A hulladékfelhasználás és újrahasznosítás kérdésköre senki számára nem lehet mára ismeretlen. Ma már egyre több cég és kampány foglalkozik kisebb-nagyobb sikerrel a hulladéktermelés csökkentésével. A komposzt újrahasznosítása az egyik leghatékonyabb módszer a fenntarthatóság jegyében történő hulladékhasznosításnak. A komposzt az ökogazdálkodók és házikertészek számára az egyik legsokoldalúbban felhasználható anyag, amely egyszerre támogatja a talaj egészségét, annak élővilágát és a termesztett növényeket.
A fenntartható fejlődés jegyében a jelen társadalomnak úgy kellene gazdálkodnia Földünk nyersanyagaival, hogy a meglévő források a jövő generációi számára is elérhetőek legyenek. Erre lehetőséget nyújt a környezet hulladék által okozott terhelésének minimalizálása, a hulladékkeletkezés megelőzése. A műanyag palackok gyűjtésén és csomagolóanyag-mentességen túl az egyik legegyszerűbb és talajainknak is kedvező megoldás, ami sokszor csak a karalábéhéj kukába dobása után jut eszünkbe: a komposztálás.A komposztáláshoz nincs szükséged sok mindenre: ha keletkezik szerves hulladék az otthonodban (levágott fű, zöldség, levelek), akkor már csak legyen elég helyed a komposztálónak (adottságoktól függően dönts a méretről), és rendelkezz minimális kerti szerszámmal.
Felesleges komposzt? Nem probléma, add le egy komposzttelepen!
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet nemrég frissített, országos komposzt térképén a hobbikertészek és a nagyobb mennyiséget igénylő növénytermesztők is megtalálják a hozzájuk közel eső, zöldkomposztot előállító üzemeket. Az ÖMKI térképén azok a komposzttelepek találhatóak meg, ahol kizárólag lakossági és közterületi gyűjtésből, esetleg más növényi termékek (pl. törköly) feldolgozásából származó anyagokból készülő komposztot állítanak elő. A gyűjteményben csak olyan telepek kapnak helyet, amelyek a NÉBIH nyilvántartásában szerepelnek és a termékük rendelkezik forgalombahozatali engedéllyel.
De miért is éri meg komposztálni?
Amellett, hogy ezzel elősegíted a természet körforgását, kevesebb hulladék keletkezik, a komposzt teljes értékű tápanyag-utánpótló és/vagy takaróanyag a kertedben, és kijuttatva a talaj minősége is javul – víz-, hő- és levegőgazdálkodása, biológiai aktivitása, szerkezetstabilitása, tápanyagtároló képessége stb.
A hulladék felhasználásával (remélhetőleg) az égetések száma is csökken, mellyel a levegő minőségét és saját egészségünket is védjük. Mindezek mellett ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a munkavégzés során te magad is a friss levegőn vagy, mely testednek és lelkednek egyaránt építő.
Hova helyezzük a komposztálót?
A komposztáláshoz nem feltétlenül kell tárolóedényt venned vagy építened, hiszen halomban is tárolhatod és kezelheted a szerves anyagokat. Azonban egy egyszerű berendezés (például raklapok összeerősítve) segít rendben tartani a kupacot, valamint jobban tartja a hőt és a nedvességet. A halmot vagy berendezést helyezhetjük fa alá, ahol a fa árnyéka lassítja a kiszáradást, de mégis elegendő napfényt kap.
Legyen a terület jó vízelvezetésű, és ha van erre lehetőség, akkor kerüljük a beton- vagy aszfaltalapot. A komposztáláshoz ugyanis szükségünk lesz a talajban élő mikroorganizmusok segítségére.
Mi kerüljön a komposztálóba?
Elszáradt virágok, lehullott gyümölcsök, szalma, összeaprított ágak, palánták, virágzás előtti gyomnövények, levágott fű, lomb és tűlevél. A háztartásban keletkező kávé- és teazacc, tojáshéj, zöldségtisztítási hulladékok, növényevő kisállatok ürüléke forgáccsal, kevés fahamu, virágföld, elszáradt szobanövénylevelek.
Mi nem kerülhet bele?
Fertőzött beteg növények, műanyagok, sütőolaj, csont, hús, egyéb szervetlen, nem lebomló anyagok.
