Komoly viták övezik a diétákat, és sokszor, akik betartanak valamilyen, a hagyományostól eltérő étkezési rendszert, magyarázkodásra kényszerülnek. Diéta és diéta között viszont óriási a különbség. Ettől persze lehetne mindegyiket komolyan venni, de valljuk be, amikor lassan a környezetünkben majdnem mindenki a kivételek, diétázók közé tartozik, már nem is olyan könnyű.

Viszont van, akinek tényleg az élete múlik rajta. Előre elnézést kérünk, ugyanis teljes körű körképet nem tudunk adni a diéták világából, de talán az alábbi példán keresztül bemutatva érzékeltetni tudjuk, hogy miért nehéz a diétázónak, a vendéglátósnak és az élelmiszer-előállítónak.

Gluténmentes diéta

Talán az egyik legtöbbször emlegetett, egészségügyi okok miatt betartandó diéta. Alapvetően a cöliákiában (lisztérzékenység, gluténérzékenység) szenvedő ételérzékenyeknek van szükségük ennek az étrendnek a követésére, amely kizárja a gluténtartalmú gabonák fogyasztását, tehát tiltólistás a búza, az árpa és a rozs. "Ó! Tehát csak 3 élelmiszert kell kerülni, nem is olyan nagy dolog"– gondolhatnánk....

Sajnos azonban a glutén sokmindenbe belekerül szennyeződés formájában, hiszen az élelmiszeripari üzemekben rengetegféle alapanyagot használnak. Így, ahol esetleg búzalisztet is használnak, ott hiába is akarnának előállítani gluténmentes terméket, nem fog menni, hacsak, nem hoznak létre egy teljesen különálló üzemegységet. Nem nehéz elképzelni, hogy ez bizony nem olcsó, és így lesz a kukoricából készült, igazoltan gluténmentes (azaz például a gluténmentességet igazoló piktogrammal ellátott) ropogtatnivaló háromszor drágább, mint a hagyományos. De mondhatjuk a zabot is: a zab gluténmentes gabona, egy fél kilós zabpehely pedig nem kerül többe két-háromszáz forintnál. Viszont ahhoz, hogy a zabpehelyről azt mondhassuk, gluténmentes, az aratástól a feldolgozáson át a csomagolásig külön gépsorra és külön malomra, üzemre és személyzetre van szükség.

zab

A zab gluténmentes. Egészen a betakarításig – Fotó: Pixabay

Aki gluténmentesen étkezik, arra bizony az ételek biztonságosságával és esetleges gluténtartalmával kapcsolatos elvek egy vendéglátóhelyen is érvényesek, ahol nyilvánvalóan van búzaliszt. Ki látott már éttermet rántott hús nélkül? Szerencsére azért az elmondható, hogy egyre több vendéglátóhelyen vannak megfelelően felkészítve az alkalmazottak arra, hogy kiszolgálják a diétás igényeket, bár a fokozott figyelmet nem lehet megúszni, fontos a megfelelő elkülönítés a készítés és a tálalás során is. Ettől bizony szintén nem lesz olcsóbb az étel...

És akkor még nem beszéltünk az ÁFA-ról

Sok környékbeli országban olcsóbban be lehet szerezni gluténmentes termékeket, mint itthon, aminek az az egyszerű oka van, hogy sehol sem terheli olyan mértékű ÁFA ezeket a termékeket, mint itthon.

Európa legtöbb országában alacsonyabb ÁFA terheli az élelmiszereket, mint nálunk, Németországban például az élelmiszerekre (a gluténmentesre is) 7 százalékos ÁFA-t alkalmaznak, Magyarországon pedig a diétás termékekre is ugyanaz a 18 ill. 27 százalékos ÁFA érvényes, mint a „normál" élelmiszerekre.

Természetesen a cöliákiával küzdők számára van némi kompenzációs lehetőség, hiszen SZJA-kedvezményt kapnak azok, akiknek van adóköteles jövedelmük, illetve a lisztérzékeny gyermek után emelt családi pótlékot, feltéve, ha az orvosilag előírt diagnosztikai módszerekkel lett megállapítva a betegség.

Mennyi az annyi?

Nézzünk néhány konkrét példát, hogy mi, menyibe kerül:

  • Egy negyedkilós gluténmentes kenyér 700-800 forint, de lehet találni 1500 forintos, 300 grammos veknit is.
  • Egy kiló lisztkeverék ára 1300-2300 forint. Természetesen a kukoricaliszt vagy a rizsliszt jóval olcsóbb ennél, de azokból nem lehet sütni igazán jó kenyeret vagy süteményt, ezekhez a speciális lisztkeverékek a legalkalmasabbak.
  • A fél kilós gluténmentes zabpehely ára 800 és 1300 forint között van.

Drága a normál kenyér is, hát még a gluténmentes! – Fotó: Pixabay

Jó hír természetesen, hogy a legtöbb alapvető élelmiszer, az összes zöldség, gyümölcs, hús, tojás, a tej gluténmentesek, tehát ezek esetében nem kell felárral számolni.

