Szürkeség, eső, korábban sötétedik...viszont a munkát ugyanúgy el kell végezni. Ebben lehet óriási segítség, ha megfelelő fényforrást választunk munkagépünkre. Látni és látszani életbevágóan fontos, így nem árt előre gondolkodni, és a lehető legjobb fényforrással felszerelni a munkagépeinket.
Ahogy egyre inkább megyünk bele a télbe, úgy lesz egyre később világos, és egyre hamarabb sötét, így nagyon hamar bajba kerülhetünk, ha nem gondoskodtunk a megfelelő világításról. A jó világítás nagyban megkönnyíti és biztonságossá teszi a munkavégzést, annak hiánya pedig nagyban megnehezíti a dolgunkat, és ránk és másokra nézve is nagyon veszélyes.
Hiszen tudjuk, a traktorok és egyéb mezőgazdasági gépek nem csak ideális látási viszonyok között dolgoznak. A munkaidő sajnos nem igazodik a világoshoz, hiszen sokszor éjjel-nappal tart.
A mezőgazdasági gépeken alkalmazott világítóeszközök fényforrására több megoldás is kínálkozik. Lehet wolfram-szálas izzó, halogén izzó, xenonlámpa és LED-fényforrás. Az Európai Unióban megkezdődött a rosszabb hatásfokú, nagy energiaigényű világítótestek fokozatos kivonásának folyamata. Így az EU-ban nem lehet többé halogén normál és gyertyaizzókat előállítani.
Életbevágóan fontos látni és látszani, munka közben is. Fotó: Shutterstock
A wolfram-szálas izzó
Az izzólámpákat ma már egyre kevesebben használjuk, hiszen a technológiai fejlődés már nagyon is túlszáguldott rajtuk. Azonban még manapság is van olyan berendezés, amelyik izzóval üzemel.
A 19. század elején az angol Davy kísérletezett először azzal, hogy felizzítson egy vékony platinaszálat. Bár ez a lámpa se nem túl erős, se nem túl tartós fényt nem volt képes biztosítani, mégis mérföldkőnek számított akkoriban a világítás terén. Edison segítségével azonban létrejött a szénszálas izzó, amely már akár 40 órán át is képes volt fényt adni. A 20. század elején a wolfram-szálas izzók gyors elterjedése azonban kiszorított minden egyéb izzót az üzletekből.
A wolfram-szálas izzó előnyei:
- minimális az eszközigénye
- olcsó és könnyű a beszerzése
- kiváló a színvisszaadása
Halogén izzó
A halogén izzókban elsősorban fém (aka volfrám) szál van. A halogén izzó esetében a búrát semleges gázzal vagy vákuummal töltik meg. A hagyományos villanykörték a rajtuk átfolyó áram mindössze 2-5 százalékát alakítják át fénnyé, a többi hősugárzásként vész kába. A halogén izzókat sem a nagyobb hatékonyság miatt fejlesztették ki, hanem inkább az izzók élettartamát próbálták növelni.
Ezek az izzók már képesek voltak magasabb izzási hőmérsékletet biztosítani, ami miatt a szokásosnál is vastagabb és erősebb, UV-szűrésre is alkalmas burkolatba kellett helyezni a szálat. A szálat jód- vagy brómvegyületek gőzével kevert nemesgázzal vették körül.
A LED fényforrásokkal ellentétben a halogén izzók sokkal olcsóbbak. Fontos kérdés a színvisszaadás is, azaz, hogy a megvilágított tárgy színe mennyivel változik meg az adott fényforrásnak köszönhetően és ebben még mindig a hagyományos és a halogén izzók a legjobbak.
Xenonlámpa
A xenonlámpák fénykeltésre tiszta xenont használnak, amely kiváló színvisszaadást nyújt. A fényösszetétele a napfényre hasonlít, ugyanakkor fényhasznosításban jelentősen elmarad más nagynyomású lámpákhoz képest. A xenonlámpák három csoportra oszlanak: rövidívű, hosszúívű változatokra és villanólámpákra.
A lámpa fénye folytonos és nagyon széles spektrumú. Ugyanakkor a rövid elektródatávolság miatt nagyon nagy teljesítmény van a kis térfogatban, ezért speciális hűtést igényelnek, és élettartamuk rövid.