Az anyagok ismerete mellett érdemes feljegyezni, hogy a magas nitrogéntartalmú anyagok a zöldségmaradványok, konyhai hulladékok, fűnyesedék, azonban a fakéreg, faforgács, fűrészpor és avar a magas széntartalmúak közé tartozik.
Az interneten és szakkönyvekben is számos gyakorlati tanácsot olvashatsz, amellyel megkönnyítheted a dolgod és felgyorsíthatod az érési folyamatokat.
Például ne feledkezz meg az anyagok egyenletes elosztásáról, egyes növények allelopatikus hatásáról (diófa, boróka), magas nedvességtartalmú anyagok szárításáról kiszórás előtt, szerkezetbiztosítás szempontjából a faforgács használatáról és a megfelelő C/N arányról, az optimális nedvességtaralomról, hőmérsékletről és oxigénellátásról. Mindezek mellett pedig elengedhetetlen része a bomlás elősegítéséhez a mi munkánk, a rendszeres forgatás, öntözés, vagy ha az időjárás úgy diktálja, akkor a takarás.
Ám a bárhol olvasható gyakorlati tanácsokon kívül most összefoglaltam azokat az okokat és teendőket, melyeket egy rosszul kezelt halom állapota esetén kell fontolóra vennünk.
Egy egyszerű berendezés segít rendben tartani a kupacot – fotó: Shutterstock
A komposzthalom állapotát rendszeresen meg kell vizsgálni, ellenőrizni annak nedvességtartalmát, színét, állagát vagy épp szagát. A felmerülő hibák időben történő felismerése orvosolható, ehhez gyűjtöttem össze a következő információkat:
• Túl nedves állapot: kellemetlen szaggal társul, a halom oxigénhiányos, a színe barnásfekete lehet.
Oka: nem megfelelő méretű anyagok, kevés szerkezetstabil anyag (fa), sok szerkezet nélküli anyag (konyhai hulladékok, fűnyesedék), azok egyenetlen elosztása, valamint hosszú esőzés.
Megoldás: anyagok megfelelő át- és elhelyezése, száraz anyag vagy száraz komposzt belekeverése (száraz levél, faapríték, faforgács, szalma).
• Túl száraz állapot: leáll a korhadás, szürke gombásodás jelenhet meg.
Oka: környezeti tényezők, mint hosszú száraz időszak, saját felmelegedés miatt túl sok víz párolgott el, a mikroorganizmusok tevékenysége leállt.
Megoldás: halom átforgatása, ezalatt folyamatos locsolás, nedvesítés. Lédús, friss anyagok hozzákeverése.
• Elhúzódó korhadás: száraz állapot, megjelennek az ászkák.
Oka: Túl nagy a fás anyag aránya a komposztban.
Megoldás: A benne lévő faanyagokat fel kell aprítani, és keverni kell hozzá fűnyesedéket és konyhai hulladékot.
• Rothadó szag: ragadós, túl nedves, oxigénhiányos.
Oka: túl sok szerkezetszegény anyag, hulladék.
Megoldás: „túl nedves állapot"-nál feljegyzett megoldási lehetőségek.
• Megjelenő muslicák
Oka: a komposztba túl nagy mennyiségű nedves, magas cukortartalmú hulladék, rothadó gyümölcs került,
Megoldás: a friss hulladékot érdemes lazán bekeverni a komposztba, át kell levegőztetni, de megoldást nyújthat a kerti földdel való vékony betakarás is.
A halmot vagy berendezést helyezhetjük fa alá, ahol a fa árnyéka lassítja a kiszáradást, de mégis elegendő napfényt kap – fotó: Shutterstock
Kialakítottuk a helyet a komposzthalomnak, folyamatosan töltöttük hulladékokkal, öntöztük, forgattuk és figyeltük. De vajon mikor térül meg a befektetett energia?
Aki gyors eredményt vár, annak sajnos türelmesebbnek kell lennie, hiszen több hónap szükséges a megfelelő bomláshoz. 4-6 hónap után friss, míg 8-12 hónap után már érett komposztról beszélhetünk. A keletkezett érett komposzt földszerű, egynemű, erdei talajra emlékeztető szagú és sötétbarna színű.
A komposztálással a természet körforgásában mi is részt veszünk, élvezzük hát a fenntarthatóbb fejlődést!