Drága a biztonság, drága az alapanyag és szűk a kereslet

A gluténmentes élelmiszerek árszintje tehát abból adódik, hogy:

  • Drága a biztonság: fokozottan figyelni szükséges az alapanyagok minőségére, a gluténmentes terméket gyártó élelmiszeripari szereplőnek minden alapanygot laboratóriumban kell a bevizsgáltatniuk, hogy a végeredmény biztosan mentes legyen. Nemzetközi jogszabályok alapján gluténmentes az az élelmiszer, aminek gluténtartalma 20 mg/kg-nál alacsonyabb. Ha ennél magasabb, az már nem gluténmentes, ott már komoly kockázata van a fogyasztó oldalán a káros autoimmon folyamatok elindulásának, károsodik a vékonybél, és jönnek a kellemetlen tünetek is.
  • Drága az alapanyag: iszonyatos ütemben drágulnak az alapanyagok, amely természetesen a diétás termékeket is ugyanúgy érinti. Ráadásul az is előfordul, hogy például a hazai kukoricaliszt gluténszennyeződést tartalmaz, ezért a gluténmentes termékek gyártói importból tudják csak beszerezni a biztonságos alapanyagot. Ez természetesen jóval drágább.
  • Szűk a kereslet: igaz, hogy van egy népes diétázó tömeg, szinte mindenki ismerősi körében van már, akiről kiderült, hogy cöliákiás, a piaci alapon működő élelmiszeriparipari üzemek és vendéglátóhelyek fenntartásához azonban még sincsenek elegen (a teljes lakosság 1-2 százaléka) az időközben robbanásszerűen növekvő energia-, alapanyagárak és a bérköltségek  miatt, és az ő vásárlóerejük is csökken az infláció növekedésével.

Egyre több étterem és speciális pékség tesz lakatot az ajtóra, megpróbálják kivárni, hogy normalizálódjanak az alapanyagárak, és remélhetőleg a válság enyhülésével majd újra kinyitnak. Ez is hatalmas probléma, hiszen vállalkozások sorsa pecsételődik most meg, illetve az ételérzékenységgel együtt élők számára tovább szűkül az egyébként sem bő kínálati oldal. Ami azonban talán még nagyobb gond lesz: ha a közétkeztetésbe is begyűrűzik ez a tendecia.

A diétás étkezést a jogszabály szerint biztosítaniuk kell az oktatási intézményeknek, ebből kifolyólag remélhetőleg lesz megoldás a détázó gyermekek ellátására az iskolákban és az óvodákban, de azért van min aggódni. Koltai Tünde, a Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesületének elnöke elmondta, hogy a hazai egyesülethez hasonló, más országok érdekvédelmi szervezeteiben is komoly aggodalmak vannak ezzel kapcsolatban, több helyütt már attól tartanak, hogy nagy, diétás étkeztetést nyújtó vállalatok lépnek ki a piacról, ami hatalmas, szinte áthidalhatatlan problémát fog okozni.

Cöliákia, búzaallergia, satöbbi

A cöliákia egy olyan betegség, amely az orvostudomány mai állása szerint nem gyógyítható, élethosszig tartó gluténmentes diéta betartása esetén teljesen egészséges életet élhet a cöliákiás beteg. A betegséget okozó genetikai adottság a népesség 30 százalékánál megtalálható, de csak a töredéke esetében jelentkezik fizikailag is a betegség.

Ha felmerül a gluténérzékenység gyanúja, nem tippelgessünk, hanem forduljunk gasztroenterológushoz, egy célzott vérvételből kiderül az igazság – Fotó: Pixabay

Diagnosztizálására kizárólag gasztroeneterológiai szakrendelőben, speciális vizsgálatokkal (vérvizsgálat, vékonybél-biopszia) van lehetőség. Ezeket a vizsgálatokat nem helyettesíti semmilyen  allergiateszt, vagy egyéb alternatív vizsgálati eljárás. Az sem jó megoldás, ha valaki cöliákiára gyanakszik és elkezd diétázni, mert akkor, ha később mégis kivizsgáltatná magát, előfordulhat, hogy hamis negatív eredmény fog kapni.

A diagnosztizálásban van még hová fejlődni, ugyanis a tünetekkel is rendelkező (!) cöliákiások körében csak körülbelül 20-30 százalék azok aránya, akiknél valóban hivatalosan lezajlott a vizsgálat. A betegség beazonosítása azért is nehéz, mert rengeteg féle tünete lehet a bőrbajoktól, a nőgyógyászati panaszokon keresztül a hasmenésig, így többször előfordul, hogy csak a sokadik alternatíva után merül fel a gluténérzékenység, mint kiváltó ok.

A búzaallergia és a nem cöliákiás gluténérzékenység egészen más típusú betegségek. A tüneteket (pl. allergiás reakció, hasi fájdalmak) nem a glutén váltja ki, hanem a gabonafélékben található egyéb alkotóelemek. Ennél fogva ezeknek a betegségeknek a diagnosztizálása is máshogyan történik, mint cöliákia gyanúja esetén, gyógykezelés azonban hasonlóan történik, mint cöliákia esetében.