Az arabica kávé a legjobb minőségű és a legkeresettebb kávé világszerte, azonban a klímaváltozás komolyan veszélyezteti, ezért számos kutató foglalkozik az új kávéváltozatok kinemesítésén. Ehhez fontos ismerni az egyes fajokat, amelyekből létrehozhatók az új változatok – írja az ng.24.hu.

Az arabica kávé adja a világ kávétermésének 60 százalékát. A Buffalói Egyetem kutatói most genetikai vizsgálatokat végeztek, és még egy olyan kávénövény-preparátumból is tudtak DNS-t kivonni, amelyet Carl Linné használt a növényfaj első leírásához a 18. században. Ezek elemzésével kiderítették, hogy az arabica létrejötte természetes hibridizáció eredménye volt, nem emberi kéz műve.

600 ezer évvel ezelőtt a Coffea eugenioides és a Coffea canephora (ez a robusta kávé) fajok ugyanazon az élőhelyen osztoztak, és találkozásuk eredményeként alakult ki a Coffea arabica nevű hibrid. Azonban számos olyan genetikai változás is zajlott, melyeket ki lehet használni klímaálló, betegségnek ellenálló fajták kinemesítésében.

Korábban úgy vélték, hogy a kávénövényt Etiópiában fogták termesztésbe, azonban most a gének elárulták, hogy míg a vad kávéfajok a Bab al Mandab-szoros nyugati oldalán (Etiópia) éltek, a termesztett változatok gyökerei Jemenbe, azaz a szoros keleti oldalára vezethetők vissza.

A legenda

Egy legenda szerint egy indiai szúfi szerzetes, Baba Budan mekkai zarándokútján ismerte meg a kávét, majd hazaútján a szakállába rejtve csempészte ki a „hét magot" Jemenből a 16. században. A szerzetes Mocha („mokka") kikötőjében szállt hajóra, majd otthon, a délnyugat-indiai Karnataka területén elültette. Ekkoriban olyan féltett kincs és arab monopólium volt a kávé, hogy halálbüntetés járt azért, ha valaki nem pörkölten, hanem csíraképes állapotban adta el a babokat. Baba Budannak köszönhetően indult világhódító útjára a kávé.

kávé

Az arabicával kapcsolatos legfőbb probléma jelenleg az alacsony genetikai változatossága – fotó: Pixabay

Az ősi klímáról rendelkezésre álló éghajlati adatok válaszul szolgálnak arra nézve, hogy minek köszönhetően vált ritkává a kávé több ezer évvel ezelőtt, ugyanis akkor aszályos, hűvösebb időszak volt. Kb. 30 ezer éve különváltak a ma ember által termesztett arabicaváltozatok elődei és azok, amelyek vad kávéként éltek tovább. A két csoport a jégkor végét követően fizikailag is jobban eltávolodott egymástól.

A kávétermesztés jövője

Az arabicával kapcsolatos legfőbb probléma jelenleg az alacsony genetikai változatossága, tehát nem igazán lesz lehetősége a fajnak új alkalmazkodási stratégiákra a betegségekkel és a klímaváltozással szemben. A génvizsgálatok során azonban fény derült arra, hogy hogyan vált az egyik arabicaváltozat rezisztenssé a kávét pusztító levélrozsdára, és ez az új információ a nemesítők segítségére lehet a jövőben.