Ezt Borhi András doktorandusz, szaktanácsadó, nyugat-magyarországi kísérletek koordinátora mondta az Agroinformnak. A szakember a februárban Kecskeméten megrendezett X., jubileumi PREGA - Precíziós Gazdálkodási Konferencia és Kiállítás teljes szántóföldi szekciójának társvezetője volt, ennek kapcsán kérdeztük tapasztalatairól, benyomásairól.
– Idén először vállaltam teljes körű szekcióvezetői feladatot a PREGA Konferencián, a szekció valamennyi előadójával én egyeztettem, amely több mint 60 cégképviselőt jelentett – bocsátotta előre Borhi András. – A visszajelzések alapján úgy látom, az idei PREGA szakmai felépítése szerintem kifejezetten átlátható és logikus lett, ennek köszönhetően a szántóföldi szekció gördülékenyen, szinte „pikk-pakk" lezajlott. Azt is el tudom mondani, hogy az idei PREGA-t összességében családiasabb légkör jellemezte. Igaz, a helyszín változott az előző évekhez képest, mégis talán pont ez tette lehetővé, hogy többet beszélgessünk, kapcsolatokat építsünk és jobban figyeljünk egymásra. Ezzel szemben a korábbi helyszíneken könnyebben „elvesztek" az emberek a nagy térben.
Borhi András azt is elmondta: úgy látja, hogy a precíziós gazdálkodás elfogadottsága nagyon helyfüggő. Azaz a gazdálkodók nyitottságát elsősorban az határozza meg, hogy milyen szakmai közegben mozognak és milyen szakemberek veszik őket körül. A digitalizáció, az adatalapú döntéshozatal szerepe azonban vitathatatlan. Mint rámutatott: a precíziós gazdálkodás ma már messze nem csak a terepi munkák pontosabb elvégzéséről szól, hanem az adminisztrációról, a gazdaságossági számításokról és a döntéshozatali folyamatok optimalizálásáról is.
Borhi András: "Az idei PREGA szakmai felépítése szerintem kifejezetten átlátható és logikus lett, ennek köszönhetően a szántóföldi szekció gördülékenyen zajlott" – fotó: Agroinform
– A gazdálkodóknak azonban továbbra is mérlegelniük kell: a technológiába fektetett összeg és annak megtérülése sok esetben az üzem méretétől, lehetőségeitől és talán leginkább a meglévő szakmai tudástól függ. A precíziós megoldásoknak van helyük a magyar mezőgazdaságban, de a bevezetésüket érdemes lépcsőzetesen, szakterületenként mérlegelni. Ezért is tartom fontosnak, hogy az idei PREGA szekciói jól elkülönítették a különböző szinteket: az alapoktól a legmagasabb szintekig külön foglalkoztunk a digitalizációval, az adminisztrációval, a pályázati lehetőségekkel, valamint a talajművelés, vetés, tápanyagellátás, öntözés, betakarítás, tárolás és élelmiszerbiztonság kérdéskörével – fogalmazott.
Nehéz évről évre újat mondani – de kell egyáltalán?
Felmerülhet a kérdés, hogy lehet-e évről évre valódi újdonságokat bemutatni. Borhi András úgy véli, nem feltétlenül, ugyanis vannak ágazatok, ahol a fejlesztések üteme gyorsabb, míg más szektorokban inkább a meglévő technológiák tökéletesítése zajlik. Nem várható el az előadóktól, hogy minden évben forradalmian új megoldásokkal álljanak elő; néha az is elég, ha azt tárják a közönség elé, hogy adott technológiát hogyan sikerülhet még jobban beilleszteni a gazdaságok működésébe.
Hogyan tovább? Még nemzetközibbé tehetjük a PREGA-t?
A szekcióvezető szerint az idei PREGA kapcsán többen jelezték, hogy a rangos konferencia nívóját tovább emelné, ha nemzetközibbé válna. Ezért a szervezők jövőre (amikoris február 10-11-én kerül sor a PREGA-ra) több külföldi szakértőt szeretnének meghívni, így szélesítve a látókört és a szakmai tapasztalatokat, lehetőséget teremtve a tudásátadásra és nemzetközi kapcsolatépítésre.
– Jövőbeni terveink között szerepel az is, hogy a nyugat-magyarországi és főként a Vas vármegyei növényorvosi és agrárkamarai tagokat még szélesebb körben bevonjuk, hiszen az előadások színvonala és hasznossága miatt sokan sajnálták, hogy idén nem tudtak jelen lenni – magyarázta.
Egyre több az ágazatközi együttműködés – de még van hová fejlődni!
Évek óta visszatérő kérdés, hogy a növénytermesztést és az állattenyésztést a szakmai konferenciákon általában külön kezelik. Azonban az idei PREGA egyik nagy tanulsága Borhi András szerint, hogy egyre többen gondolják úgy: ezeket a szegmenseket rendszerben kell kezelni, hiszen egymásra épülnek. A digitalizáció, az adatvezérelt döntések és a precíziós technológiák összekapcsolása mind ebbe az irányba mutat.
– Bízom benne, hogy a jövő évi konferencián még több ilyen integrált megközelítéssel találkozhatunk – zárta mondandóját a szakember.
Indexkép: Agroinform
_fill_540x300_0.jpg)
