Ezt Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos alelnöke mondta az Agroinformnak a hölgyek agráriumban betöltött szerepe, helyzete kapcsán.
S ennek ékes példája ő maga.
Süle Katalin – aki egyébként 2014-ben elnyerte az év fiatal gazdája címet – Zala vármegyében gazdálkodik, s mindig is erre a pályára készült. Állattenyésztő családba született, gyerekkora óta az volt az álma, hogy egyszer önálló gazdaságot vezessen. Szülei szarvasmarha-, sport ló-, és sertéstenyésztéssel, valamint szántóföldi növénytermesztéssel foglalkoztak. Így sikerült elsajátítania mindazokat az ismereteket, amelyek egy stabil gazdaság kiépítéséhez és fenntartásához szükségesek. 2004-ben okleveles agrármérnökként diplomázott a keszthelyi Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karon, majd 2011-ben közgazdász diplomát szerzett a Budapesti Gazdasági Főiskolán.
Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara általános mezőgazdasági ügyekért felelős országos alelnöke – forrás: Facebook
2007-2008-ban letette a közigazgatási alap- és szakvizsgát is. 2010-ben az alapokról indította vállalkozását. A fiatal gazda pályázat elnyerése előtt három évig azon dolgozott családjával, hogy a gazosodott, erdősült legelőket helyreállítsák. Amikor nyert a pályázaton, a támogatás egészét charolais szarvasmarha tenyészállatok vásárlására fordította, biztos alapot teremtve ezzel a későbbi évekre. Alapító tagja a Batthyány-Schmidt Margit vezette Magyar Női Uniónak. Hobbija a lovaglás és a vadászat, előbbiben a kilencvenes években military, díjugratás és díjlovaglás szakágakban igazolt versenyzőként több ízben is elnyerte kategóriájában a bajnoki címet.
– Mindig is a mezőgazdaság érdekelt, szeretem és a mai napig tanulom a szakmám, engem ez tesz boldoggá – szögezte le elöljáróban az agrárgazdasági kamara országos alelnöke. – Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy soha nem állattartó akartam lenni, hanem állattenyésztő, véleményem szerint a kettő között nagy különbség van. Azt pedig, hogy nőként bármikor, bármiben hátrányt szenvedtem volna a munkám során, soha nem éreztem. A nőknek mindig is jelentős szerepük volt a mezőgazdaságban, de általában – úgymond – „háttéremberként", tehát a nők jelenléte az agráriumban nem újdonság. Az azonban igen, amikor nő irányítja a gazdaságot. Az indulásom idején még nagyon kevés olyan gazdászhölgyet ismerhettem Zalában, aki a maga ura volt. Mára nagyot változott a helyzet, egyre több hölgy lép ki az árnyékból és visz saját gazdaságot, megvalósítva az álmait, ezt statisztikai számok is alátámasztják. Általában kertészetekben, kertészeti termelésre épülő végtermék-előállításban tevékenykednek, vagy kiskérődzők (például kecskék) tejének feldolgozásával, sajtkészítéssel foglalkoznak. Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy a nők agráriumban, illetve a vidéki életben betöltött szerepe véleményem szerint nem szétválasztható. A hölgyek nemcsak a családi gazdaságokban visznek a vállukon nagy terhet, hanem a vidék életében is aktívan tevékenykednek: közösségi programok, rendezvények szervezésében vesznek részt.
Mindig is a mezőgazdaságban, a magyar vidéken képzelte el az életét – forrás: Facebook
Süle Katalin arra is rámutatott: a mezőgazdaságban tapasztalható technológiai fejlődést illetően nem nagyon van olyan terület, amit a nők ne tudnának elvégezni; játszi könnyedséggel vezetnek például kombájnt. Ennek ellenére a klasszikus férfi-női szerepek még mindig léteznek, emiatt az agrárszakmák egy része még ma is „férfias" jelleget ölt.
– Vannak olyan szakterületek az agrárképzésben, ahol a nők aránya messze magasabb, mint a férfiaké. S ez ma már nemcsak a gazdasági háttérterületeken van így, hanem a speciális szakképesítések terén is – fogalmazott az alelnök. – Az élelmiszerfeldolgozás kisüzemi értékesítési szegmensében jellemzően a hölgyek vannak többségben, ugyanakkor már látszik a jövőbeni tendencia: az agráregyetemi képzésekben egyre bővül a nők aránya, akik közül mind többen vállalják a külföldi tanulmányok terhét is. Azt gondolom tehát, a klasszikus szerepek átrendeződése már zajlik. Azok a gazdák, akik a rendszerváltás környékén kezdték el a tevékenységet, kiöregedőben vannak, a nyugdíjkorhatárhoz értek. Húsz évvel ezelőtt, ha a családban fiú és lány is volt, akkor általában a fiúra szállt a gazdaság, ma ez már nem feltétlenül evidencia, azt látom, hogy egyre több hölgy veszi át szüleitől és viszi tovább azt.
Katalin kérdésünkre, hogy mennyire nehezen nyílnak meg kapuk, lehetőségek a hölgyek előtt, azt válaszolta: ő soha nem tapasztalta, hogy nőként bármikor is hátrányt szenvedett volna, a kezdetek kezdetén sem, amikor még tényleg kevesen voltak a gazdászhölgyek.
– Meggyőződésem, hogy ha valaki komolyan veszi a szakmáját és úgy végzi a dolgát, ahogy az elvárható, kvázi bizonyítja a rátermettségét, akkor a többiek elfogadják és ez így van hála Istennek minden szakmában, az élet bármely területén – fogalmazott. – Teljesen mindegy, hogy férfi, vagy női szerepektől beszélünk, ma már egy nő az agrárium minden területén szakemberré tud válni.
