A közösségi oldalakon, agrárhírportálok fórumaiban egyre-másra jelennek meg azok a  posztok, melyekben a termelők egymástól kérnek segítséget, tapasztalatra épülő szakmai tanácsot arra vonatkozóan, hogy mi módon lehetne megszabadulni a hihetetlen mértékű  pocokinváziótól. A rágcsálók mindent, de tényleg mindent felzabálnak, a száraz kórótól a kelő gabonán át a zöldellő lucernáig.

"Egyszerűen nem lehet a pocokkal idén felvenni a harcot... Hiába teszek meg én mindent, ha többek között a hántatlan búzatarló a szomszédomban és a táblavégi árokpart melegágya a fertőzésnek. A járatos kezelgetésnek semmi haszna szinte, arrébb fúrnak és rágják le a kis növényeket ugyanúgy..."

Ezt az Öcsödön gazdálkodó Makai Róbert osztotta meg az egyik szakmai Facebook-csoportban. Felvettük vele a kapcsolatot és megtudtuk tőle: Szolnok vármegye déli részén brutális a helyzet.

– Most éppen a repcémet pusztítják, még a több tonnás traktor keréknyomában, ahol egyébként igen tömör lehet a talaj, ott is simán felfúrnak – újságolta a férfi, aki részben a visszafogott talajforgatással "dolgozó" technológiákat, részben az emberi hanyagságot okolja a pocokpopuláció drasztikus mértékű megnövekedéséért.

– A szomszédomban nyár óta hántatlan búzatarló van, ami igazán paradicsomi állapotokat jelent ezeknek a rágcsálóknak. De ugyanez a helyzet a belvízelvezető árkokkal. Azt látom, hiába kezelem lokálisan a területeimet, ha mások nem törődnek a földjeikkel. Nagyon rossz látni, hogy a vetéseink napról-napra mennek tönkre, ezért mi se búzát, se árpát nem vetünk most addig, amíg a helyzet nem normalizálódik. Egyelőre a furatkezelés engedélyezett, de ez most már semmit nem ér, azt gondolom, most már a területek teljes, átfogó kezelésére van szükség, ez azonban egyelőre tiltott. Ebben kell lépni, másképp mindenünk odalesz. Másrészt a gazdák fejében is kell a változás: van, aki még 10 centi mélyen se akarja megjárni a területét tárcsával, mondván, hogy kiszárad a talaj... Azt gondolom, a no-till sem Szentírás, nem lehet mindenhol alkalmazni, mint egy sablont.

pocok

Ha a pocok elszaporodik, óriási kárt tud okozni valamennyi növénykultúrában – forrás: pixabay

Százötven hektáron gazdálkodik Besenyszögön Annus Árpád, aki elmondta: a pockok feléjük is óriási károkat okoznak, árvakelést, zöldítést, főnövénykultúrát, mindent ledarálnak.

– Megy a találgatás, hogy vessünk-e, ne vessünk, mikor vessünk – bocsátotta előre. – Már annyi van, hogy egyszerűen ellehetetlenítik a termelést. Egy hónappal ezelőtt kezdődött a pusztítás a lucernával, csak azt lehetett látni, hogy napról napra fogy, aztán folytatódott a cirokkal, azt nagyon szeretik, igen gyorsan le kellett aratni, mert megették volna az összeset. A mostani időjárás nagyon kedvez nekik, élnek, virulnak és sajnos, szaporodnak is. Abban bízunk, hogy a növekvő állományban majd beüt valamilyen vírus és elpusztítja őket. Vagy olyan lehűlés és annyi eső lesz, hogy tüdőgyulladást kapnak – nem tudom, melyikben reménykedhetünk igazán, de mi bármelyiknek nagyon örülnénk. Ha éjszaka járunk kint a szabadban, hemzsegnek a földúton, én ilyent még nem láttam soha. Van, ahol a tehenek elől megették a füvet is.

Annus Árpád úgy véli: a rágcsálók elszaporodásához sokak véleményével ellentétben nincs köze az újfajta, no-till, azaz forgatás nélküli művelésmódnak, mert az ő térségükben ezt még nem sokan gyakorolják. A jelenség szerinte inkább a téli enyhe időjárásnak és az idei bőséges takarmánytermésnek köszönhető. Illetve annak, hogy érzékelhetően csökkent a ragadozómadarak száma.

– A vegyszeres irtás ezekben még több kárt okozna, másrészt ember legyen a talpán, aki 30 hektáron minden lyukba bedobálja a gázosító készítményt, közben elzárja a furatokat is – fogalmazott.

pocok

Ilyen körülmények között a járatkezelés megoldhatatlan, mint ahogy az látható egy gazda fotóján – forrás: facebook

A problémát érzékelte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is. A hozzájuk érkezett termelői jelzések alapján a rágcsálók elszaporodása számos kultúrában jelentős kárt okozott az idén, egyes helyeken 60-100 százalékos pusztítást hagynak maguk mögött a pockok.

Mint azt sajtóközleményükben írják: az elmúlt időszakban több tényező is kedvezett a rágcsálók elszaporodásának. A hosszú ősz, az enyhe, száraz, csapadékszegény tél és a korai tavaszodás is kedvező feltételeket teremtett a pockoknak. Emellett az agrotechnika változása is felelőssé tehető az invázióért. Az európai uniós agrártámogatások feltételrendszerének változása miatt előtérbe került a forgatás nélküli talajművelés, a tarlóhántás elmaradása, a területek ugaroltatása. Így a pockok járatait nem bolygatják meg a termelők, és korlátlanul szaporodhatnak a rágcsálók. A pockot rendkívüli szaporaság jellemzi, egy pár szaporulata egy évben akár 150-200 egyed is lehet, azaz egy populáció képes megszázszorozni magát.

A hatóság jelenleg két készítményt engedélyezett a mezei pocok gyérítésére, ezekkel a szerekkel azonban csak a járatokban lehet védekezni – előzetesen benyújtott regisztrációs kérelem után –, felületkezelésre nem használhatók.

Úgy tűnik azonban, hogy a már engedéllyel rendelkező szerekkel az idei pocokinvázió ellen nem lehet eredményesen védekezni. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ezért azt kéri a hatóságoktól, hogy szélesítsék ki a védekezés lehetőségeit annak érdekében, hogy megakadályozható legyen a mezei pockok a mostaninál is súlyosabb kártétele a hazai termőföldeken. A NAK minden olyan technológiai megoldást támogat, amellyel a mezei pocok kártétele minimalizálható, ideértve az új, innovatív technológiák térnyerésének biztosítását, valamint a károkozásnak jobban kitett területeken az egyszerűbb kijuttatási módszerek és a magasabb dózisok engedélyezését.