Folyamatosan erősödik az UV-sugárzás, emiatt pedig a jövőben egyre komolyabb egészségügyi problémákkal kell szembenéznünk – kongatták meg a vészharangot a szakemberek, nem véletlenül.
A napsugarak komoly veszélyforrást jelentenek – fotó: pixabay.com
Az utóbbi 20 évben az ultraibolya sugárzás 6-14 százalékkal növekedett a világon
Az UV-sugárzás erősségét egész Európában az egységesen használt UV-index-szel jelölik. Az értékeket felosztották: létezik gyenge, mérsékelt, közepes, erős és nagyon erős értéket jelölő kategória (ez országonként különböző, azaz más Skandináviában, mint Görögországban).
|
Forrás: met.hu
Fontos, hogy kisgyermekekre a bőrleégési idők rövidebbek a táblázatban megadott értékeknél, így fokozott védelmet igényelnek. A nagyon erős (7,0-7,9 közötti) UV-indexnél a szakértők a nem érzékeny bőrűeknek 15-20 perc napozást javasolnak, a 8,0 fölötti értéknél viszont már 15 percnél kevesebbet szabad csak napon lenni.
A sugarak komoly veszélyforrást jelentenek, így aki nem védekezik kellő mértékben a káros sugarak ellen, az könnyen megbetegedhet.
De mi az az UV-sugárzás?
Bár a napfény nélkülözhetetlen a D-vitamin szintéziséhez és a jó kedélyállapothoz, egy bizonyos mennyiségen túl káros hatással lehet a bőrünkre, és az egész szervezetünkre.
Az UV-sugárzás olyan elektromágneses sugárzás, amelynek hullámhossza 100 és 400 nm (nanométer) között van. A Nap sugárzásának a 10%-a tartozik az UV tartományba, ami a röntgensugárzásnál hosszabb, de a látható fényénél rövidebb. A napból érkező UV-sugárzásnak három formája van, az UVA, az UVB és az UVC sugárzás.
UV-A sugárzás
Ilyen a földfelszínre érkező sugárzás legnagyobb része. Hatásai:
- károsítja a kollagénrostokat, gyorsítja a bőr öregedését
- roncsolja a bőrben levő A-vitamint
- reaktív gyökök létrehozásával közvetve képes károsítani a DNS-t, így szerepet játszhat a bőrrák kialakulásában (az új melanómás esetek 76 százaléka az UV-sugárzásnak tulajdonítható)
- sejtroncsoló hatású, ha túl sokszor és túl sok éri a bőrt, az nem melanómás bőrrákhoz vezethet, ha pedig rendszeresen leégünk – elsősorban gyerekkorban –, az megnöveli a melanóma kockázatát is, a bőr ugyanis „nem felejt", a károsodás akkumulálódik
- a bőr barnulását csak ideiglenesen idézi elő a melanin oxidálásával. Inkább napégést okoz, semmint tartós barnulást
- a nap folyamán állandóan jelen van és akadály nélkül átjut a (hagyományos) ablaküvegen is
A napfény nélkülözhetetlen a D-vitamin szintéziséhez és a jó kedélyállapothoz – fotó: pixabay.com
UV-B sugárzás
A Napból érkező UV-B sugárzás jelentős részét elnyeli a Föld ózonrétege. Jótékony hatással van az emberi szervezetre, mert segíti a szervezetet a D-vitamin előállításában, ami nélkülözhetetlen az egészséges csontképződéshez, a vérképzéshez és az immunrendszer megfelelő működéséhez, felelős a tartós lebarnulásért. Erőssége a déli órákban éri el a csúcspontját.
Napozásnál a hangsúly a mértékletességen és a napvédelmen van, mert a folyamatosan magas UV terhelés a bőr és a szem sejtjeinek DNS-ét roncsolva rákos folyamatokat indíthat el.
Tudtad?
Nem csak a közvetlen napsugárzás lehet veszélyes, mert az ultraibolya sugárzás a hóról, a jégről, a homokról, a vízfelületről is visszatükröződik így könnyen megéghet a bőröd. Még a sugárzás 90%-a átjut a felhőkön is, így felhős időben és árnyékban is ugyanúgy van esély arra, hogy leégj.
UV-C sugárzás
Az UV-C sugárzást teljesen elnyeli a földi légkör, emiatt csak az űrbe kilépő embereknek kell ellen védelmet biztosítani. Baktériumölő hatása miatt, sterilizálásra használják.
Milyen tanácsokat érdemes megfogadni, ha sokat kell a napon tartózkodnod?
Az orvosok szerint délelőtt 11 óráig, majd délután 16 óra után szabad a napon lenni. Igen ám, de ez nem mindig elhatározás kérdése – a mezőgazdasági munka nem tud ehhez igazodni. Vannak olyan tanácsok, amelyeket azonban célszerű megfogadni a leégés megakadályozása érdekében:
- használj a bőrtípusodnak megfelelő fényvédő krémet, naptejet ügyelve a faktorszámra és a felvitt mennyiségre (minél magasabb faktorszámú napozót használsz, annál hosszabb ideig tart a védelem). Azt is érdemes megjegyezni, hogy a kémiai fényvédőszereknek kell fél óra, mire elkezdenek védeni.
- amint lehet húzódj árnyékba
- ne hagyj nagy bőrfelületeket fedetlenül
- használj széles karimával rendelkező szalmakalapot
- a szemeid egészségének megőrzése érdekében szerezz be UV szűrős lencsét, illetve minél zártabb napszemüveget vagy védőszemüveget ( az hosszabb ideig tartó UV kitettség károsíthatja a szemhéjat, a szaruhártyát és a szemlencsét is)
- amennyiben szemüveges vagy válassz dioptriás napszemüveget vagy pedig a napfény hatására sötétedő szemüveglencsét
A mezőgazdasági munka során folyamatos a kitettség – fotó: pixabay.com
Ha megtörtént a baj – mit tehetsz, ha leégtél?
A tünetek néhány órával a tényleges napégés után jelentkeznek: ég, viszket, piros, fáj a bőröd, sőt egyes esetekben hólyagosodás is megfigyelhető, amelyek idővel felszakadnak, a helyükön pedig hámhiány, felszíni seb keletkezik.
A bőrön jelentkező tünetek mellett hányinger, hányás, általános rossz közérzet is megjelenhet. A napégésnek utólagos következményei is lehetnek: a felhólyagosodás nyomán szeplők, pigmentfoltok alakulhatnak ki, évekkel később pedig az összeadódó károsodások rosszindulatú bőrdaganatot okozhatnak – a napégések száma növeli a melanoma kialakulásának a kockázatát.
A napégés kezelése
- a bőr enyhe kivörösödését napozás utáni balzsammal vagy aloe vera géllel lehet mérsékelni – hűsítő és nyugtató hatásúak
- ha nem képződnek hólyagok, a hideg vizes (kb. 25 oC-os) zuhany vagy borogatás gyors enyhülést hoz
- fogyassz sok folyadékot
- fájdalom és enyhe hőemelkedés esetén akár egy fájdalomcsillapító is bevethető
- csak olyan ruhákat viselj, amelyek jól szellőznek, természetes anyagból készültek
Bár a napsugárzás tartja fenn az életet a Földön, fényt ad a fotoszintézishez, szabályozza a bioritmust, jó közérzetet kelt, és szükséges a bőr D-vitamin szintéziséhez, de károsító hatásai is vannak, ami miatt figyelni kell rá. A bőröd barnasága csak arra utal, hogy milyen mértékben kellett védekeznie a napsugarak káros hatásai ellen...