A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége országszerte szakmai fórumokat tart az uniós Közös Agrárpolitikáról (KAP), különös tekintettel az induló vidékfejlesztési pályázatokra. Nagykanizsán a minap került sor a második zalai rendezvényre.
Jelen van az innovatív technológia
A fórum felszólalói a rendezvény előtt sajtótájékoztatót tartottak, melyen Sabján Krisztián, a NAK Zala vármegyei szervezetének elnöke köszöntötte a sajtó képviselőit, s elmondta: Zalában 5 fővel bővült a falugazdász-hálózat, így most 23 szakember 6 irodában tud a gazdálkodók segítségére lenni. Majd Cseresnyés Péter, a térség országgyűlési képviselője vette át a szót, aki arra mutatott rá, hogy ebben a régióban a mezőgazdaság minden ága fellelhető, kertészettől az állattenyésztésig. Kiemelte: már jelen van a térségben az agrárinnováció is egy amerikai, kanadai gyökerű technológia is egy magánkézben lévő nagyrécsei gyümölcsültetvény révén. Süle Katalin, a NAK agrárgazdasági ügyekért felelős országos alelnöke mindezt azzal egészítette ki: Zalában nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy mindig új, aktuális információkkal lássák el a gazdálkodókat. Hiszen az átalakuló agráriumban óriási jelentősége van a tudásnak, az információnak és az innovációnak, soha nem volt annyira fontos a megújulás képessége, mint most.
Sabján Krisztián, Cseresnyés Péter, Süle Katalin, Jakab István és Papp Zsolt György a sajtótájékoztatón – fotó: Horváth Attila
Papp Zsolt György, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára arra hívta fel a figyelmet: elérkezett az idő, amikor meghirdethetik azt a 69 pályázatot, melyek célja a hatékonyság, a versenyképesség fokozása, hozzájárulás az üzemek megújításához, vagy akár a több lábon álláshoz. A pályázatok komoly fenntarthatósági célokat is szolgálnak, s nincs olyan szegmense az agráriumnak, ahova az elkövetkező időszakban ne jutna fejlesztési forrás a rendelkezésre álló 5500 milliárd forintból.
Minden fórum párbeszéd a gazdákkal
"Azt gondoljuk, hogy az elmúlt időszakban széleskörű társadalmi egyeztetéssel, szorosan együttműködve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, a MAGOSZ-szal és különféle szakmai szervezetekkel tudunk olyan pályázati konstrukciókat kínálni az ágazati igények kielégítéséhez, melyek révén valóban megújítható a hazai agrárium, s megfeleltethető az újabb kihívásoknak, akár a fogyasztói igényeknek, akár a klimatikus viszonyoknak" – fogalmazott.
Jakab István, a MAGOSZ alelnöke, az Országgyűlés elnöke pedig arról beszélt: minden egyes fórum párbeszéd a gazdákkal arról, mi zajlik Európában, mi várható itthon, s hogyan tudunk eleget tenni úgy az EU elvárásainak, hogy közben versenyképesek is maradjanak a gazdák. Emlékeztetett arra: a Miniszterek Tanácsa a minap döntött arról, hogy milyen változások lesznek az EU agráriumában.
– Kis színes arról, hogyan kezelik a kérdést és hogyan vezették fel a változást, idézem, egészen pontosan: "Meghallgattuk mezőgazdasági termelőinket és gyors lépéseket tettünk aggályaik eloszlatására." Kérdem én, mit várnak el, mit várunk el mi, gazdák az Uniótól? Azt, hogy az ukrán termékek beáramlását állítsák le, mert tönkretették az uniós gazdákat. Nem a magyarokat, csupán az uniós gazdákat. Hogy minden esetben azonos feltételeket követeljenek meg az EU területére beérkező agrár alapanyagok és feldolgozott élelmiszerek esetében, mint amilyeneket tőlünk is megkövetelnek. Ez lenne az igazi változás, de erről hallani sem akarnak! S még arról sem, hogy le kell zárni az ukrán termékek előtt a határokat, sőt, újabb egy évre meghosszabbították a vámmentességet. Magyarország azonban a magyar gazdák érdekében, velük egyeztetve 23 termék esetében lezárta a határt az ukrán termékek előtt."
