Katika, Katikarépa és tetűfű – így nevezték régebben azt a növényt, amely a történelem során a benne található méreganyagok miatt több ezer ember halálát okozta. A ma már kék sisakvirág néven ismert faj sokáig a gyermekágyi lázak kedvelt francia kezelőszere volt, de alkalmazták vizelethajtásra és izomfájdalmak kezelésére is.
Egy 1901-ből származó cikk leírása szerint:
„A kék sisakfű (Aconitum Napellus L.) hazánkban az északi és keleti havasokon vadon terem; azonban kerti díszvirágul is ismeretes... a szironta-félék családjába tartozik és számos alakban egész Közép-Európában el van terjedve..."
A szára akár egy méternél magasabbra is fejlődhet, a levelei fényesek, tenyeresek, szárnyasan szabdaltak, felül sötétzöldek, alul világosabbak. Júniustól augusztusig virágzik, de jó idő esetén még szeptemberben is találhatunk virágzó példányokkal – írja az egy.hu
Egyes feljegyzések szerint a sisakfűben bódító hatást előidéző anyagok vannak, amit a benne található aconitinnek köszönhet. Ez a toxin jellemzően az Aconitum nemzetségbe tartozó növényekben található meg. Régebben lázcsillapítóként és fájdalomcsillapítóként használták, a hagyományos kínai orvoslásban még napjainkban is találkozhatunk vele. Azonban az alkalmazása nagy veszélyt rejt, hiszen mindössze két milligramm tiszta aconitin vagy egy azt tartalmazó növény egy grammjának elfogyasztása halált okozhat: megbénítja a légzési- és szívfunkciókat.
A mérge olyan erős, hogy már csupán a bőrrel való érintkezés során is képes bejutni a szervezetbe, nagy hólyagokat és duzzanatokat okozva. A mérgezés tünetei közvetlenül a fogyasztása után jelentkeznek. Toxikus hatásait sokféle állaton tesztelték: kutyákon és macskákon, tengerimalacokon, nyulakon és egereken, de a békák és galambok sem úszhatták meg.
Júniustól augusztusig virágzik, de jó idő esetén még szeptemberben is találhatunk virágzó példányokkal – fotó: pixabay.com
A kutatások során számos hatást feljegyeztek, embereknél jellemző mérgezési tünetek:
- az arc és a végtagok zsibbadása,
- izomgyengeség,
- mellkasi fájdalom,
- aritmiák,
- hányinger, hányás, hasi fájdalom,
- szédülés,
- izzadás,
- légzési nehézség,
- zavartság,
- fejfájás,
- könnyezés.
A mérgezés első tünetei körülbelül 20 perccel a szájon át történő bevétel után jelentkeznek, és gyorsan súlyosbodnak.
A „mérgek királynőjének" is nevezik, a vadon élő fajták mérgező hatása erősebb, mint a kerti változatoké. Árnyékkedvelő évelőként sokan választják, de mindenképpen tisztában kell lenni a veszélyességével, főleg akkor, ha gyermekek is játszanak a kertben.
Indexkép: pixabay.com
