1948. június 21-én futott először szoftver a világ első, programok tárolására is alkalmas számítógépén, amit a manchesteri Victoria Egyetemen fejlesztettek ki. A program 52 percig dolgozott. A Manchester Baby, más néven kis méretű kísérleti gép (SSEM) megalkotója Frederic C. Williams, Tom Kilburn és Geoff Tootill voltak – írta a laptop.hu.
A Manchesteri Egyetemen már korábban megkezdődtek a kísérletek egy elektronikus, véletlen hozzáférésű gyors memória létrehozására. Az alapötletet a katonai lokátorokban használt katódsugaras cső működése adta, ahol az anód és a fékezőrács közötti, elektronágyúval létrehozott pozitív, vagy negatív feszültség, melyet az elektronágyúval hozunk létre hosszú ideig állandó marad, így logikai „0"-k és „1"-ek tárolására alkalmas. Fred Williams és Tom Kilburn a második világháború alatt együtt dolgoztak a radar tökéletesítésén, majd 1946-ban kezdték meg a kísérleteiket a katódsugárcső memóriaként való felhasználására.
A katódsugárcsövet használták memóriaként
Geoff Tootill mérnökkel kiegészülve létrehoztak egy számítógépet a katódsugárcsöves memória működőképességének a bizonyítására. A Manchester Baby beteljesítette a küldetését, sikerült az első, véletlen hozzáférésű, 32x32 bites gyors memóriát kialakítani a Williams-Kilburn csövek használatával.
A Manchester Baby – fotó: laptop.hu
Miközben a katódsugárcsöves memóriát tesztelték, elkészült egy rövid program is a Baby számára, amely 262 144 legnagyobb osztóját kereste meg egyszerű kivonásos algoritmussal. Az 1948. június 21-én lefuttatott program 52 percen át dolgozott, s 3,5 millió utasítást hajtott végre, míg eljutott a 131 072-höz, mint végeredményhez. Ezzel a megbízhatóságra vonatkozóan is információt nyertek a katódsugárcsöves gyors memória működése mellett.
Ez volt az első működő gép, amely tartalmazta a modern elektronikus számítógép összes elemét. Mivel a teszt sikeresnek bizonyult, a Manchesteri Egyetemen hozzákezdtek a következő projekt, a Mark 1, a világ első kereskedelmi forgalomban kapható általános célú számítógépe megalkotásához.
Különféle eszközök egyébként évezredek óta használatban vannak a számítás elősegítésére, ez eleinte valószínűleg rovással történt. A Kr.e. első század eleji Antiküthéra-i szerkezet tekinthető egyben a legkorábbi ismert mechanikus analóg számítógépnek, valamint mechanizmusnak is. Hozzá hasonló eszközök majd a 16. században jelennek meg Európában, és csak 1645-ben fejlesztik ki az első olyan mechanikus számológépet, amely képes volt a négy matematikai alapművelet elvégzésére.
Az első, kereskedelemben kapható számítógép
A jelfogós, valamint az elektroncsöves elektronikus számítógépek az 1940-es évek elején jelentek meg. A második világháború alatt a német üzenetek visszafejtésére kifejlesztett Colossus volt az első elektronikus digitális számítógép. Azonban nem tudta a programot a memóriában tárolni; a programozást dugókkal és kapcsolókkal, a belső vezetékek megváltoztatásával oldották meg. Az első felismerhetően modern elektronikus, programtárolásra alkalmas számítógép a Manchester Baby volt.
A tranzisztorok fejlesztése a Bell Laboratoriesban az 1940-es évek végén tette lehetővé az új generációs számítógépek tervezését, nagy mértékben csökkentett energiafogyasztással. Az első, kereskedelemben kapható tárolt programszámítógép, a Ferranti Mark I 4050 elektroncsövet tartalmazott, és 25 kilowatt volt az energiafogyasztása.
A korai elektronikus számítógépek – mint a Colossus, – lyukszalagot, hosszú papírcsíkot használtak, amelyen az adatokat lyukak sorozata ábrázolta. A modern számítógépek esetében használatos elektronikus adattárolás a II. világháború idejéből származik, ugyanis ekkor fejlesztették ki a radarjelekben fellépő zavar eltávolítására a késleltetési vonal-memóriát. A stabilabb számítógépes tárolás legkorábbi formája a mágneses dob volt, amelyet 1932-ben fejlesztettek ki és a Ferranti Mark 1-nél, a világ első kereskedelemben kapható általános rendeltetésű elektronikus számítógépénél használták. Az IBM 1956-ban mutatta be az első merevlemez-meghajtót, a 305 RAMAC-ot, amely a számítógépes rendszer része volt. A legtöbb digitális adat ma is mágnesesen tárolódik a merevlemezeken, vagy optikailag adathordozón, mint például CD-ROM-on.
2002-ben "megtelt" a rendszer
2002-ig a legtöbb információt analóg eszközökön tárolták, de először ebben az évben a digitális tárolási kapacitás meghaladta az analógét. 2007-től a világszerte tárolt adatok csaknem 94% -át digitálisan tárolták: 52% -át merevlemezeken, 28%-át optikai eszközökön és 11%-át digitális mágnesszalagon. Becslések szerint világszinten, az elektronikus eszközökön levő információtárolási kapacitás kevesebb, mint 3 exabájtról (1986-ban) 295 exabájra nőtt 2007-re, azaz nagyjából 3 évente megduplázódott.
Lyukszalagot használtak a korai számítógépekben az adatok tárolására – fotó: wikipédia
Ahogy az informatika, illetve a computertechnológia fejlődött, úgy nyert egyre nagyobb teret a különböző ágazatoknak, nyilvánvaló módon a mezőgazdaságban is. Magyarországon a hetvenes évek elején kezdődött a számítástechnikai kormányprogram megvalósítása. A mezőgazdaságban az érdeklődés a számítógépek iránt kezdetben az átlagosnál is kisebb volt, ezt bizonyítja, hogy 1975-ben még egyetlen szocialista nagyüzem sem rendelkezett saját számítógéppel. A gazdaságok a SZÜV (Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat) országos hálózatának szolgáltatásait vették igénybe, vagy esetleg úgynevezett könyvelőgépeket vásároltak. Számottevő változás a nyolcvanas évek közepén következett be.
A téeszek is felismerték a korszellemet
A MÉM hatáskörébe tartozó vállalatoknak és egyéb szervezeteknek 1984-ben 837, 1986-ban pedig már 2002 darab számítógépük volt, amelynek 61%-a a COMMODORE, 9%-a pedig a ROBOTRON típushoz tartozott. 1986-ban már az állami gazdaságok 70%-ának, a termelőszövetkezetek egyharmadának volt saját számítógépe. A viszonylag egyszerűbb feladatok mellett egyre inkább komplex problémák megoldásához is alkalmazták a számítógépeket a mezőgazdasági nagyüzemek, mint például az optimális takarmányfelhasználás, készletgazdálkodás, különböző üzemgazdasági elemzések, vállalati tervezés, optimumszámítás, és így tovább. A számítástechnika hazai mezőgazdasági alkalmazásának széles körű elterjesztéséhez a különböző állami intézmények mellett szoftverfejlesztő vállalatok, valamint a termelési rendszerek és az agráripari egyesülések is hozzájárultak.
S talán nem szerénytelenség e sorban megemlíteni portálunk, az Agroinform által évről-évre megrendezett PREGA Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai Konferencia és Kiállítást, mely mindig tartogat újdonságokat és érdekességeket.
