Nyáron egyáltalán nem ritka, hogy egy pillanat alatt óriási vihar támad, és félelmetes mennydörgés és villámlás érkezik. A viharnak pedig nem szokása megvárni, amíg mi védett helyre sietünk. Éppen ezért nagyon fontos tudni, hogy mit szabad, és mit tilos tenni ilyenkor. Mert sajnos egy pillanat alatt nagy bajba kerülhetünk, ha rosszul cselekszünk. Van egy olyan hely is, ahol a villámlás jóval gyakrabban történik meg, mint máshol. De vajon miért vannak villámok és hogy tudjuk megvédeni magunkat és értékeinket velük szemben?
Ez a tó vonzza a villámokat!
A Maracaibo-tó nem véletlenül került be a Guinness Rekordok Könyvébe. Nyugodtnak és csendesnek éppen nem mondható itt az időjárás, hiszen ha az átlagot nézzük, percenként 28, négyzetkilométerenként több mint 230 villám csap le, évente pedig meghaladja a hárommilliót a villámcsapások száma. Így, ha valaki villámot szeretne fotózni, akkor a venezuelai Maracaibo-tónál a helye - tudjuk meg az origo.hu cikkéből.
A villámláskor húzódjunk biztonságos helyre. Fotó: Vida-Szűcs István
A NASA adatai szerint évente 300 éjjel van ennél a tónál villámlással járó vihar, és összesen akár több millió villám is becsap a tóba. Ezzel a számmal a tó rögtön az élre került, és második helyre szorította a korábbi villámlási rekordot magának tudó Kongó-medencét.
Ráadásul, mivel a tó területe 13 210 négyzetkilométer nagyságú, ezért a villámcsapások összes száma meghaladja a hárommilliót. A kutatók a NASA trópusi esőmérési küldetéséhez tartozó villámérzékelő szenzorának 16 éves adatainak feldolgozásával kapták ezt a számot.
A Maracaibo-tó Dél-Amerika legnagyobb tava, amely az Andok hegység mentén terül el. A viharok oka valószínűleg az lehet, hogy a hegyekből érkező hűvös szél itt találkozik össze a tóról felemelkedő meleg, nedves levegővel. A legfrissebb kutatások alapján azonban a szakértők úgy vélik, hogy a felszíni rétegek alatt húzódó olajmezőkből feltörő metántól a tó feletti levegőtömeg vezetőképessége jelentősen felerősödik, és ez lehet a magyarázat a villámlásokra.
A villámlás rekorderei
A Meteorológiai Világszervezet 2020-ban hitelesítette a leghosszabb ideig tartó és a legnagyobb távolságot átfogó villámok rekordjait - tudjuk meg az ng.24.hu cikkéből.
Az időbeli rekorder Argentína területén, 2019. március 4-én jelent meg. A kisülés itt elképesztően hosszú ideig, 16,73 másodpercen keresztül tartott, így ez idő alatt folyamatos volt a villám.
A térbeli hosszúság rekordja is dél-amerikai. Brazíliában 2018. október 31-én a villám 709 km hosszú utat járt be. Ez a távolság megegyezik a svájci határnál lévő Bázel és London távolságával.
Ezek a rekordok nem mindennapiak, ahogyan ezt Randall Cerveny professzor, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) Időjárási és Klíma Extremitások bizottságának főelőadója is véli. Az ilyen extrém környezeti eseményeket véleménye szerint élőben érdemes megfigyelni, így megtudhatjuk, mire is képes a természet. Valószínűleg ennél nagyobbak is léteznek, és a technológia fejlődésével majd idővel azok is feljegyzésre kerülhetnek.
Az előző időbeli rekorder 7,74 másodperces volt, és a francia Provence-Alpes-Côte d'Azur területén mérték 2012-ben, a korábbi térbeli rekorder pedig az USA Oklahoma államából, 2007-ből való, és 321 km hosszú volt. Az eddigi rekordokat földfelszíni detekorhálózatok segítségével mérték. Szerencsére azonban az űrtechnika itt is hatalmas előrelépést jelent, éppen ezért ma már számos műhold alkalmas a mérésekre, így az újabb rekordok észlelése és megmérése valószínűleg nem várat sokat magára.
Sajnos szomorú rekordokra is fény derült. Az egy villámcsapás által okozott egyszeri, közvetlen áldozatok legmagasabb száma 21 fő volt Zimbabwe területén, 1975-ben. Az áldozatok egy kunyhóban húzódtak meg a vihar elől. A villámok nagyon veszélyesek, így június 28-án van a Villámvédelmi Világnap, mely során minden évben felhívják a figyelmet a villámok elleni védekezés fontosságára és módjára.
