Umenhoffer Péter (Axiál Kft.)
Az Axiál Kft.-vel az elejétől kezdve a részesei vagyunk az Agtech Summit programsorozatnak, és folyamatosan keressük azokat a startupokat, akikkel tudunk együtt dolgozni. Elmondható az, hogy az elmúlt években már volt egy-két olyan startup, akikkel hosszú távú együttműködést is ki tudtunk alakítani. 2021-ben is elindult egy együttműködés, de az nem járt sikerrel, és ez nem a startup hibája volt, és nem is a mi hibánk volt, hanem egyszerűen csak olyan fejlesztésben gondolkodtunk, amit a mi saját informatikai csapatunk is meg tudott valósítani, és emiatt nem lett volna ildomos, hogyha ezt egy külön cégbe visszük ki. Az Agtech Summiton megjelent fiatalok között volt olyan is, akik már több éve jelen van a piacon és voltak sokan olyanok - vállalkozó szellemű fiatalok - akik felfedezték azt, hogy a mezőgazdaságban igenis van jövő az informatikai technológiákban. Ez talán annak hangozhat, de nem elcsépelt dolog. Manapság nagyon sokat beszélünk precízióról, digitalizációról és hasonló fogalmakról. Mindemellett nem szabad megfeledkeznünk a talajainkról és magáról a növénytermesztésről sem, és hogy ha ezekkel az eszközökkel jól sáfárkodunk és a talajt jól tudjuk használni, a megfelelő növénykultúrának azokat a tápanyagokat tudjuk biztosítani, amire szükségük van, akkor ezek az eszközök nagyon nagy segítségére lehetnek a felhasználónak és nagyon nagy segítséggel lehetnek majd a későbbiekben egy vásárlónak is. Ezekkel az új eszközökkel valóban be lehet járni a szántóföldtől az asztalig tartó utat (Farm to fork), és szerencsére mindenhol, minden szegmensben megvannak azok a kezdeményezések - legyen itt szó szántóföldi növénytermesztésről, kertészetről vagy fogyasztókról - ahol mindenki megtalálhatja a maga számítását.
Az Axiál Kft.-vel az elejétől kezdve a részesei vagyunk az Agtech Summit programsorozatnak, és folyamatosan keressük azokat a startupokat, akikkel tudunk együtt dolgozni. Fotó: Unsplash
Justin Viktor (Agroinform.hu)
Nincsenek akadályok a digitalizáció útjában? Te hogyan látod, digitalizáció-optimista, vagy digitalizáció-pesszimista vagy?
UP:
Én abszolút digitalizáció optimista vagyok. Az MPGE Szövetség elnökségi tagjaként és személy szerint is, de az Axiál Kft. is elkötelezett híve a digitalizációnak. Ha csak az Axiál Kft-t nézem, az elmúlt években annyi digitalizációs fejlesztést hajtottunk végre, amennyit megszámolni és felsorolni is sok. Gondolok itt az SAP vállalatirányítási rendszer bevezetésétől kezdve a 2021 augusztus végén átadott automata raktárunkig, ahol 38 ezer doboz, alkatrész automata be- és kitározását tudjuk megoldani. Szóval rengeteg lehetőséget használtunk ki, és igyekeztünk ezek által példának okáért a felhasznált papír mennyiségét csökkenteni, az e-számlának köszönhetően E-munkalapot vezettünk be, és ez mind-mind olyan lehetőség volt a digitalizáció területén, amit ki tudtunk használni, mivel mi ténylegesen abszolút ebben látjuk a jövőt.
Mi ténylegesen a digitalizációban látjuk a jövőt. Fotó: Pexels
"De mindemellett sosem feledkezünk meg arról sem, hogy ahhoz, hogy földet tudjunk művelni, ahhoz szükség van mechanikus eszközökre, szükség van acélra, erre azt szoktuk mondani, hogy mobiltelefonnal, táblagéppel még nem lehet szántani."
