Az állatot a WWF Magyarország és az Egererdő Erdészeti Zrt. kamerája rögzítette még novemberben, ez a felvétel került most ki a WWF FB-oldalára. (ITT megtekinthető.) A medve komótosan belebámul a kamerába, mintha csak tudná, hogy "forgatás" van... Már korábban, augusztusban is készült egy felvétel elvileg ugyanerről az egyedről.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján az olvasható: a nyár második felétől néhány olyan lakossági jelzést is helyszíneltek, amelyek során nem sikerült a barna medve jelenlétére utaló nyomokat találniuk (Miskolc, Avasi kilátó), illetve ahol a telepített térfigyelő kamerák sem rögzítették a faj jelenlétét. Néhány esetben a bejelentők sajnos tévesen vélték medvenyomnak más fajok (gímszarvas, borz) által hagyott életnyomokat.
Az ősz folyamán a Bükki Nemzeti Park országosan védett területén kívül is, több helyszínen bukkant fel a faj, így Ipolytarnóc és a Komra-völgyi-víztározó közelében, illetve az Észak-Bükk területén.
A csapadékosabbá váló időjárás, majd az ezt követő havazás ismét több alkalommal eredményezett újabb, medvékkel kapcsolatos megfigyeléseket. November elején szintén a közösségi médiában közzétett, Felsőhámor – Szeleta – Csókás környékén rögzített medvenyomok kerültek elő, melyek nagy valószínűség szerint egy egyedtől származtak. Ebben az időszakban egy jól körülhatárolt területen, másik helyszínen is rendszeres aktivitás jelentkezett a Dél-Bükkben, ahol egy medve napokig egy szórót látogatott, ahol a kihelyezett takarmányrépát dézsmálta.
Pontosan a kamerába bámult – forrás: Facebook/WWF
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén 2024. november 19-én az Upponyi-hegység területéről származó, vadgazdálkodói felvétel igazolta a faj jelenlétét. Ebben az időszakban további barna medve egyed(ek) jelenlétét sem lehetett egyértelműen kizárni.
A 2024. november 23-i havazást követően a Bükkben tartózkodó egyed lábnyomaiból kirajzolódott egy folytatólagosnak tekinthető csapa a Csókási-forrástól Jávorkút felé, ami a Nagy-mezőig tartott, majd onnan délre fordult. Erről a példányról 2024. november 25-én, az esti órákban az igazgatóság kameracsapdáján felvétel is készült. Az igazgatóság munkatársai a hóval borított területek aktuális határáig több mint tíz kilométer hosszan követték az egyed útját. A medve csapáját gyakran keresztezték az itt élő farkascsalád lábnyomai is.
A barna medve bár a nagyragadozók közé tartozik, nagy arányban, mintegy 70-80%-ban növényi eredetű táplálékot fogyaszt. Fehérjeszükségletének egy részét állati eredetű forrásból, jellemzően rovarokból, azok lárváinak, illetve dögök elfogyasztásából fedezi. Táplálékát néha melegvérű állatfajok zsákmányolásával egészíti ki – azonban az ember nem táplálékfaja az európai barna medvének.
Forrás: BNPI
Indexkép: Pixabay
