Nagy István arról tett bejelentést, hogy ugyancsak ősszel jelenik meg a hatósági trófeabírálat korrigálásáról szóló rendelet, amellyel a vadgazdálkodók a minőségi mellett a mennyiségi gazdálkodást is hatékonyabban valósíthatják meg.
Ősztöl változik a trófeabírálat – fotó: MTI/Varga György
A Zalaerdő Zrt. kezelésében lévő Sohollári-völgyben tartott programon a miniszterelnök-helyettes kifejtette, hogy az Európai Bizottság (EB) a terrorizmus elleni küzdelemre hivatkozva szigorította a fegyvertartás szabályait, de ebben sikerült olyan megoldást találni, amivel elkerülhető a magyar vadászok és fegyvergyűjtők "zaklatása". Az EB ötévenként lejárttá tenné a fegyvertartási engedélyeket, a magyar megoldás ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az engedélyek felülbírálatát a rendőrség ötévenként a saját adatbázisa alapján elvégezze.
Abban azonban még nincs előrelépés, hogy az EB betiltaná az ólomtartalmú lövedékek használatát, ami a magyar vadászok számára életidegen döntés lenne. Rengeteg olyan vadászfegyver van, amely nem használható acélsöréttel, illetve nem vizsgálták még azt sem, hogy milyen hatással van a természetre az acéllövedékek használata - közölte Semjén Zsolt.
Kitért arra is, hogy két vírus komoly károkat okoz a magyar vadgazdálkodásban, az afrikai sertéspestis, illetve a koronavírus. A sertéspestis miatt a kormány méltányos felvásárlási árat biztosít a fertőzöttség veszélye miatt kilőtt vaddisznókra, továbbá engedélyezni tervezik a vaddisznók helyett szikaszarvasok tartását a vadkertekben, színesítve ezzel a terítékre szolgáló vadak választékát.
Az afrikai sertéspestis és a koronavírus-járvány nehéz helyzetbe hozta a vadgazdálkodást – fotó: Pixabay
A koronavírus-járvány következményeivel kapcsolatban azt mondta: a határok lezárása és a külföldi vadászok saját hazáinak szabályozása miatt idén ősszel nem tudnak vendégvadászok jönni Magyarországra, ezért indokolt, hogy a vadászoknak tavasszal már biztosított - a turizmushoz és a mezőgazdasághoz hasonló - adókönnyítések tovább éljenek.
A kormányfőhelyettes jelezte, hogy a hazai és külföldi vadászok engedélyeinek díjai ma már a kamarát illetik, illetve szintén a vadászkamara kezelésébe kerülhetett a hatvani vadászati múzeum.
Megalakult a Magyar Vizslák Világszövetsége – fotó: MTI/Varga György
Semjén Zsolt megemlítette, hogy a Hungexpón tartandó 2021-es magyarországi vadászati világkiállításra egymillió látogatót várnak, a világszínvonalú rendezést 55 milliárd forintból biztosítják. Ha a koronavírus-járvány miatt elmaradnának a külföldi látogatók, akkor is rentábilis lehet a rendezvény, hiszen 670 ezer horgász és vadász van Magyarországon, családtagjaikkal együtt ez legalább másfél millió embert jelent.
Nagy István agrárminiszter a trófeabírálati paraméterek újraszabályozása kapcsán azt fejtette ki, hogy a 2037-ig tervezett szakmai munka kereteit a tájegységek vadgazdálkodási terveinek kihirdetéséről szóló rendeletek alapozzák meg, ezek tartalmazzák azokat a határértékeket, amelyek alapján a hatósági trófeabírálat készül. Az eredményes vadgazdálkodás nem valósítható meg a szakszerűtlen elejtések miatti szankciók nélkül, ezért még idén megjelenik a korrigált trófeabírálati értékeket tartalmazó rendelet.
Az agrárminiszter beszámolt arról is, hogy reagálva a járvány miatt leállt nemzetközi vadászturizmusra, a munkahelyek védelme érdekében kezdeményezte a kormány a hivatásos vadászok munkabérét terhelő munkaadói- és munkavállalói járulékok csökkentését. A veszélyhelyzet okozta, gazdaságilag is nehéz időszak ellenére a tárca, a vadászok és a vadgazdálkodók országszerte 40 helyszínen 10 ezer adag vadhússal segítették az egészségügyi dolgozókat.
Kovács Zoltán, a jövő évi Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos elmondta: a 70 ezer négyzetméteren megvalósuló kiállítás a világ bármelyik táján megállná a helyét, és olyan terület is hangsúlyt kap majd, mint a vadgasztronómia. Nemzetközi szinten is újdonságnak minősül a hazai kezdeményezésű karitatív vagy segítő vadászatok elindítása, amelyben már 1200 magyar vadász 37 millió forintot gyűjtött jótékony célokra.
Kovács Zoltán a vadásznapon jelentette be, hogy megalakították a Magyar Vizslák Világszövetségét, amely a világban is népszerű rövid- és drótszőrű fajtákat egyértelműen Magyarországhoz köti. A hungarikumnak számító magyar fajta tenyésztési, vizsgáztatási paramétereit a Magyar Ebtenyésztők Országos Szövetségével dolgozzák ki, de nemzetközi szervezetekkel is felveszik a kapcsolatot.
Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke a beszédében többek között azt hangsúlyozta, hogy a kamarának és megyei szervezeteinek ma már nincsenek anyagi gondjai. Az agrárkamara tavaly 1,5 milliárdot, saját erőként pedig 2,4 milliárdot tettek a vadgazdálkodási alapba, amiből például ifjúsági oktatóközpontot alakítottak ki már 10 megyében, de az ország minden megyéjében lesz hasonló 2022-ig.
_fill_540x300_0.jpg)