Ezt nekünk evidenciában kell tartanunk, de mindemellett lelkes támogatói vagyunk, és elkötelezett hívei a fejlesztéseknek is.
JV:
A generációs szakadék és a generációs átállás témaköréről mi a te meglátásod? Hogyan megy ez? Arra gondolok, hogy a mezőgazdaságban ugye az egyharmada 65 év feletti a gazdálkodóknak.
UP:
Hát a cég tulajdonosát nézem, Harsányi Zsoltot, ő abszolút elkötelezett híve. Szóval nem látom a generációs különbséget. Persze kevés a fiatal, de teszem hozzá, egyre több 60-65 év feletti gazdálkodó is meglátja ennek a jövőjét, és egyre több fiatalt buzdít arra, hogy ebben lássa meg az ő saját jövőjét, és támogatja is őket. A generációváltásnál nagyon sok helyen látom azt, hogy az idősebb generáció a stafétát hajlandó átadni a fiatalabbaknak, és engedik nekik, hogy ebben a digitális környezetben ők érvényesüljenek.
Az idősebb generáció a stafétát hajlandó átadni a fiatalabbaknak, és engedik nekik, hogy ebben a digitális környezetben ők érvényesüljenek. Fotó: Pexels
JV:
A fiatalok száma is kevés, a gazdálkodóknak gyakorlatilag csupán a kilenc százaléka fiatal. Ennek mi lehet az oka?
UP:
Ennek az okát szerintem az elmúlt 30 évben kéne keresni. Hogyha nagyon vissza akarunk nyúlni, akkor az 1990-es években a rendszerváltásig mennék, amikor megszűntek a nagy gazdaságok, és nagyon sok fiatal nem ebben látta, nem a szántóföldben látta meg a jövőjét. Szerintem, hogyha nagyon mélyen akarjuk keresni, az okokat akkor ott lehetnek. Az elmúlt években úgy látom, hogy van azért ebben változás. Mind kormányzati részről, mind pedig a gazdaság szegmenseiből, a gépforgalmazók részéről például a Legyél te is agrárgépész programon keresztül, és egyéb oldalaktól is, nem egy drasztikus, de egy lassú növekedést eredményezett, és az látható, hogy mind a szakiskolai képzésben, mind pedig a felsőoktatási képzésben lassú létszámemelkedés indult el az agrárpályát választó fiatalok között. A vírushelyzet nagyon jól megmutatta azt, hogy ebben a szektorban van jövő, ebben a szektorban versenyképes fizetéseket tudunk adni, és azt is megmutatta, hogy legyen bármilyen helyzet is az országban, a nagyvilágban, ennünk kell, enni muszáj, és ehhez igenis szükség van az agráriumra, és szükség van a fiatalokra, és ezt remélem, hogy ezt is egyre többen meglátják és észreveszik.
Szükség van az agráriumra, és szükség van a fiatalokra is. Fotó: Unsplash
JV:
Az elmúlt időszakban jelentősen elszálltak az energiaárak, és a műtrágyaárak. Aki most nem lesz képes időben váltani, lépni, az csődbe megy majd?
UP:
A műtrágyát nem lehet digitálisan helyettesíteni, és ahogy mondtam, iPhone-nal nem tudunk szántani. Egészen egyszerűen alkalmazkodnunk kell, a digitális megoldások arra lesznek nagyon jók, hogy kevesebb műtrágyát kelljen felhasználni, mindazáltal, valószínűleg jobban el fog indulni szerintem tervszerű gazdálkodás is. És ezt a tervszerű gazdálkodást csak ezekkel a digitalizációs eszközökkel lehet megvalósítani. Az a jövő, hogy van egy kijuttatási térképem, látom az elmúlt éveimet, vannak műhold térképeim, és ez alapján nem szóróm a műtrágyát, mint bolond a lisztet, hanem megpróbálom tervszerűen kijuttatni, és ez lehet a további előrelépés garanciája is.
