Vajon mi lehet az oka annak, hogy az ellenőrzött forrásból származó, jó minőségű, jó áron kapható termelői méz háttérbe szorul, és többen vásárolják meg a gyakran jóval drágább, jóval silányabb minőségű, és sokszor nem igazolt forrásból származó mézeket a boltokban? Habár az akác hamarabb virágzik, egy esetleges fagy óriási károkat okozhat. És bár az idei méztermést veszélyezteti az enyhe időjárás, mégis, a hazai méhészek bőségesen el tudják látni az itthon felmerülő igényeket. Érdemes tehát körülnézni, és a helyi méhészektől vásárolni a mézet.
Miért kerül sokba a méz?
A legjobb minőségű és legmegbízhatóbb forrásból származó mézeket közvetlenül a termelőktől lehet megvásárolni. Ezek ára ráadásul jóval kedvezőbb, mint a bevásárlóközpontokban kapható, gyakran bizonytalan eredetű mézeké. A Kossuth Rádió adásából megtudhatjuk, hogy mégis, sokan vásárolják meg drágábban ezeket a gyakran rosszabb minőségű mézeket.
Hazánkban nehéz helyzetbe kerültek a méhészek az import mézek miatt. Fotó: Pixabay
Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke szerint érthetetlen, hogy miért olyan magasak az árak. A gyakran akár 150-200 százalékok árrés esetében fogalmuk sincs, hogy az kinek a zsebébe jut. Habár méhészeti nagyhatalom vagyunk, mégis importáljuk a mézet, mellyel bárki kereskedhet az Európai Unión belül. Gyakran kerül így értékesítésre harmadik országból származó méz. A hazai mézek esetében pontosan nyomon lehet követni, hogy a méhészek milyen állatgyógyászati készítményt használtak, illetve a hazai mézek esetében a méhészek nem tehetnek antibiotikumot a kaptárba. Kínában például, ahonnan sok méz érkezik hazánkba, ilyen megkötés és nyomonkövetés nincs.
Habár a hazai méhészek ki tudnák elégíteni a keresletet, mégis veszélyezteti őket az import, gyakran rossz minőségű méz. Hazánkban közel húszezren foglalkoznak méhészkedéssel, és közel 1,2 millió méhcsalád él nálunk. Így a hazai méhészek évente 20-25 tonna mézet állítanak elő, míg a hazai fogyasztás 10-12 ezer tonna, így a fennmaradó mennyiséget határainkon túl értékesítik. Ráadásul a magyar méhészeti ágazat jelentősége nem a méz előállításában, hanem a beporozásban rejlik. Olcsó mézet lehet importálni, de megporzást nem.
Aki nem tud kimenni a piacra, nem tud termelőt felkeresni, az inkább a boltokban vásárolja meg a mézet, melynek kilónkénti ára egy megszólaló termelő szerint kirívó esetben elérheti akár a 20.000 forintot is. Ha nem is minden méz ilyen drága a boltban, az biztos, hogy sokkal több pénzt kell adni érte, mint ha magyar termelőtől vásárolnánk. Ugyanis a magas import mézárakkal szemben a magyar termelői akácmézet már 3500 forinttól, míg a vegyesmézet már 2000 forinttól meg lehet vásárolni.
Nehéz helyzetben a magyar méhészek
Több hónapja befagyott a hazai mézfelvásárlás, az akácmézre nincs kereslet, az ukránok pedig a vámmentességet kihasználva elfoglalták a magyar exportőrök piacait. Az agrártárca abban bízik, hogy a tavasz némi élénkülést hoz - írja a vg.hu
Az Ukrajnából nyomott áron érkező méz kiszorítja a magyar termékeket a hagyományos piacainkról – hívta fel az agrártárca a figyelmet, emlékeztetve arra is, hogy Magyarország több tagállammal együtt sürgeti a méztermékek csomagolásán az egyértelmű eredetmegjelölést. November után a hazai mézpiacon gyakorlatilag leállt a felvásárlás, az ukrán méz lecsökkentette a vegyes- és az akácméz árszintjét is.
A 2021 végén még kilónként 2400 forint volt az akácméz felvásárlási ára, ami ma már 1700 forintos áron sem kell. Nagy István agrárminiszter azzal magyarázta mindezt, hogy az ukrajnai méhészek pörgetés után, a háború elől menekítve féláron vagy még olcsóbban, azonnal értékesítették a mézet.
A hazai méhészek képesek lennének kielégíteni a teljes hazai mézszükségletet. Fotó: Pixabay
Az ukrán méznek nem Magyarország volt a vevője, hanem a német, francia, svájci és olasz mézletöltők, ami annyiban problémás, hogy a magyar termékeket is ide akarták eladni. Mégpedig nagy reményekkel, mert három év után tavaly végre a méhészeknek nem volt rossz évük. Habár a méhészek azt gondolták, hogy ha minden agrártermék ára az egekbe szökött, ők is jó áron tudják eladni az árujukat, ez sajnos nem így lett.
Nagy István hozzátette: a zavart az okozza, hogy az ukránok egyszerre árasztották el a piacot az árujukkal. A miniszter reményei szerint kiüríti tavaszra a raktáraikat és megindulhat a hagyományos felvásárlás. A méhészek aggódalmát megérti, hiszen nincs bevételük, a tavaszi induláshoz pedig pénz kellene.
A KSH adatai szerint augusztusban és szeptemberben még csupán 60-60 tonna körüli mennyiség érkezett, a következő két hónapban viszont már havonta több mint 220 tonnára emelkedett az importált méz mennyisége. Eközben november végéig csökkent az exportőrök által lejelentett teljes magyar mézkivitel is, amely mindössze csak 13 300 tonna volt, szemben a korábbi időszak 17.575 tonnájával, vagy a 2020-as 18.524 tonnájával.
Az európai piac helyzetét az is nehezíti, hogy Amerika dömpingvámot vezetett be több ország termékeire, így az argentin mézre is, aminek egy része szintén Európában keres piacot, és még a 17 százalékos vám ellenére is olcsóbb, mint a magyar méz.
