Úgy kell, mint egy falat kenyér!

A kenyér világnapját 2001 óta ünnepeljük, amikor is a svájci székhelyű Pékek Világszövetsége úgy döntött, hogy október 16. szóljon a kenyérről. A világnap célja, hogy bemutassa a világ legfontosabb élelmezési cikkének, a kenyérnek a jelentőségét. Közel 30 ország ünnepli ezt a napot, amely azért is nagyon jelentős, mert ilyenkor a pékek adományaikkal segítik a rászorulókat. A kenyér világnapja nem csupán a kenyérre irányítja rá a figyelmünket, hanem a pékek nem mindennapi munkájára is.

Érdekességek a kenyérről

• A magyarok már az őshazában is termesztettek gabonát, étkezési célokra. Akkor még nem kenyér, hanem lepény készült belőle, melynek elkészítése az asszonyok feladatai közé tartozott. A lepényből, vagyis a  kovásztalan kenyérből fejlődött ki a kovászos kenyér.
• Az őrlés is nagy változáson ment keresztül. A malomkerekeket először rabszolgák, majd állatok hajtották, később pedig a víz és a szél erejével őrölték meg a gabonát.
• A keresztény vallás különös tiszteletet adott a kenyérnek, hiszen a kovásztalan kenyér, vagyis a szertartásokon használt ostya, Jézus testét szimbolizálja.
• A kenyér a legfontosabb élelmiszer lett, és ezzel az élet szimbólumává vált.

Ahány ország, annyi féle kenyér. Fotó: 123rf.com

• A vendégeket régebben kenyérrel és sóval fogadták. Ez azt szimbolizálta, hogy meg akarják védeni a vendéget a szerencsétlenségtől és a gonosz betegségektől.
• Sok mondás is kapcsolódik a kenyérhez, mint például a "kenyértörésre vitte", a "megette a kenyere javát", vagy a "kenyérgondokkal küszködő".
• Az első kenyér Egyiptomból származik. Az alakja nem olyan volt, mint amit mi manapság kenyérként ismerünk, hanem ovális, de ez a forma azóta is megmaradt az egyiptomi pékek emlékezetében, így a mai napig ilyen formájú kenyereket sütnek.

• Itt készültek az első kelesztett kenyerek is, melyekhez a Nílus vízét használták fel. A görögök azonban eleinte kovásztalan kenyeret sütöttek.
• A jó kenyér titka a jó, hosszú érlelésű kovász. A kovásznak legalább 8-12 órát kell érnie. Ekkor alakulnak ki a kenyérre jellemző ízek és aromák.  A tésztának jól meg kell kelnie, hogy tökéletes legyen a kenyér.
• A kenyér a mai napig nagy tiszteletnek örvend minden nemzet életében. A legtöbb országban él az a hagyomány is, hogy nem dobunk szemétbe kenyeret. Sok helyen megáldják a kenyeret, mások megcsókolják, mielőtt megszegnék vagy megennék.
• A hagyomány szerint az aratás után Szent István napon sütötték az új búzából készült első kenyeret. Ezért nevezték augusztus hónapot az Új Kenyér havának, augusztus 20-át pedig az Új Kenyér Ünnepének. Ezen a napon országszerte aratóünnepeket tartottak, majd a templomban hálaimát mondtak az aratás sikeres befejezése miatt. Az augusztus 20-ai ünnepen a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyérrel fejezzük ki, hogy az élet és a haza összekapcsolódik.

• Idén 11 éves a Magyarok Kenyere jótékonysági program. Azóta több, mint százszorosára nőtt a búzaadomány mennyisége az első évhez képest. A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program keretében Magyarország teljes területéről és a Kárpát-medence magyarok lakta településeiről ajánlanak fel búzát a gazdálkodók magyar gyermekeket segítő szervezeteknek. A magyar gazdáknak hála, a program első évében összegyűjtött 10 tonnát egy évtized alatt sikerült százszorosára növelni, hiszen a búzaadomány tavaly már az 1100 tonnát is meghaladta. Az adomány idén augusztus 6-án, Ópusztaszeren ünnepélyes keretek között öntöttek össze.

• A kenyérrel kapcsolatban sok hiedelem él még a mai napig. Az egyik ilyen, hogy sütés előtt a kenyér tésztáját kereszt alakban bevágják, ami azt jelzi, hogy a kenyér Istentől kapott adomány, továbbá a kereszt megvéd az ördögtől. Szintén az ördög távoltartására szolgál, amikor a kenyér mindkét végét megszegik.
• A kenyérsütés napja általában a szombat volt, és ekkor egy egész hétre előre megsütötték a kenyeret. A 16. században már léteztek kenyérsütő kemencék, melyek a ház központját adták. A kenyérsütés minden fázisához kapcsolódott valamilyen mágikus szokás. Dagasztás után cuppogtak a kenyérnek, a gazdaasszony felemelte a szoknyáját, miután betette a kenyeret a kemencébe, és még a szakajtót is felborították, hogy minél magasabbra nőjön a kenyér.

A kenyér mindenhol nagyra becsült élelmiszer. Fotó: 123rf.com

• Régen a temetéseken úgy vállalták magukra a halott bűneit, hogy megettek egy egész kenyeret. Ezt nevezték bűnevésnek.
• A szeletelt kenyeret egy amerikai ékszerésznek, Otto Frederick Rohweddernek köszönhetjük, ugyanis ő készítette el az első kenyérszeletelő gép terveit, mely 1928-ra került forgalomba. Ráadásul a gép nem csak szeletelt, hanem be is csomagolta a kenyeret. 1943-ban azonban egy rövid időre betiltották a szeletelt kenyér forgalmazását, hiszen a háború miatt spórolni kellett, a gépekhez szükséges acélra pedig a hadiiparnak volt szüksége.
• Ahány nemzet, annyi féle elnevezése van a kenyérnek.Olaszországban foccaccia és ciabatta, Franciaországban bagett, Görögországban a pita, Dél-Amerikában tortilla, Indiában pedig chapati.
• A legnagyobb kenyeret 2013-ban Romániában sütötték. A kenyér 6 órán keresztül sült 300 Celsius-fokra felhevített kemencében. Nem kevés hozzávaló kellett ehhez a gigantikus kenyérhez, hiszen 57 kg liszt, 34 liter víz, 5 kg krumpli és 1 kg élesztő szerepelt a bevásárlólistán.
• A középkorban a kenyeret tálcaként is használták, majd miután leszedték róla az étkeket, a szegényeknek és a kutyáknak adták.
• A kenyér annyira értékes volt mindig is, hogy még fizetőeszközként is szolgált.