2024 tavaszán fontos mérföldkőhöz érkezett a növénynemesítés: az EU Mezőgazdasági Tanácsa elfogadta a precíziós nemesítési technikák szabályozásának tervezetét. A cél egyértelmű: Európa nem akar lemaradni olyan globális versenytársak mögött, mint Kína vagy az Egyesült Államok, ahol már több tízmillió hektáron folyik precíziós módszerrel előállított fajták termesztése.

A világ már 75 millió hektáron alkalmazza ezt a technológiát, és 22 növény-, 6 állatfaj, valamint egy gomba is e módszer segítségével született. Európában jelenleg 63 ilyen genetikai módosítás szerepel az adatbázisban.


Mi is az a precíziós nemesítés?

Ez a technológia célzott genetikai változtatásokat hajt végre – például a jól ismert CRISPR/Cas9 rendszerrel –, kizárólag természetben előforduló géneket használva. Nem azonos a GMO-val, hiszen nem idegen gén kerül be, hanem a növény saját genetikai anyagában történik finomhangolás.

Az eljárás gyorsaságának köszönhetően a klasszikus, 10–15 évig tartó nemesítési ciklus évekre rövidülhet.

Miért fontos ez Magyarországnak?

  • Gazdasági okokból: A globális precíziós nemesítési piac 2023-ban már 7,26 milliárd dollárt ért, és 2032-re akár duplájára is nőhet.
  • Környezeti kihívások miatt: 2023-ban csak az Aspergillus gomba 200 milliárd forintos kárt okozott a hazai kukoricatermésben.
  • Klimatikus változások okán: A szélsőséges időjárás, a szárazság és a hőhullámok új, ellenálló fajtákat követelnek meg.

A precíziós nemesítés előnyei

  • Gyors eredmények: A nemesítési ciklusok évekkel rövidülhetnek.
  • Klímarezisztens növények: Jobban bírják a hőséget, szárazságot, betegségeket.
  • Fenntarthatóság: Kevesebb növényvédőszer, alacsonyabb környezeti terhelés.
  • Egészséges, GMO-mentes élelmiszerek: A technológia nem használ idegen DNS-t.
  • Versenyképesség: Növeli a mezőgazdaság piaci alkalmazkodóképességét.

A szabályozás és magyar érdekek

Az EU új szabályozása – szemben a szigorú GMO-törvényekkel – külön jogi keretet biztosít a precíziós nemesítésnek. Fontos azonban, hogy ez nem engedi meg a nemzeti önrendelkezést: a szabályozás közösségi szinten kötelező érvényű lesz minden tagállamra.

Mint arról korábban már beszámoltunk, a Vetőmag Szövetség álláspontja szerint a precíziós nemesítés elengedhetetlen az élelmiszerbiztonság, a mezőgazdaság versenyképessége és a környezet védelme szempontjából. Az új rendelet a génszerkesztéssel létrehozott fajták élelmiszerként és takarmányként történő felhasználását is szabályozza.

A rendelet végső elfogadása előtt még az Európai Parlament jóváhagyása is szükséges. A cél, hogy már 2025-ben életbe léphessen a szabályozás, és megindulhasson a technológia széles körű alkalmazása az EU tagállamaiban – köztük Magyarországon is.

Indexkép: Pixabay