A Hungarikum Bizottság döntése értelmében a Magyar Értéktár – amit a hungarikumok előszobájának is neveznek – a bokortanyákkal bővült – írja a 24.hu.
Bokortanyás településszerkezet hazánkban kizárólag Nyíregyháza környékén létezik, a 18. században alakult ki. Az egykor egységes, 60 tanyán élők életmódja azóta megváltozott, de alapvetően ma is a gazdálkodás a jellemző életforma.
A bokortanyák kialakulása kitüntetett helyet foglal el a magyarországi településrendszerben. A tanyabokrok a szántóföldek között elhelyezkedő apró házcsoportok, melyeket a tirpákok betelepülésük után alakítottak ki.
A tanyák kialakulása különbözik az Alföld nagy részén kialakult tanyarendszerekétől, itt ugyanis nem mérnöki munkával jelölték ki a határokat, hanem a tanyák helyét a határhasználat igényei és formái adták meg, igazodva a természeti adottságokhoz.
Nyíregyházán és környékén a „bokor" szó tanyát jelent; ez az elnevezés a 19. század közepétől terjedt el. Egy-egy bokor legalább 10-15, de gyakran 40-50 lakóházzal és kis falura jellemző településformával büszkélkedhet.
A bokortanyák száz éven át az állattenyésztés, majd a földművelés érdekeit szolgálták, a gazdák földközösségben művelték a határt, de állandó lakhelyük a városban volt.
A rendszerváltással járó átalakulás első következményei – a megváltozott gazdasági környezet miatt – kedvezőtlenül hatottak a bokortanyákra, jelentős részük elnéptelenedett, ezzel egyidejűleg azonban a fejlődés lehetőségei is megteremtődtek számukra. Mára újra életképes gazdaságok működnek a bokortanyákon, ahova sokan a természeti környezet miatt költöznek.
A bokortanyák, ha új formában is, de tovább élnek.
Indexkép: Youtube-videó
