"Jó néhány vadásztársaság le fog térdepelni, ha a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) átvállalja a gazdálkodóktól a vadkárkövetelések behajtását és a korábbinál hatékonyabb eszközökkel lép fel a pénz beszedése érdekében" – írja vadászok véleményére hivatkozva a Népszava.

Mint arra a cikkben rámutatnak: a vadkárok kifizettetése eddig nem volt túlságosan hatékony, a peres ügyek elhúzódtak. Ezért döntött úgy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, hogy a behajtásra saját céget alapít (erről itt írtunk). Az agrárkamara szerint évente mintegy 21 milliárd forintos vadkár keletkezik Magyarországon, ám ennek csak a töredékét, alig hárommilliárd forintot térítenek meg a vadásztársaságok a gazdálkodóknak. Az elmúlt 20 évben folyamatosan nőtt a vadkárok mértéke, aminek oka leginkább a vadállomány túlszaporodása.

Az elmúlt 50 év alatt a nagyvadak – a gím- és dámszarvasok, az őzek, a vaddisznók, továbbá a muflonok – száma az ötszörösére növekedett, pedig napjainkban már évente átlagosan tizenhétszer több nagyvadat ejtenek el, mint mondjuk, a '60-as években. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár összesítése szerint jelenleg mintegy 800 ezer nagyvad él hazánk területén, melyek évente közel másfél millió tonna szálas, lédús és szemes takarmányt fogyasztanak el. Ennek azonban alig nyolc százalékát – 110 ezer tonnát – juttatják ki az etetőkbe és a szórókra a vadgazdálkodók, ami azt jelenti, hogy a vad az élelem nagyobb hányadát onnét teremti elő, ahonnét tudja: legelőkről, szántóföldekről, zöldségesekből és gyümölcsösökből – vélik a mezőgazdászok.

vadászat

Gímszarvas egy kukoricatáblában – fotó: Ángyán Gábor

Számításaik szerint legalább 700 ezer tonnányi termés esik áldozatul minden esztendőben a vadnak, ennek értéke pedig 21 milliárd forint. Azaz: az elszaporodott nagyvadállományt gazdaságok és erdészetek „tartják el", miközben a vadásztársaságok nem gondoskodnak hatékonyan a vadgyérítésről.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a Nimród Vadászújság megkeresésére azt válaszolta: egyáltalán nem céljuk, hogy egy-egy vadásztársaság csődbe menjen a vadkárok térítése miatt, de fontos, hogy a gazdálkodók se kerüljenek nehéz anyagi helyzetbe.


"A vadásztársadalomnak – akik alapvetően hobbiból vadásznak, ahogy gazdaként jómagam is – éreznie kell azt a súlyt, amit az élelmiszert termelő gazdálkodókra ró a vadak okozta kár. Ennyi nagyvad mellett a vadász–gazda békés együttélés egy megoldás nélküli egyenlet. Az elszaporodott nagyvadállomány létszámának csökkentéséért pedig főként a vadászok tudnak tenni" – szögezte le.

Hozzátette: a jelenlegi helyzet véleményük szerint azért alakulhatott ki, mert mára az ország több térségében messze túllépett a kártétel a tűrhető mértéken. Információi szerint a vadkároknak kis hányadát lerendezik egymás közt a felek úgy, hogy ez vadkárkifizetés formájában nem jelenik meg a hivatalos statisztikai adatokban. Ám sok esetben semmilyen egyezség nincs, az okozott kárnak pedig sosem lesz viselője, következménye. A NAK ezekben az esetekben fog közbelépni és segítséget nyújtani a gazdáknak.

Csányi Sándor professzor, a MATE gödöllői Szent István Campusának Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékének vezetője a Népszavának azt mondta: a vadkárt számos tényező befolyásolja, például az adott terület vadlétszáma, a termesztett növénykultúra fajtája, kárérzékenysége, az adott évi termésátlag, a termények felvásárlási ára, a tábla kitettsége. Ezek között a vadászoknak csak a vad létszámára van hatása, az összes többi tőlük független. Azaz: vadkár akkor is lesz, ha jóval alacsonyabb a vadállomány létszáma, az viszont igaz, hogy mindenképpen kevesebb kár és konfliktus keletkezne, ha a mainál kisebb lenne a szarvas- és vaddisznóállomány. Ugyanakkor fontos adalék, hogy míg fél évszázada évente 1,1 nagyvadat lőtt az „átlag" magyar vadász, addig az utóbbi 3 évben 5,5-öt – ám láthatóan még ez is kevés. Úgy véli, hogy két megoldás lehetséges: vagy fejenként több nagyvadat lő a mostani 70 ezer vadász, vagy az aktív vadászok számát kell növelni.

Megkerestük kérdéseinkkel mi is az agrárkamara sajtóosztályát és az Országos Magyar Vadászati Védegylet illetékesét is, mindketten jövő hétre ígértek válaszokat.