Már egy ideje hangoztatják a tudósok, hogy a kevesebb bevitt kalória és az időszakos böjtölés jót tehet a szervezetnek, és segíthet abban, hogy tovább éljünk. Ennek oka lehet, hogy a kevesebb kalóriabevitel miatt csökken az elhízás mértéke, ezáltal a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázata is. A kutatók azonban most figyelmeztetnek: a böjtölésnek akár káros hatásai is lehetnek.
A Pennsylvaniai Egyetem kutatói 960 nőstény egérnél értékelték a fokozatos kalóriakorlátozás és az időszakos koplalás hatásait. Ennek kapcsán megerősítették azon korábbi tanulmányok eredményét, amelyek szerint a test időnkénti „éheztetése" valamivel hosszabb életkort eredményez.
Azok az egerek, amelyektől a legtöbb kalóriát vonták meg, 18 hónapos korukra a 6 hónaposan mért súlyuk negyedét veszítették el, míg a hagyományos étrendet tartó egereknél negyedakkora súlygyarapodás volt megfigyelhető. Kiemelték: a böjtölő egerek 9 hónappal éltek tovább társaikhoz képest, tehát az élethosszuk kb. a harmadával nőtt.
A kutatók azonban azt is megfigyelték, hogy számos, különböző életkorú egér elpusztult a diétázás közben. Vagyis bizonyos egyedeknél a böjtölés negatív hatásai felülírhatják a pozitív hozadékot.
A böjtölő egereket alaposabban megvizsgálva az is kiderült, hogy valójában azok az egerek éltek a legtovább a csoporton belül, amelyek a legkevesebb testsúlyt veszítették el, ami arra utal, hogy az anyagcsere-szabályozás nem ad magyarázatot a diétához köthető élethossz-növekedésre.
A tanulmány szerzői szerint a genetika sokkal nagyobb szerepet játszott annak meghatározásában, hogy mely egerek érték meg az öregkort. Azok az egyedek, amelyek megőrizték súlyukat, nagyobb eséllyel éltek tovább, ahogy azok is, amelyek szervezetében nagyobb volt a fertőzések elleni fehérvérsejtek aránya.
Tehát a megfelelő genetikával megáldott egerek nagyobb eséllyel éltek tovább. Azaz egyelőre nem derült ki egyértelműen, hogy milyen szerepe van a diétázásnak a megnövekedő élettartam tekintetében.
Forrás: hvg.hu
Indexkép: Shutterstock