Király László, a Haon.hu-n megjelent interjúban nyilatkozta azt, hogy a méhállományok jól teleltek, és kifejezetten kedvező volt a tavaszi időjárás, aminek köszönhetően rengeteg akácmézet tudtak pergetni a méhészek.

Nem mondható el ugyanez például a repcére, mivel gyenge volt a virágzás, de más gazdasági növényről is csak kevés mézet tudtak hordani a méhek elsősorban az aszály miatt. Vegyes virágmézből gyenge-közepes mennyiséget, míg a napraforgóból, repcéből keveset tudtak pergetni a méhészek.

Az akácméz akkor sem kell, ha olcsóbb, mint tavaly

Az akácméz minőségére sem lehet panasz idén, ennek ellenére a termelők nem tudják eladni. "Még kilogrammonként 1800 forintos áron sem. Tavaly 2 300 forint volt kilója" – mondta Király László. A boltokban egyébként mintegy 8 ezer forintos kilóáron lehet találni akácmézet. A vegyes virágmézet sem tudják értekesíteni, amit egyébként 1100 forintos áron adánank.

Az okok nem egyértelműek, de szerepe lehet annak is, hogy a három legnagyobb felvásárlóország (Franciaország, Németország és Olaszország) a korábbi évek gyakorlatától eltérve úgy tűnik, most nem akar nagyobb készletet felhalmozni. A magyar vásárlók is kevesebbet vásárolnak szerinte, pedig biztató volt, hogy a jó néhány évvel ezelőtti évenkénti és személyenkénti mézfogyasztás a fél kilóról 2021-re az egy kilóra emelkedett.

A jövőre nézve pedig szintén aggodalomra ad okot az, hogy félő, többen felhagynak a vándorméhészettel a magas üzemanyagárak miatt. A problémát fokozza, hogy a magas energiaárak miatt felértékelődik az akác, mint tüzelő, így a következő években drasztikusan lecsökkenhet a magyar méhészeknek a világhírnevet adó akácméz alapanyagát jelentő erdő nagysága.

42 millió euró az ágazatnak

A méhtartási kedv megfelelő szinten tartása az agrártárca és a kormány stratégiai érdeke, 2023 és 2027 között a méhészeti ágazat a szektorális támogatás keretében a hazai forrással együtt mintegy 42,7 millió euró támogatásban részesül. Bővebben ITT írtunk a méhészeti ágazat támogatásáról.

Indexkép: Pixabay