A halastavakat sem kíméli az aszály
Az aszály súlyos gondokat okoz a halgazdaságoknak. Van olyan Velencei-tó környéki gazdaság, ahol a tavak egyharmada már teljesen kiszáradt, sok helyen látható a meder alja. A sekéllyé váló tavakban nagy kockázata van az oxigénhiány miatti halpusztulásnak, amire már nem egyszer láttunk is példát az idén.
"Óriási a vízhiány" – mondta a hvg.hu-nak Németh István, a mintegy 1800 hektárnyi vízfelületen gazdálkodó haltermelő, a Tógazda Halászati Zrt. igazgatója. Németh István elmondása szerint kényszerlehalászásra kellett sort keríteni Homokszentgyörgynél, mert a víz mélysége nem volt több 40 cm-nél, szinte kilátszott a kétkilós pontyok háta a vízből. A kár óriási: mintegy 12-15 millió forint értékű hal pusztult el idén.
A lapnak nyilatkozott a MA-HAL (Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet) ügyvezető igazgatója is. Sziráki Bence elmondása szerint a Dunántúlon az érintett halgazdaságokban összesen körülbelül 20 %-os termeléskiesésre lehet számítani.A kár megelőzése: idő előtti lehalászás
A halpusztulások megelőzése érdekében sok termelőnek nem marad más lehetősége, csak az idő előtti lehalászás. A kisebb méretű halakat azonban olcsóbban lehet értékesíteni, jelentős bevételkiesésre számíthatnak a termelők.
26 ezer hektárnyi halastó
Hazánkban 26 ezer hektáron tartanak nyilván halastavat, ebből 20 ezer hektáron zajlik jelentősebb haltermelés, aminek körülbelül egyharmada tartozik az aszály által súlyosan érintett dunántúli völgyzárógátas halastavak közé. A most kialakult katasztrofális helyzet körülbelül 20-30 vállalkozást érint. Ezek a halgazdaságok jellemzően egy-egy gáttal felduzzasztott patakra települtek, de a vízfolyások jelenleg alig szállítanak utánpótlást, így alakult ki az áldatlan állapot.
Drágább lesz a hal, aminek hátterében egyrészt az aszály, másrészt a takarmányárak és egyéb költségek emelkedése áll – Fotó: Shutterstock
Óriási esők voltak, mégsem segít a tavakon
Ezeket a tavaknak a vízutánpótlása csak a felduzzasztott patakból lehetséges, amelyek azonban nagyon kevés vizet szállítanak jelenleg. Tekintettel arra, hogy naponta 2-3 cm víz párolog el egy-egy tóból, a kisebb-nagyobb záporok és zivatarok nem hoznak felfrissülést a vízfelületeknek.
Sokszor esett szó felhőszakadásról, nagyobb esőzésekről, de a nem megfelelően karbantartott vízelvezető rendszerek és árkok miatt sokszor inkább a mezőket vagy a településeket önti el az özönvíz, és nem jut el a tavakig a csapadék.
A hal is drágulni fog
A halfogyasztókat és a horgász-szervezeteket valószínűleg ki fogják tudni szolgálni, de az exportra szánt mennyiség jelentős mértékben csökkenhet. A haltermelés idei számai még függenek az alföldi tavak eredményétől is, de a halak még a vízben vannak, egyelőre nem lehet biztosat mondani.
Egy biztos: drágább lesz a hal, aminek hátterében egyrészt az aszály, másrészt a takarmányárak és egyéb költségek emelkedése áll. További költséget jelent a sekély és oxigénhiányos tavak szellőztetése is.
A MA-HAL 10–20 százalék közötti drágulást prognosztizál az őszi időszakban.
A szakmaközi szervezet álláspontja szerint hosszú távon elkerülhetetlen, hogy a halgazdaságok környező országokhoz hasonlóan itthon is kapjanak területalapú támogatást. Enélkül versenyhátrányban maradhat a hazai haltermelés, ami nem fog segíteni abban, hogy növeljük az egy főre eső halfogyasztás mennyiségét.
Halastó = vizes élőhely, nem csak a halakról van szó
A halastavak amellett, hogy a haltermelés színterei, egyúttal értékes vizes élőhelyeknek is számítanak, otthon adva számos védett madárnak. Az aszály miatt pedig más helyszínekről is több állat gyűlik össze a tavak körül, nő a halfogyasztó madarak egyedszáma, de a hódok kártétele mellett sem lehet elmenni. Németh István évi 10 millió forintra becsülte csak a cégüknél ily módon keletkező károkat – írja a HVG.
