Horváth Zoltán, a CHH Műszaki Kft. ügyvezetője a Szója kihívásai a betakarítás után címmel tartott előadást A jövő növénye? – Szója Agroinform webináriumon.
A szakember elöljáróban leszögezte: a fémzárolt vetőmag használata a növénytermesztésben már fél siker, s ez különösen igaz a szójára.
Horváth Zoltán, a CHH Műszaki Kft. ügyvezetője – forrás: Agroinform
Majd – rátérve előadása témájára, a szójafeldolgozásra – úgy folytatta: az első lépés a szántóföldről beszállított termény szárítása. A szója optimális nedvességtartalma 14-16 százalék a betakarításkor, a hosszú távú tároláshoz azonban ezt 10-13, egyes esetekben 8-9 százalékra kell csökkenteni. Jó évjáratokban ez kevés szárítással elérhető, idén azonban 20 százalék körüli nedvességtartalom volt a jellemző. Fontos szabály, hogy a szóját a kukoricánál alacsonyabb hőfokon, 50-55 Celsius fokon kell és lehet szárítani, annak érdekében, hogy a szem beltartalmi értéke ne károsodjon, illetve a magas olajtartalom miatti kockázat alacsony maradjon.
– Egyre népszerűbb a szója másodvetése, ami jó dolog, ám nagyon nagy a rizikója, az időjárás beleszólhat abba, hogy beérik-e rendesen a termény a kellő időre. Ez bizonytalan, az azonban biztos, hogy a zöldtömeg nagyon nagyra nő, amit bizony, a feldolgozás során nehéz kezelni, oda kell figyelni rá, hogy ne kerüljön a szárítóba – fogalmazott Horváth Zoltán. – Ide már csak jól tisztított, pergő mag érkezhet. Ha a szárítást elvégeztük, következik a tisztítás. Attól függően, hogy a terményt milyen piaci felhasználásra szánjuk, különböző tisztítási műveletek közül választhatunk. Abban azonban ezek egységesek, hogy mindig különböző ismérvek alapján végezzük el a szétválasztást.
A szóját alacsonyabb, 50-55 Celsius fokon, tehát kíméletesebben kell és lehet szárítani, mint a kukoricát, annak érdekében, hogy a mag beltartalmi értékei ne károsodjanak – forrás: Pixabay
A szakember arról is beszélt: a takarmány célra történő tisztítást tekintik az alapnak. Ennek a célgépe a síkrosta, segítségével a léha szemek, növénymaradványok is eltávolíthatók. Ezen túlmenően a szárítás biztonsága érdekében beszélünk előtisztításról, a minőséget pedig az utótisztítással adjuk meg.
– Az étkezési célú feldolgozás komolyabb előkészítést igényel – jelezte Horváth Zoltán. – Eben az esetben nagyon fontos, hogy tetszetős és egységes legyen a végtermék optikai megjelenése színre, alakra, méretre egyaránt. Értelemszerűen nem maradhat a magok közt semmilyen idegen test, föld, kő, esetleg növényi maradvány, de el kell távolítani a fél, sérült, vagy elszíneződött magokat is.
– További feldolgozási irány a vetőmag-előállítás, mely sok hasonlóságot mutat a humán célú feldolgozással. A szortírozást ennél ugyanolyan alapossággal kell elvégezni. A hazai szójatermelés vetőmag igénye 7000-8000 tonna 80 százalék feletti csíraképességű vetőmagból, ami jelentős piaci potenciál a vetőmagüzemek számára.
Az ügyvezető azt is mondta: az osztályozás-tisztítás csúcsa az optikai osztályozógép, amely képes a gombás fertőzés miatt elszíneződött magot is beazonosítani és kiemelni a kívánalmaknak megfelelő magok közül.
Az osztályozás-tisztítás csúcsa az optikai osztályozógép – forrás: CHH Műszaki Kft.
A vetőmag-feldolgozás kulcsmozzanata még a csávázás, ezért nem szabad megfeledkezni a csávázógépekről sem. Horváth Zoltán leszögezte: a szójavetőmag-kikészítésnél ennek az eszköznek kiemelt szerepe van, mert egyes készítmények, csávázószerek felhordása külön kihívás. Erre jelent megoldást a precíziós csávázógép. Az ügyvezető szerint a csávázást méltatlanul háttérbe szorítják az új EU-s előírások, holott ez a létező legprecízebb növényvédelmi technológia. Hiszen nem permetezéssel juttatjuk ki, hanem környezetkímélően, célzottan a magra visszük fel a növényvédő szert. Ráadásul a jól elvégzett csávázással a magra kerül fel a hatóanyag, így a növény kezdeti egészséges fejlődése garantált, ami a szójánál is hatással van a termésmennyiségre. Továbbá akár 25-30 százalékos költségcsökkenést is elérhetnénk vele, ha ki tudnánk használni a benne rejlő lehetőségeket – ez azonban meglehetősen nehézkessé vált a hatóanyag-kivonások okán is.
– Én mégis optimista vagyok, abban bízom, hogy a csávázás idővel újra elfoglalhatja megérdemelt helyét az agrotechnikai műveletek sorában, hiszen többféle készítményt, például a szója esetében oltóport is fel tudunk vinni vele pontos rétegrendben a mag felületére – mondta végül Horváth Zoltán, aki azt is megjegyezte: oltópor használata nélkül lehet ugyan szóját termelni, de nem érdemes, mert használatával jelentős többlettermés érhető el.
Horváth Zoltán előadása visszanézhető az alábbi videóban:
Az előadás prezentációja ITT elérhető.
További információt a CHH Műszaki KFT honlapján talál: chh.hu
_fill_540x300_0.jpg)
