Nincs örömük az aratásban, de a gazdák teszik a dolgukat

Soha nem volt még ennyire bizonytalan az agráriumban dolgozók helyzete, mint most, így vélekednek az általunk megkérdezett szakemberek.

– Már a búzát vágjuk, de az első napokban igen nehezen tudtunk haladni, mindig megakasztotta a munkát a csapadék, gyakran felhőszakadás – hallottuk Vincze László surjányi termelőtől. – A vihar megdöntötte a terményt, s egy irányba én még sose vágtam a búzát, de idén ez is előfordult. Ilyen rosszul még sose állt a gabonánk – és mi se... Amennyire kevés csapadék és borzasztó kánikula volt tavaly, idén ennek pont az ellenkezőjét kaptuk a nyakunkba még itt, az Alföldön, Szolnok megyében is. Úgy átestünk a ló túloldalára, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. Júniusig leesett a tavalyi csapadékmennyiségnek több mint fele, csak júniusban 200 milliméter hullott. A szintén csapadékos és hűvös április, illetve május elrontotta a gabonák virágzását, így azok nem termékenyültek úgy, ahogy elvárható lett volna. Ráadásul – s bár nem ma kezdtem a szakmát, de ilyet se láttam még – a gabona egy részét a felhőszakadás-jégverés kombók már virágzás előtt megdöntötte, s azok a növények bármilyen meglepő, de „elfelejtettek" virágozni. Kétcentis apró kalászokat hoztak, s azok is üresek maradtak.

Jobb hozamokban reménykedtek

– Öt-hat tonnás hozamra számítottunk hektáronként, de 2-3 tonnásokat is vágtunk, néhol szinte keresnünk kellett, hogy hol a gabona. Sajnos, minőségi szempontból sem a legjobb, a sok csapadék megtette a hatását, így csupán 4000 forintot adnak mázsájáért, ami igazi sorscsapás nem csak nekem, hanem azt hiszem, valamennyi gazdatársamnak. Csak műtrágyára költöttem százezer forintot, minimálisan 50 ezer forint a hektáronkénti veszteség, de sok helyen ennél jóval több. S ez nem a gazdák felelőssége, hanem az időjárás kedvezőtlen hatása. Eddig az árpáról beszéltem, de a búzánál se jobb a helyzet, 4-5 tonnát vágunk hektáronként, ami ennyi csapadék mellett elfogadhatatlan. Húsz kilométerrel arrébb, egy kenderesi barátomnál 7-8 tonna termett hektáronként, de annyira alacsony a sikértartalma, hogy csak takarmánynak jó, s olyan kevés pénzt adnak érte, hogy szinte jobban jár, ha leadja veszélyes hulladékként – fogalmazott Vincze László.

Kérdésünkre azt válaszolta: az árakat alapvetően a tavaly az országba beáramló olcsó ukrán gabona törte le, amiből a kereskedők beraktároztak.

– Eladni azonban nem tudták, a nyakukon maradt, s az emiatt képződött veszteséget kigazdálkodni lehetetlen, ezért most rajtunk akarják ezt megspórolni – vélekedett a termelő. – Az árképzés eddig átlagosan úgy alakult, hogy a tőzsdei ár, mínusz 10 százalék, ehelyett most körülbelül a tőzsdei ár felét akarják adni a terményünkért. Olyan szinten összezártak a kereskedők, hogy most már nem is az a kérdés, ki, mennyiét veszi át tőlünk, hanem az, hogy egyáltalán átveszik-e?

A szakember arról is beszélt: a magtárak tele vannak az ukrán készletekkel, így az új gabonának nincs helye. Ahogy fogalmazott: most az a király, akinek van szabad tárolási kapacitása.

Bár a kép idilli állapotot sugall, a valóság igen távol áll ettől – fotó: pixabay

– Épp most beszéltem az integrátorral, aki azt mondta, hogy holnaptól megtelik a magtár, nem tud többet fogadni, miközben még csak az aratás felénél tartunk. Hogy aztán mit kezdek a terménnyel? Fogalmam sincs... – mondta.

