Erdeinkben gyakorta találkozhatunk a keleti kontyvirággal (Arum orientale), amely ugyan nem védett, de termése erősen mérgező. Ezért csak mindent a szemnek – írja Facebook-oldalán a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság.
A turistamagazin.hu írása szerint fejlődése során a növény figyelemfelkeltő átalakuláson megy keresztül: amit első látásra a virágjának vélnénk, az valójában sok kis leegyszerűsödött virágból álló torzsavirágzat, a „szirom" pedig valójában módosult lomblevél, úgynevezett buroklevél.
A megporzás is igen érdekes módon megy végbe: a növény enyhe dögszagot árasztva csalogatja magához a legyeket. A rovarok megcsúsznak a buroklevél síkos felszínén, és a virágzat tölcsér alakú aljába esnek. A torzsán található merev szőrök pedig addig nem engedik ki a rovarokat, amíg a virágzat alsó részén található termős virágok meg nem termékenyülnek. Ha megtörténik a beporzás, a merev szőrök elhervadnak, a buroklevél síkossága megszűnik, a legyek kiszabadulnak, de közben a torzsa felső részén levő porzós virágokról magukkal viszik a rájuk ragadó virágport. Az illatot követve átszállnak a következő kontyvirágra, és a folyamat kezdődik elölről.
A keleti kontyvirág a nyirkos, tápanyagban gazdag erdőkben érzi magát a legjobban, főleg hegy- és dombvidékeinken él. Gyakran megtalálható az erdő elgyomosodott aljnövényzetében is. Április végén-május elején nyílik, mindössze két hétig. A kontyvirágból két nagyon hasonló faj él hazánkban, mindkettő mérgező! Leveleit néha összetévesztik a sóskával – ez esetben fél perccel az elrágcsálás után égető, szúró érzést érez a kóstoló a nyelvében, ami több órán át is eltarthat.
Indexkép: Facebook-bejegyzés