De mi is az a villám?
A villám nagy energiájú, természetes légköri elektromos kisülés. Keletkezhet felhő–föld és felhő–felhő között is, áramerőssége általában 20-30 000 amper, de kivételes esetben meghaladhatja a 300 000 ampert is.
Habár azt gondolnánk, hogy ritka jelenség, valójában óránként több százezer villámcsapás történik a Föld felszínén. Hazánkban szerencsére nem olyan gyakori, így évente a földet ért villámcsapások átlagos gyakorisága km²-ként kettő.
A villám egyfajta elektromos gázkisülés, ami felhőn belül, felhők között, vagy a talaj és felhők között jön létre. Többnyire elágazásos szerkezetű, de van felületi villám is, amely a felhők felületén keletkezik.
A villámok többnyire elágazásos szerkezetűek. Fotó: Vida-Szűcs István
A villám keletkezésének folyamatáról még a mai napig is viták zajlanak, de a legelfogadottabb magyarázat szerint a villám kialakulása a felhők vízcseppjeinek, jégkristályainak súrlódására, széttöredezésére vezethető vissza, melynek következtében az elektromos töltések szétválnak a felhőn belül. A felhő felső felén a pozitív, alul a negatív töltések halmozódnak fel.
A víz légkörben való körforgása során a nedvesség felhővé áll össze, melyet sok millió, apró vízcsepp alkot, de jégkristályokat is tartalmaz, melyek súlya egyelőre annyira kicsi, hogy a levegőben lebegnek. A földfelszín felőli párolgás felfelé mozgatja az apró vízcseppeket, amelyek összeütköznek más hasonló vízcseppekkel, jégkristályokkal, vagy a lefelé hulló hópelyhekkel, és ezek következében a felfelé haladó nedvességben elektronhiány lép fel, így elektromos töltésszétválasztás jön létre a felhőn belül. Az elektronok a felhő alsóbb területén halmozódnak fel, ami így elektromosan negatív töltésű lesz.
Az ütközéseken felül a megfagyásnak is fontos szerepe van, hiszen a felfelé szálló nedvesség a felhő felsőbb részében hidegebb levegővel találkozik, tömege növekedni kezd, ezért lefelé hullik és közben negatív töltésűvé válik, a még nem fagyott, felfelé haladó nedvesség pedig pozitív töltésű lesz.
A töltésszétválasztás elektromos teret hoz létre, és ahogy ennek az erőtérnek az erőssége egyre növekszik, a földfelszínben lévő negatív töltésekre taszító erőt gyakorol, így azok a földben mélyebbre süllyednek. A földfelszín ennek hatására pozitív töltésű lesz.
Amikor az elektromos tér erőssége eléri a több tízezer Volt/centiméter értéket, a felhő alja a közelében lévő pozitív töltésű levegőmolekulákra vonzóerőt gyakorol, így azok felfelé, a felhő alja felé mozdulnak el. A töltések szétválását a levegőben ionizációnak nevezik.
A villám nem egy lépésben csap le, mivel ezek a hosszabb-rövidebb vezető szakaszok nem egyszerre alakulnak ki, hanem fokozatosan. Vannak úgynevezett szárazvillámok, amelyek során a villámláskor nem esik az eső, azaz a felhőből hulló csapadék nem éri el a talajt. A nyári villám pedig a szemlélőtől annyira távol látható, hogy onnan hanghatás nem, vagy csak gyengén érkezik.
De a villám nem csupán fénnyel, hanem hanggal is jár. Ennek az oka, hogy a villám erősen felhevíti a levegőt, amely hirtelen kitágul és összeütközik a környező légtömegekkel, ami hangrobbanást okoz. Ezt nevezzük mennydörgésnek. Mivel a fény és a hang terjedési sebessége különböző, és a fény sokkal gyorsabban teszi meg a távolságot, ezért látjuk először a villámlást és csak utána halljuk a dörgést.
Ha a két jelenség között eltelt másodperceket elosztjuk 3-mal, közelítőleg megkapjuk a távolságot km-ben. A másik módszer, amikor a villám észlelése után elkezdjük számolni a másodperceket a mennydörgés meghallásáig, és a kapott másodpercek számát megszorozzuk a hang terjedési sebességével, vagyis 360 méter/másodperccel, így megkapjuk a villámlás távolságát méterben.
Ha valakit villámcsapás ér
Nagyon fontos, hogy ha valakit villámcsapás ér, azonnal siessünk a segítségére. A villámcsapás miatt áramütött személy nem hordoz elektromos töltést, így meg lehet fogni puszta kézzel. Ha az áldozat nincs magánál, nem lélegzik, azonnal kezdjük meg az életmentést. Ha valakit villámcsapás ért, annak mindenképpen azonnal kérjünk orvosi segítséget.
