A klímaváltozás hatására a csökkenő talajvízszint és a szélsőséges időjárás egyre nagyobb mértékben veszélyeztetik természetes erdeinket. Az átlaghőmérséklet további emelkedése pedig még inkább növelni fogja az ökológiai és gazdasági veszteségeket, ugyanis a hazánkban őshonos fafajok ehhez egyre nehezebben képesek alkalmazkodni. A megoldást az olyan szárazságtűrő fajokban kereshetjük, mint a szürke tölgy – véli Hegedüs Ivett Margit, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat egyik díjazottja.

Szürke tölgy

Szürke tölgyfa a Duna-deltában – Fotó: K&H

Egyre ritkábbak azok a napok, amikor ne szembesülnénk a klímaváltozás hatásával és ne látnánk a világon, de akár csak Európa-szerte is erdőtüzeket, árvizeket, szélsőséges időjárás okozta pusztításokat.

Csak fenntarthatósági fejlesztések segítségével, szemléletváltással élhetjük túl a természet hanyatlását. Mindezek  megvalósulásában pedig a fiatal generáció kulcsszerepet játszik. A K&H Csoport ezekre az aktuális kihívásokra szeretne reagálni, ezért hirdette meg idén is a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázatot az alap-, mester- és PhD képzésben részt vevő hallgatók számára, amelyre szeptember 30-ig lehet jelentkezni – mondta el Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője.

A tavalyi évben például a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat díjazottja, Hegedüs Ivett Margit arra adott választ, hogyan lehetne eredményesebb az erdősítés folyamata és tarthatnának lépést erdeink a klímaváltozással.

A téma fontosságát az is mutatja, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2000 és 2017 közötti időszakban történő fásítások nyomán a hazai erdők nagysága csaknem 153 ezer hektárral bővült, ám területarányokat tekintve az Európai Unióban még így is le vagyunk maradva: a Világbank 2018-as adatai alapján hazánk 22,9%-kal a huszonegyedik helyen áll az erdők arányát tekintve.

Az erdősítés folyamatát nehezíti hazánkban, hogy az őshonos fafajok nehezen tudják felvenni a harcot a környezeti hatásokkal. Hiába ültetnénk belőlük többet, félő, hogy hamar kipusztulnának. A klímaváltozás hatására csökkenő talajvízszint, a szélsőséges időjárás, az átlaghőmérséklet emelkedése pedig még inkább növelni fogja az ökológiai és gazdasági veszteségeket. Sokkal nagyobb hangsúlyt kell ezért fektetni a szárazságtűrő fafajokra, ezekkel ugyanis stabilabbá lehetne tenni azokat az erdőállományokat, amelyek leginkább ki vannak téve a globális felmelegedés negatív hatásainak. Nyitottnak kell lennünk a nem őshonos, akár balkáni eredetű fafajok hazai alkalmazására is, mint a szürke tölgy – világított rá a lehetséges megoldásra Hegedüs Ivett Margit.

A kocsányos tölggyel feltételezett rokonságban álló, de hazánkban nem őshonos szürke tölgyet eddig leginkább külföldön kutatták. A Soproni Egyetem kutatója szerint azonban a szürke tölgy szárazságtűrése és a hazai vegetációba illeszkedése miatt különösen alkalmas lehet arra, hogy kísérletezzünk vele.

Annak ellenére, hogy a kutatási téma viszonylag új irányvonal, az eddigi eredmények felkelthetik a hazai érdeklődést a fafaj iránt, és a jövőben a szürke tölgyfa az alföldi erdőgazdálkodás meghatározó részévé válhat. További vizsgálatokkal és hasonló szárazságtűrő fafajokkal pedig talán lépést tarthatunk a klímaváltozással – összegezte az eredményeket Hegedüs Ivett Margit.