Ezt a tervszerű gazdálkodást csak ezekkel a digitalizációs eszközökkel lehet megvalósítani. Fotó: Unsplash
JV:
A KAP igazodik azokhoz a dolgokhoz amiket elmondtál?
UP:
Szerintem igen. Én úgy látom, hogy a közös agrárpolitika, illetve a digitális agrárprogram, digitális agrárstratégia, a digitális agrárakadémiák fejlesztése, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem átalakítása, illetve létrehozása, mind-mind olyan lépések, amelyek arra sarkallják a fiatalokat is, illetve a gazdálkodókat is, hogy átálljanak digitális működésre. Nézzük csak a digitalizációs pályázatot, vagy azokat a lehetőségeket, forrásokat, amiket erre lehet fordítani és mind-mind ennek az alapkövei. Úgy látom, hogy ezek alkalmasak arra, hogy a digitalizáció még jobban tudjon törni, a fiatalok pedig még inkább tudjanak fejlődni.
"Igenis azt nem szabad elfelejtenünk, - digitalizáció ide vagy oda - hogy szántóföld, jó minőségű gép és vetőmag nélkül nem fog tudni működni egyik digitalizált eszköz sem."
A digitalizációs pályázatok alkalmasak arra, hogy a digitalizáció még jobban tudjon előretörni, a fiatalok pedig még inkább tudjanak fejlődni. Fotó: Pexels
JV:
Nagyon izgalmas volt A 2021-es Agtech Summit startup innovációs felhozatala. Mit gondolsz róla, mit láttál ami tetszett?
UP:
Olyan fejlesztéseket láttam ott, illetve az elmúlt három évben a program során folyamatosan olyan fejlesztéseket láttam, amiben tényleg mindenki meg tudja találni a helyét. Kis, közepes vagy nagy kertészetek, a kis és nagy szántóföldi technológia-fejlesztők, a szántóföldi cégek mind meg tudják találni a helyüket, és mindemellett az élelmiszeripar is tud csatlakozni. Szóval ez az egész program hála Istennek annyira átfogó képet ad a dróntechnológiától a városi kiskerteken át a növénytermesztés színe-javáig, hogy szerintem a teljes vertikumot lefedi. Öröm azt is látni, hogy nagyon sok fiatal munkálkodik a programban.
A kertészetek, a szántóföldi technológia-fejlesztők, a szántóföldi cégek mind meg tudják találni a helyüket, és mindemellett az élelmiszeripar is tud csatlakozni a fejlesztésekhez. Fotó:
JV:
Akkor optimista hangulatban zártad a tavalyi zárórendezvényt ugye?
UP:
Abszolút optimista hangulatban is érkeztem oda, és az elhangzott előadások és kiállítók alapján abszolút optimistaként is távoztam. Bízom benne, és ezt mindig el is szoktam mondani a Legyél te is agrárgépész programunkra vonatkozólag is, hogy ez egy program nem egy kampány. Ez nem arról szól, hogy most toborozzunk, és akkor egy év alatt meg fogjuk oldani az összes problémás helyzetet. Nem, ezt hosszú távon kell nézni, mi is 6 éve csináljuk a Legyél te is agrárgépész programot. A NAK-nak is ez a programja már három éve működik, ezeknek a programoknak tíz-tizenöt éves a kifutása, én azt látom, és akkor fogunk tudni eredményekről beszélni. Mindenkit csak buzdítani tudok a jövőben is, hogy csatlakozzanak ehhez a programhoz, minél több fiatal lépjen be az agráriumba, és aki ma az agráriumban dolgozik, annak úgymond vinnie kell az igét és híresztelni azt, hogy a fiataloknak van helye a mezőgazdaságban, van jövőjük, és igenis jó megélhetést tudnak ezáltal saját maguknak és a családjuknak is biztosítani.
