráltak. Ennek ellenére a havi csapadékmennyiség területi átlaga meghaladta a sokévi átlagot, ahogy a mellékelt grafikon is mutatja.
Az októberi napi csapadékmennyiség területi átlagai és ezek, valamint a sokévi értékek összegződése a hónap folyamán 2024-ben – forrás: MeteoPlaza
A bőséges csapadék hatására a hónap első heteiben a talaj felső rétegeiben telítettséghez közeli volt a nedvességtartalom az ország túlnyomó részén. Az esők után a talajfelszín sárossá vált, a földek géppel nehezen járhatóak voltak, helyenként belvízfoltok is előfordultak.
A hónap második felében – az esőmentes időjárás következtében – a nyárinál lassabb ütemben ugyan, de fokozatosan csökkent a talajnedvesség, egyre kedvezőbbé váltak a feltételek a szántóföldi munkákhoz. A hónap végén a felső 20 cm-es rétegben a növények számára hasznosítható víztartalom aránya már csak az északkeleti vármegyékben és a délnyugati határ közelében haladta meg az 50%-ot, a szárazabb területeken, főként a Tiszántúl déli részén és a Duna mentén 40% alá csökkent.
A felső 20 cm-es talajréteg nedvességtartalma 2024. október végén – forrás: HungaroMet
Mivel az októberi csapadékot lassú, ismétlődő esők jelentették, gyors lefolyással járó felhőszakadás nem volt, a víz túlnyomó része a földbe szivárgott. A párolgási veszteség sokkal kisebb volt a nyárinál, ezért az ország jelentős részén – a hónap második felének száraz időjárása ellenére – csökkent a felső 1 m-es talajréteg vízhiánya.
A Dunántúl nyugati vármegyéiben sokfelé már 50 mm-nél kevesebb csapadékra lenne szükség, hogy ebben a rétegben telítődjön a talaj, 100 mm-t meghaladó deficit a Dunántúl keleti vidékein és az Alföld nagy részén volt jellemző. A legszárazabb vidékeken – főleg Csongrád-Csanád vármegyében – ugyanakkor valamelyest növekedett a vízhiány, Szeged környékén a 180 mm-t is elérte.
A felső 1 m-es talajréteg számított vízhiánya 2024. október végén mm-ben – forrás: HungaroMet
A hónap elejének esős időjárása országszerte késleltette a betakarítást, főként a kukorica- és napraforgó-aratás befejezését, a késői érésű szőlőfajták szüretelését, akadályozta az őszi kalászosok vetését, illetve a többi aktuális szántóföldi és kerti munkát, ugyanakkor tovább növelte a talaj vízkészleteit, egyre mélyebbre szivárgott a víz.
A párás, esős idő kedvezőtlen hatása volt, hogy segítette a kórokozók, különösen a penészgombák terjedését a betakarítás előtt lévő terményekben, rontva a terméskilátásokat.
Az esőket követően fokozatosan javult a talaj járhatósága, művelhetősége, a hónap második felében legtöbb helyen már nem akadályozta sáros föld a betakarítást, vetést és a többi időszerű teendőt. A felső talajrétegek nedvességének csökkenésében kisebb szerepet játszott a párolgás, nagyobb részben a víz mélyebbre szivárgása okozta, tartalékot jelentve a növények számára.
A délkeleti területek kivételével csökkent a talaj vízhiánya, ami a legszárazabb vidékeken is minimálissá válhat a tavasz elejére átlagos csapadékviszonyok esetén, nyugaton és északon az átlagosnál szárazabb tél után is telítettséghez közeli talajnedvesség-viszonyokkal indulhat a következő vegetációs időszak. Bár a felső talajrétegek szárazabbá váltak, az őszi vetések fejlődését, az elvetett magok kelését az ország túlnyomó részén nem akadályozta vízhiány. Az őszi fagyok főleg az ország keleti felén okozhattak gondot, de nagy területen komoly károkat okozó, tartósan erős lehűlés nem volt, -2 °C-nál erősebb fagy csak kevés helyen fordult elő.
Indexkép: Shutterstock