LED-fényforrás
A villamos energiát leggazdaságosabban a LED-fényforrás alakítja át fényárammá. A LED az angol „Light Emitting Diode" kifejezésből ered, melynek jelentése „fénykibocsátó dióda". Alkalmazása a gépjárműtechnikában 1992-ben, a féklámpáknál kezdődött.
Az első LED-ek vörös, narancs- és citromsárga, kék és zöld fényt bocsátottak ki, majd 1995-ben jelent meg az első fehér fényű LED, mellyel el tudott kezdődni a széles körű alkalmazása. A fénykibocsátó diódák nagyon érzékenyek az áramerősség ingadozására, ezért az áramkörbe elektronikus áramhatárolót vagy előtét-ellenállást iktattak be. A LED-fényforrás nagyon sokat bír, hiszen az ütéseknek és a rázkódásnak is jól ellenáll.
Egy jó lámpával dolgozni is könnyebb és biztonságosabb. Fotó: Shutterstock
A LED élettartama pontosan nem határozható meg. A leginkább befolyásoló tényezők a hőmérséklet, az áramerősség és a szilíciumkristály minőségének romlása. A kisebb teljesítményű LED-ek élettartama 100.000 óra, a nagy teljesítményűeké 35.000–50.000 óra közötti. Hátránya, hogy alacsony feszültségen működik,és a LED-egység nem javítható, az előállítás költsége pedig magas.
Azonban a traktoroknál a LED-világítás magasabb beruházási költsége az általa elérhető gázolaj-megtakarítással viszonylag hamar megtérül.
A színhőmérséklet a látható fény egyik legfeltűnőbb jelensége. Korábban a színhőmérséklet egybeesett az izzószál hőmérsékletével, azonban a LED-fényforrások esetében ez már nem így van.
A fény látható tartományában kisugárzott energia hullámhossz szerinti eloszlására jellemző szám a színhőmérséklet, melynek mértékegysége Kelvin. Az ember szeme a napfényhez legjobban hasonlító színhőmérsékletet szereti, ahhoz alkalmazkodott az evolúció során, aminek a színhőmérséklete 2500-6000 K napszaktól függően. Jellemzően a "világításhoz" a 3000 Kelvines meleg fehér színt kedveljük.
Meleg fehérnek nevezzük az alacsonyabb Kelvin számú színtartományt és hidegebbnek a magasabbat. Míg a meleg fehér fény pihentető, addig a hidegebb fény jobban fenn tudja tartja a figyelmet és a koncentrációt. Mivel egyre több színhőmérséklettel gyártanak LED-fényforrásokat, így mindenki kiválaszthatja a maga és a környezete számára a megfelelőt.
A munkalámpák 99%-a manapság már LED-fényforrás, mert ezek nagy fényerőt tudnak biztosítani és hosszú élettartamúak. Ráadásul kevésbé veszik igénybe az elektromos rendszert, így jóval kevesebb áramot használnak, mint a régebbi munkalámpák.
Mindennél fontosabb látni és látszani
A járművek biztonságos üzemeltetése során kiemelt fontosságú a látás és az, hogy minket is jól láthassanak. Minden esetben világító és fényjelző eszközöket kell használni, amikor azt a közlekedési szabályok és a látási viszonyok igénylik.
A többször módosított 6/1990 (IV. 12.) KŐHÉM-rendelet alapján a járművön csak olyan fajta, olyan színű, oly módon elhelyezett és annyi világító-, illetőleg fényjelző berendezést szabad alkalmazni, amilyet és amennyit a rendelet előír vagy megenged. Az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 86. számú előírása egységes rendelkezésekkel foglalkozik a „T" jármű-kategóriájú mezőgazdasági és erdészeti traktorok világító- és fényjelző készülékeivel.
A LED-fényforrással rendelkező és rendeletekben meghatározott készüléket röviden LED-munkalámpának nevezik. Ezek a lámpák különböző kialakításúak lehetnek. A traktor-munkagép együttes kivilágításhoz a távoli, valamint a közeli fényt adó munkalámpákat egymással helyesen kombinálva és helyzetüket, beállításukat összehangolva kell megválasztani.
