A fényezés

Eddig ismeretlen, már kihalt rovarfajt, egy metálfényű (khm...erről jutottak eszünkbe a szép traktorok) őscsótányt azonosítottak magyar kutatók egy ajkai kőszénmocsárból származó, késő-kréta korból való borostyánban - tájékoztatta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar (ELTE TTK) az MTI-t pénteken.

A Biologia nevű tudományos folyóiratban közzétett eredmények szerint a Magyar Természettudományi Múzeum, az ELTE TTK, az ATK Növényvédelmi Intézet és a Szentágothai János Kutatóközpont munkatársai által közösen vizsgált pici borostyán még Ajka mellett került elő, az egykori szénbányászat idején. A ajkait nevű borostyántípus kora nagyjából 85 millió év, és a késő-kréta időszakból származik.

A Biologia nevű tudományos folyóiratban közzétett eredmények szerint a Magyar Természettudományi Múzeum, az ELTE TTK, az ATK Növényvédelmi Intézet és a Szentágothai János Kutatóközpont munkatársai által közösen vizsgált pici borostyán még Ajka mellett került elő, az egykori szénbányászat idején. Kép: Springer

A Biologia nevű tudományos folyóiratban közzétett eredmények szerint a Magyar Természettudományi Múzeum, az ELTE TTK, az ATK Növényvédelmi Intézet és a Szentágothai János Kutatóközpont munkatársai által közösen vizsgált pici borostyán még Ajka mellett került elő, az egykori szénbányászat idején. Kép: Springer

A kutatók megállapították, hogy a kis rovar egy mára kihalt csótánycsalád tagja; egy új fajról van szó, amelyet Alienopterix santonicusnak neveztek el.

Figyelembe véve rokon fajok fényes küllemét, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a borostyánban talált csótány is fémes színt viselhetett, talán valamilyen árnyalatú metálzöldet és hasonlóan a mai metálszínű rovarokhoz az ajkai csótány is az álcázáskor látta ennek hasznát.

A fényes külső haszna

Szabó Márton, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa, a kutatás vezetője szerint a csillogó, fémes színű kültakaró zavaró lehet sok ragadozó számára, ugyanis általuk megtörnek az állat testének körvonalai.

Szabó Márton sokáig azt hitte, hogy a megtalált zárvány valamiféle lepke lehet, a borostyánban talált rovarnak ugyanis hiányoznak a lábai és a fejének nagy része is, ami nehezítette az azonosítást. Az első szárnypár viszont jó állapotban maradt meg, és furcsa mozaikos díszítettséget visel, ami hasonló a lepkék a szárnyát fedő pikkelyszerű elemekhez. A magyar kutatót Peter Vrsansky szlovák csótányszakértő világosította végül fel, hogy inkább csótányról lehet szó. Kóbor Péter társszerző, az ATK Növényvédelmi Intézet kutatója arra hívta fel a figyelmet, hogy

Ugyanolyan fontos az ízeltlábú csoport fosszilis, vagyis mára már kihalt képviselőinek megismerése, mint a ma  élőké, szerinte az ilyen kutatások révén ugyanis könnyebben megérthetők az olyan jelenségek, mint az invázióssá válás vagy bizonyos ökoszisztémákban betöltött szerep.

Ugyanolyan fontos az ízeltlábú csoport fosszilis, vagyis mára már kihalt képviselőinek megismerése, mint a ma élőké, szerinte az ilyen kutatások révén ugyanis könnyebben megérthetők az olyan jelenségek, mint az invázióssá válás vagy bizonyos ökoszisztémákban betöltött szerep. Kép: Wikipédia

Ugyanolyan fontos az ízeltlábú csoport fosszilis, vagyis mára már kihalt képviselőinek megismerése, mint a ma  élőké, szerinte az ilyen kutatások révén ugyanis könnyebben megérthetők az olyan jelenségek, mint az invázióssá válás vagy bizonyos ökoszisztémákban betöltött szerep. Kép: Wikipédia

A kutatások folytatódnak a Magyar Természettudományi Múzeum őslénytani gyűjteményében még jónéhány ajkait zárvány vár vizsgálatra.

(Forrás: MTI)