A kávénak léteznek pozitív és negatív tulajdonságai: élénkítő, enyhén vízhajtó hatású, de emeli a vérnyomást és okozhat szívpanaszokat. Vannak, akik betegségük miatt nem is gondolkodhat a fogyasztására, és vannak olyanok is, akiknek azért kell elgondolkodniuk az elhagyásán, mert már annyira túlzásba vitték a kávézást, hogy az ital alapjaiban változtatta meg a szervezetük kiegyensúlyozott működését. Bármi is az ok, jó hír, hogy számos megoldás létezik az élmény pótlására – s mindezeket maga a természet kínálja – írja az egy.hu

kávé

Nem mindenki fogyaszthat kávét – fotó: pixabay.com

Mezei katáng

A mezei katáng gyökeréből nyert cikóriakávé közismert megoldásnak számít. Mivel a XVIII. században egyre jobban megadóztatták Nyugat-Európában az arab kávé behozatalát, és a rá kiszabott vám is emelkedett szinte megfizethetetlenné vált az alapanyag. A franciák azonban nem sokat hezitáltak: feltalálták a pótkávét, ez volt a cikória. Az első cikóriagyár 1760-ban létesült, száz év múlva pedig már több mint száz pótkávéüzem működött.

A nemesített katángkóró szárított gyökeréből nyert kávé kellemes koffeinmentes alternatíva lehet, bár az íze merőben más, mint az igazié, előnye, hogy lisztérzékenyek is fogyaszthatják. A különleges cikóriakávé hidegen és melegen is fogyasztható. A katáng serkenti az epe működését, de érdemes fogyasztani az inulin-, a keserűanyag-, az aminosav-, a csersav- és a káliumtartalma miatt is.

Maláta, maltóz

A malátapor árpából készül: az árpaszemeket csíráztatják, szárítják, majd őrlik. Amennyiben az utolsó fázis előtt, azaz az őrlést megelőzően megpörkölik, akkor egy könnyen emészthető pótkávét kapnak. Nagyon jó energiaforrás, segít az étvágy visszanyerésében és megkönnyítheti a lábadozás időszakát is. Nagyon gazdag tápanyagokban: a benne található B-vitaminok, a foszfor, a magnézium és a kalcium erősítik az ideg- és izomrendszert, a szívet, és támogatják a pihentető alvást is. Igény szerint ízesíthető, édesíthető és bármilyen gabonatejjel vagy akár cikóriakávéval is keverhető.

Régebben a gyermekek erősítésére maltózszirupot főztek, ehhez a malátát néhány órára vízbe áztatták, majd addig főzték, amíg a víz nagy része el nem főtt, és csak a sötétbarna, édes szirup maradt. Sokan ennek a változatait is a kávé pótlására alkalmazzák.

Hogyan készítsünk otthon pótkávét?

Az erdőben gyűjtött bükk és tölgy makkja vagy éppenséggel a bab pörkölése is pótkávé megalkotását teszi lehetővé. Ezeket otthon is könnyen elkészíthetjük, mert a pörkölés nem nagy ördöngösség. Ehhez:

  • Melegítsük elő a sütőt 220 fokra!
  • Egy tepsi aljára terítsünk sütőpapírt, ezen egyenletesen oszlassuk el a megpörkölni kívánt szemeket. Figyeljünk arra, hogy a szemek ne kerüljenek egymás tetejére, és túl szorosan se legyenek egymás mellett.
  • Körülbelül 5 perc elteltével már hallhatjuk az első reccsenéseket, ekkor vegyük vissza a hőmérsékletet 190 fokra és alaposan keverjük át a szemeket.
  • Ezután 2-3 percenként figyeljük, és kevergessük.
  • Amikor a termések színe megváltozik, barnás lesz, kivehetjük a sütőből. Ha a kevésbé pörköltet szeretjük, akkor még a világosabb, ha a jól pörköltet, akkor a sötétebb fázisban vegyük ki a szemeket.
  • A sütőből kivéve gyorsan tegyük át a szemeket egy másik hőálló edénybe, és kevergessük gyakran, hogy felgyorsítsuk a hőleadást!

Aszalt gyümölcsökből is készülhet kávékülönlegesség

Aszalt gyümölcsökből is készíthető kellemes pótkávé,  mind közül talán az egyik legérdekesebb a füge. A fügekávéról az első említés Ausztriából, az 1800-as évek elejéről származik, ahol mint kávépótló kezdték el gyártani és fogyasztani.

Otto E. Weber gyártotta messze földön a leghíresebb fügekávét  – a kávéhelyettesítő gyára a szászországi Radebeulban nemzetközileg elismert volt a kávéfűszerek és kocka tea gyártásáról.

A különleges ízvilágú termék gyorsan meghódította Európát: 1880-ban Ausztriában is megkezdődött a fügekávé gyártása az Adolf Tschepper által alapított birodalmi gyárban, ahol 1926-ban 6000 tonna „Titze Arany füge kávé" készült.

A fügét először összegyűjtötték, szárítópadlóra helyezték, majd forrásban lévő sóoldatba merítették, hogy hajlékonyabb legyen. Ezután 24 napon át szárították a napon, majd két teljes hónapig szárítóládákban pihentették. Ezután a kész szárított fügét hideg sós vízzel lemosták, majd feldolgozták. Ekkor újból megtisztították, pörkölőkemencébe tették, ahol 140 °C és 180 °C közötti állandó hőmérsékleten megsütötték. Ezután az alaposan pörkölt és lehűtött fügét malomban porrá őrölték, hogy a fogyasztók asztalára kerülhessen.

Indexkép: pixabay.com