Az idei extrém időjárás jelentősen befolyásolta a hajtatott zöldségtermesztést. Tavasszal és nyár elején ugyan még kedvező volt az időjárás, de a júliusi-augusztusi forróság már rányomta bélyegét a termesztésre. A termésmennyiséget jelentősen befolyásolta a magas hőmérséklet és a magas UV besugárzás.
A növényeknek nem csak a magas légköri hőmérséklettel kellett megküzdeniük, hanem a meleg közeggel és a meleg öntözővízzel is. Ezáltal csökkent a növény kondíciója és ellenállóképessége, ami növelte a kórokozókkal és a kártevőkkel szembeni fogékonyságot. A legnagyobb gondot a vírusos megbetegedések okozták, melyek fokozták a terméscsökkenést a már legyengült állományokban – írja a nak.hu.
A hőstressz ellen hajtatásban sokkal könnyebb a védekezés. Minél korszerűbb berendezés használata ajánlott, ami nagy légtéttel rendelkezik – fotó: pixabay.com
Mint írják, a stressz olyan hatás, amely során a növény növekedése, fejlődése, szaporodása a genetikailag meghatározott lehetőségei alatt marad. A növény bizonyos határok között képes az alkalmazkodásra, azaz kompenzálja a stressz okozta negatív hatásokat. Ez viszont jelentős energiabefektetést és erőforrást igényel. Ha nem szűnik meg időben a stresszt kiváltó tényező, akkor a növény kimerül és jelentősen károsodhat, azonban ha a tényező megszűnik, akkor újra egyensúlyi állapotba kerülhet.
A túl magas hőmérséklet is több szempontból okozhat kárt. Egyrészt a növényeknek túl sok hőt kell leadniuk, ami a párologtatás fokozásához, vagyis megnövekedett vízigényhez vezet.
35 °C feletti hőmérsékletben többnyire a növények a légcserenyílásaikat bezárják, amivel a felesleges hő leadására nem lesznek képesek. Ha nem megfelelő a növény vízellátása vagy alacsony a termesztőberendezésben a páratartalom, akkor a növény fonnyadása is bekövetkezhet.
Emellett hőstressz hatására a levelek pödrődhetnek, torzulhatnak és lehullhatnak. A növények kevesebb biomasszát állítanak elő, vagyis visszamaradnak a növekedésben. Sőt virágképződési és termékenyülési zavarok, terméselrúgás és terméségés is tapasztalható. Emellett az anyagcserefolyamatok is módosulnak. A növekvő szövetek többnyire a 45 °C feletti hőmérsékletet már nem viselik el – írja a nak.hu.
A magasabb talajhőmérséklet hatására a mikróbák aktivitása nő, azonban a talaj szénmegkötő képessége csökken. Ezzel redukálódik a termőréteg, vagyis a humusz mennyisége. A szervesanyagok bomlása és a tápanyagok kimosódása is felgyorsul.
Az ionok átalakulása is gyorsabb, ezáltal a növények számára a nem felvehető tápanyagok gyorsabban hasznosíthatóvá válnak, ami egy kedvező folyamat a termesztés szempontjából. Emellett a felmelegedett közegben a tápanyagok felvétele módosul.
.jpg)
A növényeknek nem csak a magas légköri hőmérséklettel kellett megküzdeniük, hanem a meleg közeggel és a meleg öntözővízzel is – fotó: pixabay.com
A hőstressz ellen hajtatásban sokkal könnyebb a védekezés. Minél korszerűbb berendezés használata ajánlott, ami nagy légtéttel rendelkezik. A besugárzás mértéke árnyékolással csökkenthető.
Fontos a megfelelő párologtatás biztosítása, amihez elengedhetetlen a megfelelő vízutánpótlás, valamit a szellőztetés a túl magas páratartalom elkerülése érdekében. Emellett biostimulátorok használatára is van lehetőség, mely olyan anyagok kijuttatását jelenti, melyet a növény maga is termel a stresszhatáshoz való alkalmazkodás során.
A talaj és az öntözővíz hőmérséklete is csökkenthető, azonban figyelembe kell vennünk a termesztett növény igényeit. Talajvizsgálattal a talaj paraméterei ismeretté válnak, azonban a tápanyagutánpótlás során érdemes figyelembe venni a közeghőmérsékletét is, hiszen annak hőmérsékletétől jelentősen függ a felvehetőség.
Egyetlen hosszútávú megoldás a hőstresszt toleráló fajták termesztésbe vonása lehet. Ebben a nemesítők segítségére szolgálhat a tőlünk délebbre fekvő országokban lévő genetikai állomány. Ez lehetővé teszi a fajtahasználat optimalizálását, fenntartva a versenyképes hajtatott zöldségtermesztést a megváltozott klimatikus tényezők mellett is – olvasható a nak.hu cikkében.
_fill_540x300_0.jpg)