A júniusi légköri szárazság sem múlt el nyomtalanul

Szintén nem festett túl biztató képet a helyzetről érdeklődésünkre dr. Nagy Barnabás, a zalaegerszegi székhelyű Zalagroup csoport ügyvezetője sem. A cégcsoport 1700 hektáron gazdálkodik és több száz hektár integrációját látja el. Zala megye legnagyobb tehenészete is a cégcsoport része, ami meghatározza a vetésszerkezetet. Jellemzően termesztett növényeik az őszi búza, a káposztarepce, a kukorica, a napraforgó, a silócirok és a lucerna.

– A repce betakarításával végeztünk, ez 3,7 tonnát adott hektáronként, ami jó közepes termésnek mondható, ebből 4 feletti lett volna a reális – hallottuk dr. Nagy Barnabástól. – Az ár most 162-164 ezer forint körül alakul tonnánként, ezért mi a termést betároltuk, kivárunk, abban bízva, hogy el tudjuk adni majd drágábban is. A búza betakarítása folyik, ez 6,5-7 tonnás hektáronkénti átlagot mutat, ami elmarad a kívánatostól, ami 8 tonna feletti mennyiséget jelent. Hiába volt csapadékos az elmúlt egy év, sajnos, a júniusi végi légköri szárazság nem múlt el nyomtalanul, nagyon sok az apró, besült szem, ami miatt az amúgyis alacsony átvételi árra az optimálisnál alacsonyabb hektolitersúly még rátesz egy lapáttal, tehát azt lehet mondani, hogy a búzatermelés idén több szempontból is kedvezőtlen. Arról nem is beszélve, hogy a sok eső, vihar megdőlést, valamint jelentős minőségromlást is okozott, ezért nagyobb a takarmánybúza aránya és kisebb a sütőiparié. Árpát idén nem vetettünk, de a kollégákkal konzultálva elmondható, hogy azzal is ugyanez a helyzet, alacsonyabbak a hozamok a vártnál, 5-5,5 tonna körül alakulnak, itt 8-9 tonnás várakozások voltak.

Tavaly a kevés, idén a rendszertelenül és egyenetlen eloszlásban érkező csapadék okozott jelentős károkat – fotó: pixabay

Dr. Nagy Barnabás is megfogalmazta: tavaly nagyon magas inputárak mellett indították el az őszi vetéseket, ami miatt ezekkel a hozamokkal kalkulálva gyakorlatilag veszteséges a termelés. Amit pedig a forint erősödése tovább növel. Összességében azt lehet mondani, hogy ez az év rosszabb lesz, mint amilyen a tavalyi volt. A szakember szerint talán a kukorica csökkentheti majd a veszteséget, mert annak hazánkban csökkent a vetésterülete, most jónak mutatkozik, így talán nagyobb lesz iránta a kereslet, ami megjelenik az árakban is. A termésmennyiségnek itt 10 tonna felett kellene alakulnia ahhoz, hogy legalább a szűkített önköltséget fedezze. A többi gabonaféle esetében a fentebb már említett számok biztosítanák a rentábilitást.

Ez az év rosszabb lesz, mint a tavalyi volt

– Hektáronként 50 és 100 ezer forint között alakul a veszteségünk, tehát az uniós támogatás gyakorlatilag arra elég, hogy ezt lefedje – jelezte az ügyvezető.

Kérdésünkre, hogy ilyen helyzetben mi a perspektíva a hazai agráriumban, annyit mondott: egy év alapján nem szabad hosszútávú következtetéseket levonni, okszerűen termelni kell, az élelmiszerre és takarmányra szükség van, csinálják tovább és bíznak abban, hogy a következő év jobb lesz.

Tóth István, a Miklósfai Mezőgazdasági Zrt. vezető tisztségviselője szintén megerősítette: elmaradnak a hozamok a várttól, aminek alapvetően a kedvezőtlen időjárás az oka, ugyanis termelői oldalról a technológiai fegyelmet betartották, minden szükséges feltételt biztosítottak a növény számára.