Ezt tedd, ha villámok cikáznak
A villámcsapás ellen sajnos nincs teljesen hatékony védekezés, azonban vannak olyan módszerek, amelyekkel nagyobb eséllyel meg tudjuk védeni magunkat és értékeinket. Sok esetben már érdemes előre gondolkodni, és amikor zivatart észlelünk, védett helyre menni, még mielőtt lecsapnának az első villámok. Sajnos a veszély nagyon is valós, mivel évente világszerte mintegy 2000 embert ér villámcsapás, és ezeknek 25-33%-a halálos.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hasznos tanácsokat közölt, hogy mit kell tenni, ha villámlik - tudjuk meg az origo.hu cikkéből. A hazai nagy tavakon viharjelzőrendszert működtet a katasztrófavédelem, amelynek a jelzéseit vegyük nagyon komolyan. Ha percenként 45-öt villan, csak a parttól 500 méterre menjünk be a vízbe, ha kétszer ilyen gyorsan villog, akkor azonnal jöjjünk ki a vízből.
1. Mivel nagyon gyakran csap bele a villám fába, így soha ne álljunk fa közelében villámlás alatt. Ehelyett inkább keressünk zárt, védett helyet. Ha nem tudunk zárt helyre menni, és fák vannak a közelben, soha ne támaszkodjunk a fa törzsének. Keressünk egy olyan helyet, ahol legalább 4-5 méterre vagyunk a fák törzsétől és ott vészeljük át a vihart.
2. A villámok elleni védekezés érdekében Benjamin Franklin feltalálta a villámhárítót, amely egy, az épületek tetején elhelyezett és földelt fémrúd. Ez elvezeti az épület környezetében felhalmozódó elektromos töltéseket, illetve becsapódó villám esetén annak áramát a talajba vezeti, megóvva így az épületet.
Villámláskor kerüljük el a fás területeket. Fotó: Shutterstock
3. Viharos időben ne legyünk vízközelben, így azonnal hagyjuk abba a horgászást, fürdőzést és a vízi sportokat is, de még a kerti medencéből is jöjjünk ki.
4. A járművön belül veszélyt jelenthetnek a fémes részek, mint például az ajtókilincs vagy a kormány érintése vagy közelsége. Ha biciklizünk és villámlik, álljunk meg, fektessük le a biciklit és menjünk tőle pár méterrel távolabb. Ha autóban várjuk ki a vihar végét ügyeljünk rá, hogy ne álljunk fa vagy magas építmény közelében.
5. Villámlás idején kerüljük a magasan kiemelkedő tárgyakat, oszlopokat, távvezetékeket, kilátókat is.
6. Ha többen vagyunk, fontos, hogy a csoport tagjai legalább 4-5 méter távolságot tartsanak egymástól és guggoljanak le.
7. A házon belül sem mindegy, hogy mit teszünk vihar esetén. Legyünk minél távolabb a vízvezetékektől, ajtóktól, ablakoktól, a vezetékes telefontól és a fürdőszobától. A kockázat tovább csökkenthető az elektromos készülékek kikapcsolásával, de ne ekkor töltsük a mobilunkat sem, és húzzuk ki az elektromos berendezéseket a konnektorból, valamint ezen eszközöktől tartsunk távolságot.
Érdemes az utolsó, hallható villámcsapás után még 30 percet várni, és csak utána visszadugni a készülékeket az áramba. A túlfeszültség-védelemmel ellátott konnektor nagyon hasznos ilyen esetben is.
8. Ha egy rét közepén ér minket a vihar, guggoljunk le úgy, hogy lábujjhegyen legyünk, érintsük össze a bokánkat, a fejünket pedig hajtsuk le. Lábujjhegyen azért kell lenni, mert ha mellettünk csap le a villám, kisebb az esélye egy áramütésnek, ha kisebb felületen érintkezünk a talajjal. Az összezárt boka pedig azért kell, mert így egy kisebb áramkört alkotunk. Ha az egyik lábfejünkön belép az áram, a másikon pedig ki, nem megy végig a teljes alsótesten.
9. Ne tartsunk esernyőt, amikor villámlik, hiszen ez ilyenkor villámhárítóként működik, így inkább viseljünk esőkabátot, vagy tegyünk egy zacskót a fejünkre.
Ha tehát villámlik, villámgyorsan jusson eszünkbe, mit kell ilyenkor tenni, és menjünk védett, biztonságos helyre.
