November 1. Vegán Világnap – Most akkor a vegetarianizmus és veganizmus nem ugyanaz?

Ma már többféle diéta közül választhat az, aki egészségesebben szeretne élni. Gyakran már a fogalmak is összemosódnak, ahogy történt ez a vegetarianizmus és veganizmus esetében is. Lényeges tudni, hogy a kettő nem egy és ugyanaz; lássuk a különbségeket!

Mit jelent a vegetarianizmus?

A vegetarianizmus olyan húsmentes étkezést jelent, ahol javarészt növényi eredetű élelmiszert fogyasztanak. Sokan erre nem pusztán csak diétaként, vagy átmeneti időszakként tekintenek, hanem életmódként tartják számon – a testi-lelki felüdülés eléréséhez nélkülözhetetlennek tartják. Magának a vegetarianizmusnak többféle fajtája létezik, amelyek hagynak némi utat az állati eredetű ételek felé.

Ma már többféle diéta közül választhat az, aki egészségesebben szeretne élni – fotó: pixabay.com

A vegetarianizmus fajtái

• Ovo-lakto vegetáriánus – ez a vegetáriánus étrend leggyakoribb formája. Követői húsmentesen étkeznek, de az állati eredetű termékek közül  mézet, tojást, tejtermékeket (tejet, joghurtot, túrót, sajtot, tejfölt stb.) is fogyasztanak.
• Lakto-vegetarianizmus – itt már szűkül a fogyasztható élelmiszerek köre: a húsmentes életmód mellett tojást nem fogyasztanak, viszont tejtermékeket igen, így megengedettek a sajtok, a vajak, a tej, a tejföl, a túró, de még a fagylalt is.
• Ovo-vegetarianizmus –  követői tojást fogyasztanak, de tejtermékeket nem.
• Szemi-vegetáriánus – vannak, akik ezt nem is sorolják a vegetarianizmushoz, hiszen a követői az állati eredetű termékek mellett halat is és baromfihúst is rendszeresen fogyaszthatnak. Csak a vörös húsokat kerülik teljes mértékben és halat, baromfihúst is csak néha esznek.
• Flexitarianizmus – az előző csoporthoz hasonlóan flexibilis étrendet jelent, ami főként növényi alapanyagokból áll, de a hal és a csirke mellett a vörös húsokat is engedélyezi.
• Peszkatáriánus – előtérbe helyezi a növényi alapú táplálkozást, főleg halakból és tenger gyümölcseiből nyeri a fehérjéket, emellett követői semmilyen más húst nem fogyasztanak. Tiltólistás a baromfi, a sertés, a marha, minden fehér és vörös hús,  a növények mellett kizárólag csak vízi állatok szerepelnek az étrendben.
• Pollotariánus – hasonló a peszkatáriánusok étrendjéhez, csak itt a halak helyett a fehérjeforrást a baromfihúsok jelentik, a halak és a vörös húsok is kizáródnak az étrendből.

A veganizmus követői minden állati eredetű terméket, valamint az állatokon tesztelt termékeket is elítélik és mellőzik – fotó: pixabay.com

Vegetarianizmus és veganizmus nem ugyanaz?

A vegetarianizmus követői az állati eredetű termékek közül csupán csak a húst zárják ki. A halak és más állati eredetű termékek, mint a tej, tojás, tejföl, túró mind szerepelhet az étrendben.

A veganizmus követői azonban minden állati eredetű terméket, valamint az állatokon tesztelt termékeket is elítélik és mellőzik, elzárkóznak a fogyasztásuktól és a használatuktól. Ezek lehetnek élelmiszeripari, kozmetikai vagy textiltermékek (ruhák, kárpitok, fotelek). A veganizmus olyan filozófia és életforma, ami kategorikusan elutasítja az érezni képes állatok árucikk státuszát és kizsákmányolását.

Állati terméknek minősül minden állatból származó anyag, illetve az olyan általánosan használt állati termékek is, amelyek állati eredete sokaknak kevésbé ismert, például ilyen a méhviasz, a csontszén, a csontporcelán, a kármin, a kazein, a zselatin, a halenyv, a lanolin, a disznózsír.

