Ennek alapvetően az az oka, hogy a kicsik nem képesek megfelelni a magas pénzügyi követelményeknek. Ezeket a gazdaságokat már most is mellékállásban működtetik Németországban, ezek teszik ki az összes gazdaság felét. Sajnos, reális a veszélye annak, hogy a jelenlegi helyzetben egyre többet feladnak tulajdonosaik, földjeiket pedig valamelyik nagyobb gazdaság számára értékesítik. A közgazdászok ezt strukturális változásnak hívják – mások inkább a gazdaságok halálának, írja az agrarheute.
"Az a tény, hogy a kisebb gazdaságok gazdasági nyomás alá kerülnek, nem új fejlemény" – mondja Johannes Sauer, a Müncheni Műszaki Egyetem termelési és erőforrás-gazdasági tanszékének vezetője. – "Az általános tendencia az, hogy az állami forrásokra csak akkor számíthatnak, ha bizonyos előírásoknak megfelelnek, különösen a környezetvédelem és az állatjólét területén" – mondja az agrárközgazdász.
A globalizáció és a világpiac felé fordulás miatt az árak a korábbinál jobban ingadoznak, és az élelmiszer-kiskereskedők teljes mértékben kihasználják piaci erejüket. "Természetesen a költségek emelkednek" – mondta Sauer. Ez arra kényszeríti a vállalkozásokat, hogy növekedjenek, vagy legalább specializálódjanak. "Különösen a teljes munkaidős vállalkozásoknak kell rideg számításokat végezniük arra vonatkozóan, hogy megéri-e tovább."
A kisgazdaságok előtt két út áll: középvállalkozássá fejlődnek, vagy elvesznek – forrás: Pixabay
A gazdaságok átalakítása gazdaságilag hatékony, digitalizált vállalattá, amely megfelel a növekvő környezetvédelmi és állatjóléti követelményeknek is, sok pénzt igényel – állítják az egyik jelentős német bank szakértői egy tanulmányban. Ráadásul birtokkoncentrációt is generál.
Emellett ott van az egyre fokozódó utódlási probléma. A DZ Bank elemzői ezért arra számítanak, hogy a 2022-es 256 000 gazdaságból 2040-re csak körülbelül 100 000 gazdaság marad. Ugyanebben az időszakban a gazdaságok átlagos mérete 64,8 hektárról 160 hektárra nő.
De vannak más gondok is.
"A kisgazdaságok számára problémás, hogy a fő támogatások – az EU támogatásai – a földterülethez kapcsolódnak" – mondja Yannick Rzehak biogazdálkodó Kiel közelében. Ez azt is jelenti, hogy minél kisebb a gazdaság, annál kevesebb finanszírozást kap. Bár a kisgazdaságok az ökoszisztéma-szolgáltatások révén is termelhetnek többletbevételt, a források oroszlánrésze a területtől függ. Rzehak úgy gondolja, hogy a brüsszeli támogatásokat inkább a kisebb gazdaságok javára kellene elosztani. "Mindenekelőtt úgy gondolom, hogy ésszerű lenne bevezetni egy felső határt, hogy bizonyos méret felett ne fizessenek támogatásokat" – mondja Rzehak. – "Ez fontos lépés lenne a kisgazdaságok pusztulásának megállítása felé."
Ugyanakkor Alfons Balmann agrárközgazdász kételkedik egy ilyen jellegű átcsoportosítás sikerében.
"Utópisztikusnak tűnik számomra, hogy tíz év múlva kétszer annyi kisvállalkozás lehet, ha ez a szegmens több támogatást kaphat. Mert felmerül a kérdés, hogy van-e olyan sok ember, aki egyáltalán akar vezetni vagy irányítani egy kisgazdaságot?" – tette fel a kérdést.
Claus Niegsch, a DZ-Bank elemzője szerint is a – tekintettel a megnövekedett versenyre és a mezőgazdasági termékek világpiaci áraktól való növekvő függőségére – kisgazdaságoknak közepes méretű kereskedelmi vállalkozásokká kell fejlődniük, ha életben akarnak maradni.
