Sokak szerint nemcsak etikátlan, hanem gazdaságilag és ökológiailag is káros következményekkel jár, ha ez az eljárás marad az egyetlen válasz a járványokra. A gyors és radikális lépések célja természetesen a betegség megfékezése, ám sokan megkérdőjelezik, hogy valóban ez a legésszerűbb és legállatbarátabb út.


Számosan tudni vélik a Facebook-on megjelenő kommentek és posztok tanúsága szerint, hogy a technológia és a biológia fejlődésével már léteznek olyan megoldások, amelyek képesek lehetnek kiváltani vagy kiegészíteni a tömeges állatleölést. Az egyik legfontosabb ilyen alternatíva a védőoltás: egy, az EU által finanszírozott projekt már évekkel ezelőtt is azt kutatta, hogyan lehetne a vakcinázást alkalmazni a járványkezelés során, minimalizálva ezzel az állatveszteséget. A biotechnológia is ígéretes irányokat kínál: például a nanorészecskék segítségével célzott és erőteljesebb immunválaszt lehet kiváltani az oltóanyagokkal.

A modern állattartásban egyre nagyobb szerepet kap a precíziós gazdálkodás is, amely valós idejű állatmegfigyeléssel, környezeti monitorozással és digitális karanténmegoldásokkal segítheti a járvány korai felismerését és elszigetelését. Ugyanakkor a fejlett fertőtlenítési technológiák – például UV- és lézeres eszközök, valamint fertőtlenítő kapuk – is hozzá tudnak járulni a vírus terjedésének megállításához.

A klasszikus járványkezelési protokollokat kiegészítő új eljárások azonban még mindig háttérbe szorulnak. A szakpolitikai döntések többsége továbbra is a biztos, ám drasztikus és költséges megoldásokat támogatja. Ennek ellenére elkerülhetetlen, hogy az állategészségügyi szemléletmód idővel változzon, amennyiben erre lehetőség nyílik. Az állatjólétet, fenntarthatóságot és gazdasági racionalitást előtérbe helyező alternatívák nemcsak etikai, hanem gyakorlati szempontból is előnyösebbek lehetnek hosszú távon.

A kérdéssel a Nébih-hez fordultunk: indokolt-e a tömeges állatleölést tekinteni az egyetlen hatékony védekezésnek, vannak/lehetnek-e más alternatívák?

Mint azt válaszukban írták: a ragadós száj- és körömfájás egy nagyon erősen fertőző betegség és a megbetegedett állatok nagyon nagy mennyiségben ürítik a fertőzőképes vírust. Ezért a betegség terjedésének megelőzése, és további állományok megfertőződésének megakadályozására, közös európai uniós jogszabályban előírt kötelezettség alapján, a fertőzött gazdaságban jelen lévő valamennyi fogékony állatot le kell ölni. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a járvány kezelésével kapcsolatos alternatív módszerek keresésére és alkalmazására.

Fontos megjegyezni azt is, hogy bár az alternatívák, – mint például a vakcinázás, új diagnosztikai módszerek, precíziós állattenyésztés, biológiai biztonsági innovációk, korai észlelés és gyors reagálási módszerek – ígéretesek, de alkalmazásuk függ a konkrét helyzettől, a rendelkezésre álló erőforrásoktól és a helyi szabályozásoktól. A tudomány és a technológia fejlődésével valóban egyre több lehetőség nyílik a humánusabb és fenntarthatóbb megoldásokra az állategészségügyben, de ezeknek a bevezetése, a járvánnyal kapcsolatos minden tényezőt számításba vevő, széleskörű szakmai rálátás és mérlegelés alapján hozott döntést igényel – olvasható a Nébih válaszában.

Indexkép: Pixabay