A „vegetáriánus" szót a XIX. században kezdték használni azon személyekre, akik kerülték a húst. A halat, tojást és tejtermékeket is mellőzőket szigorú vagy teljes vegetáriánusnak nevezték.

A „vegán" kifejezés 1944-ben született meg  (Donald Watson, a brit Vegán Társaság társalapítója alkotta meg) és alakult meg a „The Vegan Society" vegán közösség, aminek a célja az elejétől kezdve az volt, hogy nem kizárólag a diéta, hanem a filozófia és életmód követőit is egy csoportba rendezze.

A veganizmus élettani hatásai

A vegán étrendnek sok előnyös hatása van:

• aki vegán étrendet követ az általában könnyebben eléri (vagy megtartja) az ideális testsúlyt
• mivel az étrendből a legtöbb egészségtelen étel ki van zárva, így nem terheli meg a szervezetet fölös kalóriákkal, adalékanyagokkal
• rendszeres és kiszámítható étkezést garantál
• a normál étrendnél kevesebb fehérjét tartalmaz, így a vesék munkáját nem nehezíti meg
• csökkenhet az elhízás és cukorbetegség kialakulásának kockázatát, valamint szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélye
• a vegánok teljes koleszterin és LDL koleszterin koncentrációi alacsonyabbak, mint a húsevőké
• 40%-kal alacsonyabb a szürkehályog kialakulásának kockázata
• a magas rosttartalomnak eredményeképpen a székrekedés és az emésztőrendszer kóros elváltozásai is megszűnhetnek
• energikusabbá, kevésbé fáradékonnyá tesz
• az étrendben a legtöbb allergén anyagot is mellőzni kell, ezért az allergiák többsége is enyhül

A veganizmusnak vannak előnyei és hátrányai is – fotó: pixabay.com

A veganizmusnak vannak veszélyei is

A veganizmus  nagyon egészséges, de csak akkor ha nagyon tudatosan – akár szakmai segítséggel – történik az étrend összeállítása. A húsok nélkülözésével ugyanis bizonyos tápanyagok hiányozni fognak az étrendből, és amennyiben ezek nem kerülnek pótlásra vitaminhiány, alultápláltság alakulhat ki. A hiánybetegségek következtében gyengülhet az immunrendszer, zavart szenvedhet az anyagcsere és a hormonháztartás – számtalan kellemetlen tünetet produkálva.

Gondot jelenthet az is, hogy a szervezet energiaellátottsága sem kielégítő, illetve a növényi alapanyagok kizárólagos fogyasztásával különböző egészségkárosító anyagok – nitrátok, ólom, szolanin, fitátok – is bejuthatnak a szervezetbe.

Veganizmus és környezetvédelem

Annak, hogy valaki a vegán életmódot választja több oka is lehet. Van, aki egészségügyi megfontolásból mond le a húsokról, van, aki környezetvédelmi szempontokat vesz figyelembe, hiszen a növényi ételeknek jelentősen alacsonyabb az ökológiai lábnyoma, mint a húsnak, tejtermékeknek és tojásnak. Ez messzemenő következményekkel jár az üvegházhatásúgáz-kibocsátásokra, a vízhasználatra és a biodiverzitásra egyaránt.

Aki nem szeretné tovább fokozni a környezeti-éghajlati válságot, és fontos számára az élelmiszer-biztonság, akkor csökkenti az állati eredetű táplálékai mennyiségét. Nem könnyű változtatni és nem is lehet az étkezési szokásokat egyik napról a másikra felváltani egy teljesen más életmóddal, de már az is óriási eredmény lehet, ha időnként nem az állati eredetű élelmiszereket választja valaki (mondjuk ma, a veganizmus világnapján).

Egy bizonyos: az egészségesebb és környezetkímélőbb étrendre való áttérés lényegesen mérsékelné az élelmiszer-ellátás sebezhetőségét.