Erről beszélgettünk Kolozsi-Kecskés Zsófiával, a Fényűző Magyar Agár Kennel tulajdonosával. Zsófia Békés vármegye szívében, Csorvás községben él és dolgozik; párjával együtt a magyar agár elhivatott tenyésztője és szenvedélyes agarász. A hölgy neve mára nemcsak hazánkban, hanem nemzetközi körökben is jól ismertté vált a fajta iránti elkötelezettségének és kiemelkedő sikereinek köszönhetően.


Az agarakkal közös története egyetemi évei alatt kezdődött, amikor először találkozott közelebbről a magyar agárral. Már hallgatóként lehetősége nyílt arra, hogy az egyetemi kennel falai között tartson saját agarat, és ekkor kezdett kialakulni az a mély kötődés, amely később életpályájának meghatározó elemévé vált. Ennek köszönhető, hogy ma párjával közösen tenyésztik ezt a nemes magyar fajtát, melynek képviselői számos hazai és nemzetközi versenyen bizonyították rátermettségüket. Zsófia agarai Európa-szerte elismertek, de kutyáik a tengerentúlra is eljutottak, világszerte öregbítve a magyar agár hírnevét.

agár

Kolozsi-Kecskés Zsófia és agarai – forrás: Fényűző Magyar Agár Kennel

Zsófia nem csupán tenyésztőként, hanem szenvedélyes vadászként is ismert, ám számára a vadászat kizárólag a magyar agárral való hagyományos formában képzelhető el. Hisz abban, hogy ez a módszer nemcsak a magyar vadászati kultúra fontos része, hanem egyben a természet és a vad tiszteletéről is szól.

És itt csatlakozik be a történetbe a mezőgazdaság. Hazánkban még kevéssé ismert, ám egyre népszerűbbé váló vadgazdálkodási (egyben kárelhárító) megoldás a magyar agárral végzett zavaró hajtás, amely hatékony segítséget nyújt a mezőgazdasági területek, különösen a napraforgótáblák védelmében, a mezei nyulak okozta károk ellen.

agár

Egyszerre csak egy agarat engednek el, hogy a kutya hajtsa a nyulat, de ne tudja utolérni – forrás: Békési Edina

– A módszer lényege, hogy az nem a vad elejtéséről szól, hanem a mezei nyulak humánus távoltartásáról a kritikus időszakban, amikor a fiatal napraforgó növények még különösen sérülékenyek, érzékenyek a rágásra – magyarázta Kolozsi-Kecskés Zsófia. – Az agarakkal – amelyek hivatalosan vizsgázott, vadászatra alkalmas kutyák – a gazdákkal, a vadásztársaságokkal és a hivatásos vadászokkal együttműködve dolgozunk azon, hogy a nyulakat elzavarják a veszélyeztetett területekről. Ez azt is jelenti, hogy a beavatkozásokat előzetesen mindig egyeztetjük a vadásztársaságokkal, akik más eszközökkel (pl. villanypásztor, riasztószerek) is segítik a gazdákat, de azokon a helyeken, ahol biztonságosan lehet agarat használni, ez a módszer kifejezetten hatékony és kíméletes megoldást kínál. Egyszerre csak egy agarat engedünk el, hogy a kutya hajtsa a nyulat, de ne tudja utolérni. A magyar agár szemmel vadászó kutya, elsősorban a látására hagyatkozik, így a cél az, hogy a nyulat takarás felé kényszerítse, ahol az eltűnik a kutya elől. A mezei nyúl ösztönösen a közeli búvóhelyet választja, nem fut a végtelenbe.


Hozzátette: tavaly két hónapon keresztül zajlott a munka, és egyetlen nyúl sem esett áldozatul – a kutyák csak hajtották a nyulakat, így azok más, kevésbé veszélyeztetett területekre húzódtak.

Rámutatott arra is, hogy ez a megoldás valódi win-win helyzetet teremt, mert:

  • A gazdák megóvják a napraforgótábláikat anélkül, hogy komolyabb károkat szenvednének.
  • A vadásztársaságok hatékony, alternatív módszerrel segítik a gazdálkodókat.
  • A magyar agarak edzésben maradnak, fiatal kutyák számára pedig kiváló lehetőség a terepi tapasztalatszerzésre.

Amint a napraforgó eléri azt a fejlődési szakaszt, amikor már nem veszélyezteti őket, a mezei nyulak visszatérhetnek korábbi élőhelyükre.

– A tapasztalatok azt mutatják, hogy a módszer néhány nap alatt eredményt hoz: a nyúlállomány gyorsan elhagyja a veszélyeztetett táblákat, így a gazdák megóvhatják terményüket anélkül, hogy a vadállományban kár keletkezne – mondta végül, hozzátéve: reményei szerint a jövőben akár országosan is elterjedhet ez a példaértékű együttműködés a vadgazdálkodás, a mezőgazdaság és a hagyományos vadászkultúra között.

Indexkép: Békési Edina