Még hozzá nem is akármennyire: ma százszor gyorsabban megy végbe a klímaváltozás a magyar erdőkben, mint harminc évvel ezelőtt, ami pedig komoly szakmai felelősséget ró az erdészekre és az erdészetekre is. Ez Áder János Kék bolygó című podcastjának legutóbbi adásában hangzott el, melyben a korábbi államfő Czimber Kornéllal, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának dékánhelyettesével beszélgetett.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a mostani csapadékszegény időjárás kapcsán arról kérdezte a szakembert, hogy a 2022-es rendkívüli szárazság mennyire viselte meg a kétmillió hektárnyi magyar erdőt. Czimber Kornél szerint főként az Alföld déli részén keletkeztek több százmilliárd forintos komoly károk, melyek a fiatal és az idősebb ültetvényeket egyaránt érintették.
A klímaváltozás miatt ma már százszorosára gyorsult az erdők vándorlási folyamata, azaz évente tolódnak el öt kilométernyit a zónák északi irányba – forrás: Pixabay
A hazai erdők egyharmada gyengül az egyre hosszabb, elhúzódó száraz időszakok és a nem kiegyensúlyozott csapadékeloszlás miatt, ezért a negatív folyamatok megállítása és visszafordítása érdekében be kell avatkozniuk az erdészeteknek – szögezte le.
Hozzátette, a szakembereknek sok lehetőségük van erre, hiszen a modern technológia által biztosított tapasztalatok fényében ki tudják választani a megváltozott klímához illő fafajokat, gondoskodhatnak bizonyos területeken a vízvisszatartási képesség javításáról, illetve azt is meghatározhatják, hogy milyen fasűrűséggel érdemes egy adott területen ültetvényt telepíteni.
Czimber Kornél közölte azt is: a klímaváltozás miatt ma már százszorosára gyorsult az erdők fent említett vándorlási folyamata, azaz évente tolódnak el öt kilométernyit a zónák északi irányba. Éppen emiatt ma érdemesebb az erdők esetében olyan fafajtákat – például olyan tölgycsemetéket – ültetni a mi égövünkön is, amelyek néhány évtizeddel ezelőtt még Törökország vagy éppen Bulgária erdeiben érezték jól magukat.
E „gyorsított adaptáció" érdekében a hazai erdészszakma már fel is vette a kapcsolatot mind bolgár, mind török erdészekkel a tőlünk délebbre őshonos, szárazságtűrőbb tölgyfélék tanulmányozása, betelepítése céljából. Sőt, Tolna vármegyében már vannak is jó tapasztalatok a megváltozott éghajlati viszonyokat jól toleráló szürke tölggyel kapcsolatban – fűzte hozzá.
Forrás: Magyar Nemzet
