A kapribogyó egy kimagaslóan jó élettani hatásokkal rendelkező gyógyító virág, melyet az emberiség évezredek óta fogyaszt, de csak kevesen tudják róla, hogy nem bogyó, hanem a Capparis spinosa virágának bimbója.
A Kaliforniai Egyetem kutatói arra jutottak, hogy a kapribogyó kvercetin vegyülete működésbe hozza a szívünk és agyunk normális működéséhez szükséges fehérjéket. A szívverés, az agyműködés, az izom-összehúzódás, a gyomor-bél rendszer, a hasnyálmirigy és a pajzsmirigy működését is hatékonyan segíti.
Dioscorides görög orvos és gyógyszerész a 70-ből származó De Materia Medica című, gyógyászati célra felhasználható anyagokat ismertető írásában már foglalkozott a kapribogyóval, ugyanis megfigyelései szerint az vízhajtó hatása mellett a fogfájás csillapításában és a reumás panaszok enyhítésében is segít. Az ókorban a virágbimbó mellett a kapricserje kérgét és gyökerét is alkalmazták fűszerként és gyógyászati célokra is.
Jelenleg többek között Olaszországban, Görögországban és Franciaországban zajlik nagyüzemi termesztése, de a növény jól tűri a forróságot és a napfényt is, igénytelenségének köszönhetően vadon is megterem meszes talajon, de akár falak repedéseiben és kőhalmok között is.
Vadon is megterem meszes talajon – fotó: Shutterstock
A kapribogyó jótékony hatásai
• A szív egészségét támogató hatása mellett a kapribogyó jelentős forrása a béta-karotinnak és a flavonoidoknak, melyek között fontos érvédő hatású antioxidánsok találhatók. Ezek az erek rugalmasságának megőrzésével akadályozzák az artériában a veszélyes plakkok kialakulását, óvják az erek épségét, és hatékonyan védenek a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel szemben.
• Az antioxidánsok segítenek a daganatos megbetegedések megelőzésében is.
• A kapribogyó hatásos a vírusos, bakteriális és gombás megbetegedések ellen is. Antihisztamin, antibakteriális, gombaellenes és gyulladásgátló hatásait használják lázas megbetegedések, fekélyek, allergiás reakciók kezeléséhez, valamint a szervezet általános ellenálló képességének növelése érdekében.
A kapribogyó jelentős forrása a béta-karotinnak és a flavonoidoknak – fotó: Shutterstock
• A kapribogyó rostokban gazdag, kalóriatartalma viszont alacsony, ezért a diétázóknak is remek választás, emellett segít emésztési zavarok esetén is.
• A kapribogyó elősegíti a vércukor- és a koleszterinszint csökkenését, de májvédő hatása is ismert.
• Remek K-vitamin-forrás, így alkalmas a csontsűrűség javítására, és alkalmazható csontritkulás, illetve ízületi panaszok esetén is. A bimbó héjában található kaparirutin pedig vízhajtó és reumaellenes hatásáról ismert.
• Használható továbbá bőrirritáció, kiütés, gyulladásos tünetek esetén E-vitamin- és antioxidánstartalmának köszönhetően.
• A bimbók dúskálnak B-vitaminokban és ásványi anyagokban is: a mangán, a vas és a magnézium mellett kiemelkedő mennyiségű réz van benne.
• Nagy mennyiségben tartalmaz A-vitamint, mely az antioxidánsokkal kiegészülve az egészséges látás szempontjából is nagyon előnyös, segít a szemproblémák és a szemet érintő megbetegedések kezelésében is.
Hogyan lesz a virágból étel?
Az éretlen rügyeket először napon szárítják, majd ecetben, sós lében, borban vagy sóban pácolják, hogy zöldborsó nagyságú golyóvá váljanak. A pácolással nő kvercitintartalmuk, de ízük is változik, a zöld olívabogyóhoz hasonló csípős, citromos ízt kapnak. Ezt követően méret szerint szelektálják a bogyókat.
Milyen ételekhez használjuk?
A kapribogyót sültekhez, mártásokhoz használjuk elsősorban, de pizzán is finom. Olívaolajjal, borecettel, sóval, borssal, apróra vágott újhagymával és kapribogyóval csodás saláta készíthető. Halételek, csirke-, sertés- és bárányhús mellé is nagyon jól illik, de ne vigyük túlzásba a használatát, mert intenzív aromája miatt elnyomhatja a vele készített étel ízét.
Forrás: divany.hu
_fill_540x300_0.jpg)
