Egyre nagyobb félelmet keltenek a helyiekben a vadállatok Pécsen: az aranysakálok évek óta problémát okoznak azzal, hogy a városban keresnek maguknak menedéket és élelmet - számolt be róla a naphire.hu
Egyre nagyobb félelmet keltenek az aranysakálok Pécsen – fotó: pixabay.com
Az aranysakálok már több helyen is feltüntek a városban
Legutóbb Pécs egyik városrészébe merészkedett be egy példány, ezért Barkóczi Csaba fideszes képviselő a jegyzőhöz fordult segítségért.
Ispitaalján a Temesvár utca felől a Köztársaság téri óvoda területére láttak besurranni egy sakált a járókelők csütörtökön. De nem ez az első eset, hogy a lakók az aranysakál városi jelenlétére panaszkodnak
– mondta a Baranya Megyei Hírportálnak Barkóczi Csaba, aki szerint korábban már több helyen is feltüntek az állatok, például az Űrhajós utcában, a Kolozsvár utcában és a Köztársaság téren is. Akkor a vadásztársaság nem igazán foglalkozott az üggyel, mondván, hogy a környéken élők valószínűleg csak rókákat vagy kóbor kutyákat láttak.
Az állatok megjelenése riadalmat kelt a lakosságban
Barkóczi Csaba hozzátette:
Azt gondolom, hogy az óvoda környékén pedig kifejezetten semmi keresnivalójuk, de rókáknak és más erdei vadaknak sem
Ezért javasolta a város peremterületein keletkezett belterületbe vonási kérelmek és építési engedélyek környezetvédelmi szempontból történő alapos felülvizsgálatát.
Miközben Pécs népessége az elmúlt évtizedekben drasztikusan csökkent, a város térbeli kiterjedése mégis évről évre nő, aminek egyenes következménye az élőhelyüket elveszítő vadállatoknak a városba, köztük a belső városrészekbe történő beköltözése
– fogalmazott.
Előfordulási helyein a borjak, gidák, apróvadfajok, háziállatok is veszélyben lehetnek – fotó: pixabay.com
Az eset nem egyedi
Nemrég mi is beszámoltunk arról, hogy Csongrád-Csanád megyében, a Szegvári Vadásztársaság területén élvefogó csapdával fogtak aranysakált. Az Agro Jager News beszámolója szerint Molnár Nándor hivatásos vadász a csapdáit ellenőrizte október első felében, amikor egyik nagyméretű ládacsapdájában a legnagyobb meglepetésére, egy fiatal aranysakált pillantott meg.
Az aranysakál megjelenése nem előnyös a természetvédelem és a vadgazdálkodás számára sem, hiszen a vadászható fajok mellett, a védett és fokozottan védett emlősöket, madárfajokat, hüllőket, kétéltűeket is elfogyasztja, sőt még az őzgidákat is elpusztítja.
A gazdák sem lehetnek nyugodtak
Az eredetileg vizes élőhelyekhez kötődő ragadozó hihetetlenül jól idomult a száraz élőhelyekhez az elmúlt évtizedekben. Ma már otthon érzi magát a homokháton telepített akác- és fenyves erdőkben is. Alkalmazkodóképessége a táplálkozásában is megmutatkozik: olyan magas fehérjetartalmú táplálékot keres, ami nagy mennyiségben a rendelkezésére áll, és a legkisebb energia befektetéssel jár a megszerzése.
Szerbiában a szeméttelepeken kutat, az Ormánságban pocokra vadászik, Magyarország nagyvadas területein pedig a vadászatokon kint hagyott zsigereket fogyasaztja el. Gyors mozgású, intelligens ragadozó, az előfordulási helyein a borjak, gidák, apróvadfajok, háziállatok is veszélyben vannak, ami a helyi gazdáknak okoz problémát.