Piaca márpedig van: húsa zsírosan márványozott, ízvilága egyedi és harmonikus, aki egyszer megkóstolja, egész életében a rabja marad.
A férfi növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozik kisgazdaságában, fő profilja azonban a mangalicahízlalás – ebből él.
Tóth Károly – Forrás: Facebook
– Hát nézze, én általában negyvenegynéhány hektárra adom be a területalapú kérelmet – bocsátotta előre Tóth Károly. – Ennek a nagyobbik része, olyan harmincöt hektár körül, szántó, a maradék meg gyepterület. Mindig van egy kis lucerna is, három-négy-öt hektár úgy általában. Most épp van egy kevés őszi árpa, meg egy kis búza is, úgy nagyjából hét-nyolc hektár összesen. Kukoricából valószínűleg tizenhárom-tizenöt hektár körül lesz vetve. Ezek évről-évre változnak. Ez, a növénytermesztés a gazdaságom egyik lába. Korábban AKG-ztam is, huszonhét hektár szántóval, de most nem nagyon akartam belemenni. Inkább öko-ba pályáztam, tizenhárom hektárral.
Milyen aranyos, itt még nehezen hihető, hogy egyszer kolbász lesz belőle – forrás: Facebook
Itt évelő fűkeverékből tervezek kaszálót kialakítani, mert nemcsak mangalicákat tartok, hanem van pár marhám is. Most jelenleg nyolc állat: három tehén, egy vemhes üsző, meg négy borjú, köztük egy éves bika. Tejtermeléssel nem foglalkozom, ezek a kárpáti borzderesek egy korábbi tenyészetből valók, nem voltak törzskönyvezhetők, ezért értékesítették őket, így kerültek hozzám.
A mangalicát feldolgozásra tartom, nem nagyon adok el élő állatot, esetleg tavasszal néhány malacot. Mostanság egy duroc kant is használok fedeztetésre, a duroc-kal keresztezett malacok jobban mennek háztáji tartásra, főleg mert a tisztavérű mangalicát én se szoktam ólban tartani, mert nem igazán bírják. Kipróbáltam, fájt a lábuk, nem akartak már lábra állni, mikor elérték a 90-100 kilót. A szakirodalom is leírja, hogy ez nem az ő világuk. A duroc viszont jobban bírja a kemény padlót, gyorsabban fejlődik, és egy kicsit javít a húskihozatalon is, cserébe intenzívebb takarmányozást igényel.
Itt már annál inkább – forrás: Facebook
Tóth Károly jelezte: a mangalicából ő a szőke változatra esküszik. Az első állományt 2007 márciusában vette, azóta foglalkozik velük, most már több, mint 18 éve. Azóta tagja a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének is.
– Apám szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozott, de mindig bennünk volt, hogy kéne valamilyen állat is – emlékezett vissza. – Én egyébként a diplomamunkám húsmarha-tenyésztésből írtam, de végül a mangalicával kezdtem el foglalkozni, mert szaporább, gyorsabban fejleszthető az állomány. És kevésbé igényel épületet is. Most már azt mondom, a mangalicát kétféleképp lehet jól tartani: vagy nagyon intenzíven, vagy nagyon ridegen. A fialtatáshoz, előneveléshez viszont minden esetben kellenek a jobb körülmények.
A mangalica sajátos szerkezetű szalonnája, a duroc javít a húskihozatalon – forrás: Facebook
A célom mindig is az volt, hogy saját nevelésű állatokat vágjak és abból szolgáljam ki a vevőkört. A feldolgozásnál nagyon figyelek a minőségre: GMO-mentes takarmány, antibiotikum-mentes nevelés, a feldolgozásnál pedig tiszta só, semmi adalékanyag. Ez sok vásárlónak számít, főleg azoknak, akik valamilyen érzékenységgel élnek, de természetesen vannak egészséges vásárlóim is – magyarázta.
A fő vonal nála a füstölt áru, hurka, kenőmájas, disznósajt, zsír – abból van bőven. Friss húst csak alkalmanként, főleg magánszemélyeknek ad el. Éttermeknek is szállított régebben, például a Pajta Étteremnek, de a Covid után ezek a kapcsolatok eléggé megváltoztak. Akkor kezdett el házhozszállítással foglalkozni és bár nem nagy volumenben, de ez a metódus azóta is működik.
– Jelenleg olyan 100 körül van az állomány, 69 tenyészkocával pályáztam az őshonos programban, most épp fialnak, úgyhogy pontos számot nem tudok mondani – magyarázta a gazda. – Nagy az igény a mangalicahúsra, szalonnára, zsírra, egyéb termékekre és a kereslet nagyobb is lenne, de a feldolgozáshoz gépesítés kellene, például egy komolyabb töltőgép. Ami pedig a jövedelmezőséget illeti: nem feltétlenül a fajtán múlik, hanem azon, hogy megtaláljuk-e a piacot. A mangalicánál szerintem kulcsfontosságú a minőségi áru előállítása. A takarmányozásnál különösen fontos figyelni: például a túl "zsíros takarmány" (például a kukorica) rontja a szalonna minőségét. Én inkább árpát etetek, de vannak, akik a zabra esküsznek.
Tóth Károly szerint kulcsfontosságú a minőségi áru előállítása – forrás: Facebook
Összességében azt gondolom, hogy a mangalicatartás jövedelmező lehet, de tőkeerő és türelem kell hozzá. Aki most vág bele, számoljon azzal, hogy az elején csak viszi a pénzt. Kell piac, kell tapasztalat, és ha lehet, akkor hosszú távra kell tervezni. Exportlehetőség is lenne, például Japán felé, de szigorú feltételekkel. Most épp kevés az élőállatom ehhez, de ha egyszer úgy alakul, nyitott vagyok erre is – jelentette ki Tóth Károly.
Indexkép: Pixabay
