Agroinform - Mezőgazdaság percről percre

A klímaváltozás és a gazdasági környezet drasztikusan átalakította a gyümölcstermesztést. Csak modern technológiával és hatékony fagyvédelemmel lehet versenyképes termést elérni.

Ezt dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnök-ügyvezetője mondta az Agroinform "Hogyan óvjuk meg? Fagyvédelem a gyümölcsösben" című webináriumán.

A szakember előadásában leszögezte: a gazdasági és klimatikus környezet átalakulása jelentősen befolyásolja a gyümölcstermesztést. Míg évtizedekkel ezelőtt extenzív művelési rendszerekkel, jég- és fagyvédelem nélkül is lehetett versenyképesen termelni, addig ma már a frisspiaci gyümölcstermesztés kizárólag intenzív körülmények között, öntözéssel, jéghálóval és fagyvédelemmel képzelhető el. Ennek oka, hogy az ilyen technológiák javítják a terméshozamot, a minőséget és a termésbiztonságot, miközben a munkaerő hatékonysága is nő.

– Ezzel párhuzamosan a tőkeigény is drasztikusan megemelkedett – jelezte. – Míg korábban mai értéken számolva akár 3-4 millió forintos beruházással is lehetett ültetvényt létesíteni, ma már egy hektár frisspiaci gyümölcsös telepítéséhez 20-25 millió forint szükséges, cseresznyénél pedig akár a 40-45 millió forintot is elérheti az esővédő fóliával ellátott ültetvények költsége. Ennek megfelelően azoknak érdemes belevágni, akik képesek biztosítani a szükséges tőkét és infrastruktúrát.

fagyvédelem

Ma már a frisspiaci gyümölcstermesztés kizárólag intenzív körülmények között, öntözéssel, jéghálóval és fagyvédelemmel képzelhető el – fotó: Shutterstock

Dr. Apáti Ferenc szerint a fagy elleni védekezés során az egyik legfontosabb tényező a légmozgás erőssége. Amennyiben a szélsebesség meghaladja a 10-15 km/órát, a fagyvédelmi technológiák, legyen az légkeverés, hőtermelés vagy füstölés, hatástalanná válnak. A fagyvédelmi eljárások esetében mindig számolni kell a lehűlés mértékével, a fagyhatár hosszával és a hőmérsékleti inverzió erősségével.

A hőtermeléssel járó módszerek alkalmazásánál pedig azt fontos figyelembe venni, hogy a zöldfelület hősugárzása 70-150 W/négyzetméter között mozog, ami hektáronként 2500-3800 MJ/óra energiaigényt jelent. Ahhoz, hogy az ültetvény hőmérsékletét fagypont körül stabilizáljuk, ennek megfelelő mennyiségű energiát kell bevinnünk, különben a termés károsodhat.

– A korona fölötti fagyvédelmi öntözés egy rendkívül hatékony, de vízigényes technológia – részletezte a lehetséges megoldásokat. – Egy tonna víz megfagyásakor 330 MJ energia szabadul fel, ami jelentős hőforrást biztosíthat. Hektáronként 1 mm víz megfagyása 3000 MJ energiát jelent, így 4 mm-es öntözési normával már 12-13 ezer MJ energiát vihetünk be az ültetvénybe, ami elegendő lehet a fagy elleni védekezéshez.

Azonban a módszernek komoly kockázatai is vannak. A víz párolgási hője hétszer nagyobb, mint a fagyás során felszabaduló energia, így ha az öntözés során több víz párolog el, mint ami megfagy, akkor az ültetvény lehűlése gyorsabb lehet. Különösen veszélyes helyzet alakulhat ki, ha a vízellátás megszakad, mivel ekkor a szublimáció – amikor a jég közvetlenül vízgőzzé alakul – még nagyobb hőelvonást okozhat, ami fokozhatja a károkat.

A hatalmas vízigény miatt hazánkban alig néhány száz hektáron alkalmazható ez a technológia. Egyetlen éjszaka alatt egy hektár ültetvény akár 400-500 m³ vizet is igényelhet, ami tízhektáros terület esetében már 4000-5000 m³ vízfelhasználást jelent

– mondta.

Dr. Apáti Ferenc beszélt a légkeveréses technológiáról is, és elmondta: annak alapja, hogy a magasabb légrétegekben található melegebb levegőt keverjük be az alsóbb rétegekbe. Ez a módszer azonban csak akkor hatékony, ha az inverzió mértéke elég nagy, vagyis a magasban ténylegesen van melegebb levegő.

A mobil légkeverő gépek jellemzően 1,5-2,5 hektár területet képesek lefedni, míg a fix telepítésű rendszerek akár 4-6 hektárt is védhetnek. Az előbbi olcsóbb beruházást jelent, míg az utóbbi gazdaságosabb nagyobb ültetvények esetén. A légkeverő rendszerek telepítési költsége magas, de üzemeltetési költségük alacsonyabb, és korábban akár 65-80%-os támogatás is elérhető volt rájuk.

– Az ültetvényfűtéses eljárások, mint a paraffin-, brikett-, szén- vagy olajégetés, rendkívül hatékonyak, akár 10-14 ezer MJ/óra energiát is előállíthatnak hektáronként. Hátrányuk a magas beruházási és üzemeltetési költség, valamint a jelentős környezeti terhelés, mivel a legtöbb ilyen rendszer nagy mennyiségű füstöt bocsát ki – magyarázta.

Végül hozzátette: egyre népszerűbbek az automatizált fagyvédelmi kályhák, amelyek intelligens meteorológiai állomások jelzései alapján kapcsolnak be és ki. Ezek az eszközök füstmentesen működnek, emberi beavatkozás nélkül, és a kijuttatott energia mennyisége precízen szabályozható. Azonban ezek is magas beruházási költséggel járnak, és az üzemeltetésük is drága.

– Összességében megállapítható, hogy a hatékony fagyvédelmi technológiák ára még mindig magas, míg az olcsóbb módszerek gyakran kevésbé hatékonyak. Sajnos egyetlen eljárás sem nyújt 100%-os védelmet minden fagykár ellen, és extrém körülmények között bármelyik technológia kudarcot vallhat. A megtérülés kulcsa, hogy olyan ültetvényeket hozzunk létre, amelyek magas árbevételt biztosítanak. 3-4 millió forintos hektáronkénti árbevétel alatt a fagyvédelmi beruházások nem térülnek meg, míg egy 5-10 millió forint árbevételt hozó intenzív ültetvény esetében a befektetés reális és hosszú távon jövedelmező lehet – zárta mondandóját.