Sokak számára a december 24-én elfogyasztott vacsora nem képzelhető el hal nélkül. Az Agroinform olvasói körében elvégzett felmérés adatai azt mutatják, hogy ez a hagyomány továbbra is nagyon széles körben él: 77 százaléknyian a vacsora fő elemeként fogyasztanak halat, ezen belül 22 százalék húsból nem, kizárólag halból készült ételeket fogyaszt. További 13 százalék jelezte azt, hogy hal ugyan jelen van az asztalon, de nem ez képezi a fő részét a vacsorának.
A válaszadók 88 százaléka pontyot dolgoz fel ilyenkor, de egyharmaduk harcsát is vásárol a karácsonyi menühöz. Viszonylag népszerű még az itthon is egyre nagyobb volumenben tenyésztett afrikai harcsa, de süllő és lazac is sokszor kerül az asztalokra. A halból főként halászlé készül, de a rántott hal is nagyon népszerű: e két fogás (vagy legalább egyikük) a válaszadók 82 százalékánál része az ünnepi vacsorának. A roston sült vagy grillezett hal is népszerű fogás ilyenkor.
A karácsonyra szánt halat a többség (51%) piacon, állandó vagy alkalmi halasstandon vásárolja, ugyanakkor ma már az esetek több mint negyedében (26%) a szupermarketek biztosítják a karácsonyra beszerzett halat. Sokan (17%) jelezték, hogy akár saját, akár ismerős horgászfogásából teszi félre az év során a karácsonykor feldolgozandó zsákmányt. Emellett évről évre egyre többen veszik igénybe az éttermek karácsonyimenü-szolgáltatását, az előre rendelhető kész halételek teszik ki az egyéb beszerzési források legnagyobb részét.
A karácsonyra szánt halat a többség piacon, állandó vagy alkalmi halasstandon vásárolja – Fotó: Envato
Az éves halfogyasztás harmada továbbra is karácsonyra koncentrálódik
Noha a lakosság halfogyasztása folyamatosan nő (a növekedés mértéke 2013 és 2019 között 23 százalékos volt), egyelőre továbbra is bőven van tere a fejlődésnek. A halfogyasztás továbbra is fennálló szezonalitását jól jelzi, hogy az eladott hal mintegy harmadát karácsonykor értékesítik.
„A felmérés adatai azt mutatják, hogy a lakosság 45 százalékának halfogyasztása nem éri el a havi gyakoriságot - mondta Polgárné Sarok Edit, az Agroinform.hu szakújságírója. - Az okokat firtató kérdésre érkezett válaszok 35 százaléka a hal magas árát, 27 százaléka a minőségi halhoz való nehéz hozzájutást, míg 19 százaléka a családi hagyományokat említi ennek fő indokaként.”
A haltermékek más húsféleségekhez képest magas ára valós probléma, amit jelentős részben a hosszabb termelési ciklus és az ezzel összefüggő magasabb önköltség okoz. Idén számos egyedi körülmény is tovább emelte az árakat: egyrészt a későn kezdődő tavasz miatt rövidebb volt a tenyészetekben a haletetési időszak. Jellemző adat, hogy az átlagosan 2,5 kilósra tervezett pontyok idén csupán 2,2 kilogrammosra fejlődtek. Eközben pedig az előállítási költségek is jelentősen emelkedtek: a takarmányárak az egekbe szöktek (a takarmánykukorica például több mint 50 százalékkal lett drágább egy év alatt), és az üzemanyag, valamint a munkaerő-költségek is megugrottak.
Jövőre új támogatás jöhet
Bár a közvetlen áralakulásba a kormányzatnak nincs módja beavatkozni, a haltermelők helyzetét jelentősen javította a 2018-ban bevezetett áfacsökkentés, melynek keretében a korábbi 27 százalékos kulcs 5 százalékra csökkent.
Az Agrárminisztérium arról tájékoztatta az Agroinform.hu-t, hogy várhatóan már a jövő év elején megjelennek az ágazatot támogató új pályázati forrás első felhívásai. A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz (MAHOP Plusz) keretében közel 19 milliárd forint áll majd az ágazat fejlesztésére, elsősorban az innováció, technológiafejlesztés és környezetbarát haltermelés megvalósítására. Mindettől remélhető, hogy tovább javul a haltermékek minősége és elismertsége, újabb lendületet adva a halfogyasztási kultúra hazai fejlődésének.
