Az utóbbi száz évben három alkalommal volt ilyen február, március, ami a hőhatást és a meleg időjárást illeti. Ez a szokatlan időjárás nem kedvez a növények számára, hiszen nem tudnak úgy alkalmazkodni a körülményekhez, mint ahogy a mérsékelt égövben genetikailag megszokták – főként igaz ez az őszi vetésű növényekre – írja a novenyvedoszer.hu.

A szélsőséges időjárás növényegészségügyi és élettani szempontból problémák sorát hozza magával, amelyekre nincsenek felkészülve sem a növények, sem a gazdák. Hubai Imre Csaba növényorvos, biogazdálkodó, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei elnöke szerint a következő időszakban sem nélkülözhető a szakmai háttér és az előre gondolkodás.

Egyik nap fagy, másik nap húsz fok fölé emelkedő hőmérséklet: ez olyan stresszhatás, amihez az emberi szervezet jobban tud alkalmazkodni, de a növényzet már kevésbé, hiszen az helyhez kötött. A növény nem tudja úgy követni a körülményeket, mint mi, emberek. A gazdálkodóknak folyamatosan figyelni kell a talajtani, éghajlati tényezőket annak érdekében, hogy segítsék a növényeket az alkalmazkodásban. És akkor még nem beszéltünk a növények kitettségéről: a gyomokról, a kártevőkről és a betegségekről.

Hubai Imre szerint „ha az időjárási feltételek kedveznek ezeknek a tényezőknek, akkor a gazdának időben meg kell tenni a szükséges lépéseket például tápanyagokkal, valamint a növényvédelmi lehetőségek alkalmazásával. Ehhez jól képzett szakemberek kellenek, valamint az általuk alkalmazott előrejelzés, a növényorvosoknak pedig a legalkalmasabb és legolcsóbb készítményeket kell alkalmazni".

mezei pocok

Mezei pocok – fotó: Dieter TD/Wikimedia

Elmondta, hogy ami a gazdák életét igazán megkeseríti, az a pocok. A tavalyi nyár végén szinte már kezelhetetlen helyzet alakult ki az országban.

A helyzetet nehezíti, hogy az enyhe tél miatt át is teleltek, nem érte őket olyan stresszhatás, ami mérsékelte volna a gradációt. Ezért már most számolni kell azzal, hogy ez a károsító jelen van, szaporodik és nagy károkat fog okozni. Lehetőség van arra, hogy a ragadozómadarak odaszoktassuk a területhez, de a vegyszeres védekezést mindenképpen alkalmazni kell.

Szintén komoly problémát jelentenek azok az invazív növények, amelyek teljesen más területről érkeznek hazánkba.

"Az invazív növények valóban nagy problémát okoznak, hiszen az éghajlat miatt olyan feltételeket találnak nálunk, mint délen. Ezért olyan agrotechnikai módszereket kell választani, amelyek az invazív növényeket visszaszorítják, másrészt a kultúrnövényeket akkor kell telepíteni, amikor előtte kiirtottuk az invazív növényeket, vagy év közben tudunk védekezni ellene. Ez nem csak növényvédelmi szempontból nagy kihívás, hanem számunkra is, ugyanis olyan polleneket hoznak magukkal, amelyekre nem vagyunk felkészülve, ezért a növényorvos és a gazdálkodó szerepe hatványozottan jelentkezik, ugyanis fel kell készülni a gyomnövények elleni védekezésre" – fogalmazott mondta Hubai Imre.