Tíz hektárig behunyják a szemüket
Jakab István a változásokhoz visszakanyarodva jelezte: például lesz lehetőség az ugaroltatás elhagyására, ha fehérjenövényeket termelnek a gazdák, de ott van a svédcsavar, hogy ezeken a területeken növényvédelmi műveletek nem végezhetők. A másik fontos elem, hogy 10 hektáros birtokméretig nem történik ellenőrzés a Green Deal követelményeinek betartásával kapcsolatban. Magyarország azt követelte, hogy a kapcsolódó rendelkezéseket vonják vissza, amit azonban az EU-s döntéshozók nem tesznek meg, helyette 10 hektárig inkább behunyják a szemüket, legalábbis az uniós választásokig. A MAGOSZ elnöke szerint ha a mostani garnitúra nyeri meg utóbbiakat, így könnyebben visszaállíthatja az eredeti szabályozást.
Az új szabályozási rendszer körében még azt említette meg: tíz hektárig nem kell vetésforgót alkalmazni, 10 és 30 hektár között kétféle növényfaj, 30 hektár felett pedig minimum három termesztése kötelező a diverzifikáció érdekében.
Süle Katalin: "Mi, magyar gazdák szerencsés helyzetben vagyunk" – fotó: Horváth Attila
A fórumon Süle Katalin egyebek közt arról beszélt: az emlegetett Green Deal, azaz a "Zöld Megállapodás" kapcsán nem kérdezték meg a gazdákat és már csendben elkezdték előkészíteni a vízgazdálkodással kapcsolatos Blue Deal-t, azaz "Kék Megállapodást", de ez is csak a nevében megállapodás, valójában diktátum lesz. Ez pedig várhatóan újabb nehézségek elé állítja a termelőket. Azt is jelezte az alelnök: tervben van uniós szinten az is, hogy minden egyes agrártámogatás mellett kötelezettségként megjelenne a gazdák esetében valamiféle szociális vállalás is.
"Képzeljék el, hogy a kemény napi munka mellett elvégzik a támogatások igényléséhez szükséges adminisztrációt, teljesítik a követelményeket, helytállnak, majd azt mondják önöknek, hogy bocs, mégsem kapják meg a pénzt, mert a szociális elemet nem teljesítették. El sem tudjuk képzelni, hogy ez mit jelenthet majd..." – fogalmazott Süle Katalin, aki maga is gazdálkodó Kiscsehiben.
Még saját kormányuk is sújtja őket
Az európai viszonyokról szólva azt mondta: a gazdák tüntetnek, de nemcsak az uniós intézkedések ellen, hanem azért is, mert saját kormányuk is sújtja őket.
"Mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a mi kormányunk segít minket és higgyék el, kint, Brüsszelben sokkal határozottabban érezni ezt a különbséget" – szögezte le.
Papp Zsolt György: "Nincs olyan szegmense az agráriumnak, ahova az elkövetkező időszakban ne jutna fejlesztési forrás" – fotó: Horváth Attila
Dr. Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára a gazdaságátadás kérdéseiről, részleteiről, Papp Zsolt György a hamarosan megnyíló pályázati lehetőségekről tartott előadást, ezekről fontosságuk miatt jövő hét elején külön cikkekben számolunk be.
Utóbbitól annyit azért idéznénk, amit egy gazda kérdésére válaszolt, mert biztosan sokakat érdekel: a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése pályázat esetében változatlanul megmarad a választás szabadsága az üzemméret-, illetve az árbevétel igazolása kapcsán.
A fórumot Jakab István előadása zárta.
